Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:30

Horrorsérülés a 2. Ligában, véget érhet a csapatkapitány karrierje

15:16

Nem szűkölködtek a bírságokkal az autópálya-rendőrök

15:00

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

14:07

Orvosai szerint XIV. Leó pápa elhagyhatja a kórházat, délután visszatér a Vatikánba

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia

Senki sem menekül a fekete kukáktól: Csíkszéken is elkezdik megkötni a szerződéseket a hulladékszállításra

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Nem akar adót emelni a kijelölt miniszterelnök, de kizárni sem tudja

Két lakóház is lángol Marosvásárhelyen

Az agyunknak sem mindegy, hogy mit eszünk

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

A főzés nem egyszerűen csak házimunka, hanem egy kreatív folyamat, lehetőség az elmélyülésre, a fókuszált figyelemre. Az elfogyasztott ételek pedig nem csupán testünket, lelkünket is táplálják – mondta el Dimén-Varga Tünde pszichológus, gasztroblogger.

Farkas Áron

2024. március 24., 18:292024. március 24., 18:29

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Konyhapszichológia, avagy a főzés, az evés és a lelkünk címmel tartott előadást Dimén-Varga Tünde pszichológus, gasztroblogger a héten a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központban.

A Tudástár-előadássorozat részeként megvalósult eseményen

a táplálkozás, valamint a sütés-főzés mentális egészségre gyakorolt hatásairól, illetve ezek kulturális vonatkozásairól is szó esett.

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

Bevezetőjében Dimény-Varga Tünde elmondta, hogy véleménye szerint a konyhában történő dolgok nemcsak fiziológiai-, hanem lelki értelemben is fontosak.

Vallom, hogy a főzés nem egyszerűen csak házimunka, hanem egy kreatív folyamat, lehetőség az elmélyülésre, a fókuszált figyelemre, az elfogyasztott ételek pedig nem csupán testünket, lelkünket is táplálják”

– fogalmazott, majd azokat a tápanyagokat, ételeket ismertette, amelyek pozitív hatással vannak az agyunkra, mentális egészségünkre.

Fotó: Pixabay

Mentális egészségünkre is hatással van az, amit eszünk

Elhangzott, hogy a kutatások szerint a zöld színű ételek (leveles zöldségek, salátafélék, zöld fűszerek, brokkoli, zöld bab stb.) fogyasztása késlelteti a kognitív hanyatlást, míg az omega-3 zsírsavakat tartalmazó halfélék (lazac, tonhal, szardínia, szardella, tőkehal) az Alzheimer-kór megelőzésében játszanak szerepet.

A bogyós gyümölcsök flavonoid-tartalmuk által segítik a memóriát, akárcsak a fekete csokoládé, amelynek tanulást-segítő és hangulatjavító hatása szintén ismert.

A koffein élénkítő hatása mellett javítja a kognitív funkciókat is,

az olajos magvak pedig jobb a vérnyomás stabilizálása által hozzájárulnak az agyérrendszeri betegségek megelőzésében.

A tojás kiváló hangulatstabilizátor, míg az avokádónak a kognitív funkciók megőrzésében van szerepe.

Nyilván ennél sokkal több étel hat jótékonyan az agyunk és pszichénk működésére, de ezek azok az ételek, amelyek mögött komoly tudományos bizonyítékok állnak, hogy tényleg így működnek”

– magyarázta az előadó.

Fotó: Wegener Pro Sanitate/Facebook

A konyhatechnológiai eljárások közül a fermentálás jótékony hatásait emelte ki, ugyanis

a tejsavas erjesztéssel elkészített ételek (muratura, hordós káposzta, savanyú uborka stb.) csökkentik az észlelt stressz mennyiségét.

„Ezek az erjesztési folyamatok nagyon régiek, az ipari tartósítás előtti korszakban csak ilyen módon tudták tartósítani a zöldségeket és gyümölcsöket.

Az erjesztéssel készülő ételekkel rendkívül sok értékes baktériumot tudunk bevinni a szervezetünkbe, változatosabb lesz ezáltal a bélflóránk, és ez a mentális állapotunkat is pozitívan befolyásolja”

– hangsúlyozta a szakember.

Fotó: Pixabay

Az emésztésünk is hatással van a mentális állapotunkra

Kitért az úgynevezett bél-agy tengelyre is, amely egy idegrendszeri kommunikációs csatorna az emésztőrendszer és az agy között, folyamatos információcserét biztosítva a két terület között. Mint mondta,

az emésztésünk hatással van az agyi funkcióinkra, mentális állapotunkra is.

Például, ha valamilyen emésztőrendszeri panaszunk van, az a hangulatunkra is hatással lesz. De ennek fordítottja is igaz:

ha rossz a hangulatunk, akkor gyakran nincs étvágyunk, gyomorpanaszaink vannak, vagy éppen túlevéssel próbálunk kompenzálni.

„A hangulatszabályozó szerotonin-készletünk 95 százaléka a beleinkben található, és ez befolyásolja mind az emésztést, mind a hangulatot” – tette hozzá. Dimény-Varga Tünde elmondta:

eddig két típusú táplálkozási módról bizonyosodott be, hogy befolyásolják a pszichés állapotot, ezek a mediterrán diéta, illetve az időszakos böjtölés.

Fotó: Pixabay

A mediterrán diéta a Földközi-tenger vidékére jellemző, friss zöldségek, halak, fehér húsok, babfélék fogyasztását helyezi előtérbe, pozitív hatásai miatt 2010-ben a világörökség részévé nyilvánították. Az időszakos böjtölés időablakos táplálkozást jelent, vagyis a nap egyik részében fogyasztunk élelmiszert, a többi részében pedig egyáltalán nem.

A hosszú, táplálékmentes időszakoknak egészségmegőrző hatásuk van, ugyanis a szervezet ilyenkor „nagytakarítást” végez, eltávolítja a hibás sejteket

– hangzott el.

A folytatásban az előadó a sütés-főzés pozitív mentális hatásait mutatta be. Kiemelte, hogy

a főzés kiváló lehetőséget nyújt a tudatos jelenlétre (mindfulness), a flow-élmény megtapasztalására és az elcsendesülésre, ugyanakkor stresszoldó hatása van és fejleszti a kreativitást is.

Általa megélhetjük a gondoskodás érzését, kommunikálhatunk, erősíthetjük önbizalmunkat és kapcsolatainkat, valamint a türelmünket is fejleszthetjük.

Fotó: Pixabay

Ahol száz év fölött is egészségesek az emberek

A főzés és a táplálkozás kulturális vonatkozásai kapcsán Dimén-Varga Tünde elmondta, a hely és a történelmi idő, amiben élünk nagyban meghatározza, hogy miket fogyasztunk, hogyan főzünk. Ennek kapcsán beszélt az úgynevezett kék zónákról is, amelyek

olyan földrajzi területek, ahol különösen magas az idős – akár száz évet is megélő – és ezzel együtt egészséges emberek aránya.

A kutatók egyelőre öt ilyen zónát fedeztek fel, ezek Szardínia (Olaszország), Okinava (Japán), Ikaria (Görögország, Nicoya-fennsík (Costa Rica) és Loma Linda (USA). Közös jellemzőjük, hogy

az ott élő emberek kevés húst, de annál több zöldséget, gyümölcsöt és olajos magvat fogyasztanak, ugyanakkor kerülik a feldolgozott élelmiszert, helyette a helyi, szezonális ételeket részesítik előnyben, amiket frissen készítenek el.

Kevesebbet és lassabban esznek, igyekeznek kellemes élménnyé tenni az étkezést, emellett aktív életmódot folytatnak idős korukban is, céljaik vannak és erősek a szociális kapcsolataik.

Fotó: Pixabay

A gasztronómia is hozzátartozik egy kultúra megismeréséhez

Az előadó kiemelte, utazás közben érdemes odafigyelni a különböző kultúrák étkezési szokásaira és ételeire is. „Nagyon fontos, hogy lássuk az épített örökséget vagy a természeti szépségeket, de

ahhoz, hogy egy kultúrát igazán megismerjünk, nagyon fontos, hogy az ott élő emberek ételeit is kipróbáljuk”

– fogalmazott. Hozzátette, hogy az utazás közbeni táplálkozás egyfajta tanulási folyamat is, amely által jobban megismerjük önmagunkat, valamint elfogadóbbak leszünk az idegen kultúrákkal szemben.

A gasztroblogger saját utazási élményei alapján mutatta be Marokkó, Szicília, Grúzia, Törökország, Portugália, Andalúzia és Izland gasztronómiai sajátosságait és jellemző ételeit, majd az étkezési szokások és az identitás kapcsolatát boncolgatta. Ennek részét képezik

a közös étkezések, a gasztro-hagyományok és a családi receptek is.

„Azt kívánom önöknek, hogy legyenek saját, családi gasztro-hagyományaik, ezeket tudják átadni a fiatalabbaknak, illetve tudjanak olyan asztal körüli, étkezéssel kapcsolatos hagyományokat teremteni a családban, amelyeknek aztán olyan ereje lesz, hogy megvédik a gyermekeket a nehéz élethelyzetekben” – zárta előadását Dimén-Varga Tünde, majd a közönség soraiból érkező kérdésekre válaszolt.

Háromszék Életmód