Profi szkennerrel folytatják a digitalizálást a könyvtárban
Fotó: Gecse Noémi
Az alispán lányának esküvője, a szépvízi szolgabíró eljegyzése, új tisztiorvos Csíkszeredában, fősorozások a vármegyében – az országos jelentőségű hírek mellett ezekről a helyi eseményekről is beszámoltak a Csíki Hírlap 1913. február 1-én megjelent számában. Az újságot a csíkszeredai könyvtár digitalizáló tevékenységének köszönhetően néhány kattintás után bárki olvashatja.
2018. február 06., 09:242018. február 06., 09:24
„A digitalizáció által kiváltott változások, az új információs technológiák, információhordozók és közvetítők, a folyamatosan változó használói szokások és igények kihívásként jelentkeznek napjainkban a könyvtárakkal szemben is. Megfelelni a digitális korszak kihívásainak a könyvtárak hagyományos feladatainak átalakulásával is jár. Többek közt a kulturális örökség digitalizációjának és online közzétételének, széleskörű közvetítésének a mindennapi könyvtári tevékenység részévé kell válnia" − vallja Kelemen Katalin, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár (KJMK) osztályvezetője, a dokumentációs könyvtár munkatársa. Közölte, a csíkszeredai könyvtár is fontos célkitűzésének tekinti, hogy
2009-ben több, az online könyvtári szolgáltatások fejlesztését célzó projektet indított el a KJMK, és ezek részeként feladatuknak tekintik a könyvtári gyűjtemény helyi és regionális szempontból értékes dokumentumainak digitalizálását is. A dokumentumok digitalizálása és internetes közzététele is 2009-ben kezdődött el a csíkszeredai könyvtárban, ritka vagy máshol sehol sem található, a gyűjteményükben őrzött dokumentumokat digitalizáltak. Az eredeti, sérülékeny, védett dokumentumok védelmét is biztosítják ezáltal.
Fotó: Gecse Noémi
− ismertette Kelemen Katalin.
Megtudtuk, tavaly decemberig 379 könyvet (közel 65 ezer oldalt) digitalizáltak, ezek közül jelenleg a MEK-ben online elérhető 297 cím. Szintén beszkenneltek és rendszereztek, online elérhetővé tettek számos korabeli újságot, az EPA adatbázisában elérhető az 1849–1945 közt megjelent helyi periodikák közül 14 periodikus kiadvány 78 évfolyama, közel 17 ezer oldal, ezeket az OSZK-val együttműködve digitalizálták. Ezek között online olvashatóvá váltak a régi helyi sajtó évfolyamai, főként a Csíki Lapok 1899–1945 között megjelent évfolyamai. A könyvtár által digitalizált kiadványok az intézmény honlapjáról, az Elektronikus Könyvtár menüpontból érhetők el és böngészhetők.
Kelemen Katalin közölte azt is, a dokumentumok internetes közzététele könyvtárközi együttműködés révén valósul meg: a könyvek, újságok digitális megjelenítését a könyvtár munkatársai végzik, viszont a dokumentumok azonosítását és visszakereshetőségét biztosító úgynevezett metaadatolást, a szabványos metaadatformátumok hozzárendelését a digitális dokumentumhoz, továbbá az internetes közzétételt és szolgáltatást az OSZK munkatársai biztosítják.
A könyvtári digitalizációs munka most új lendületet kaphat, a Hargita megyei önkormányzat költségvetési támogatása révén ugyanis
A Book Eye 4 professzionális szkenner egyedi iratok, régi könyvek, tehát a könyvtár értékes, régi dokumentumainak, helytörténeti értékeinek a digitalizálását is lehetővé teszi. Képes minőségi képfájlok létrehozására és lehetővé teszi a létrehozott digitális kép különböző digitális formátumokban történő átalakítását és hosszú távú megőrzését – sorolta fel a könyvtáros. A szkenner mellett a digitalizálási utómunkálatokhoz egy szövegfelismerő szoftver új változatát és több nagyteljesítményű számítógépet is be tudtak szerezni.
Fotó: Gecse Noémi
– fejtette ki Kelemen Katalin. További terveikről megtudtuk, a könyvritkaságok mellett a helyi sajtótermékeket szeretnék minél teljesebben digitalizálni.
Online adatbázisok
A Kájoni János Megyei Könyvtárban a helyi és regionális tudnivalók online közzétételére és szolgáltatására is figyelmet fordítanak. A könyvtár honlapján két adatbázis működik, a Hargita megyei helyismereti adatbázis és a Hargita megyei személyiségek adatbázisa. Ezekbe a könyvtárban rendelkezésre álló források alapján töltik fel az információkat – tudtuk meg Kelemen Katalintól. A régió kulturális és természeti értékeit, illetve a neves személyiségek munkásságát, életpályáját megjelenítő adatbázisok építése 2015-ben, online közzététele 2016-ban kezdődött el. A tartalmak feltöltése, az adatbázisok szócikkeinek bővítése folyamatos és, mint a könyvtáros rámutatott, hosszú távú folyamat.
Az elmúlt időszakhoz képest igencsak lehűlt az idő vasárnapra virradóan, az Omu-csúcson pedig fagypont alá esett a hőmérséklet augusztus 24-e hajnalán.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt vasárnap reggel 7 óra 15 perckor Vrancea megyében, a Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet.
Számos hegyet ajánlhatnánk kirándulási célpontként, hiszen Székelyföld bővelkedik felhőket botlasztó magaslatokban. Most a Nagy-Nemerére esett a választásunk, amelynek titka megfejtéséhez csak akkor kerülhetünk közelebb, ha körbenézünk a csúcsáról.
Egy 73 éves, külföldi motorost harapott meg egy medve a Transzfogarasi úton, az Argeș megyei Valea lui Stan térségében. Az eset akkor történt, amikor a férfi a forgalmi torlódás miatt megállt.
Egy terepjáró négy utasa életét vesztette és egy megsérült, miután a jármű felborult a Portăreasa-hegységben, Albeștii de Muscel község térségében – számolt be az Argeș megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A román rendőrség Gânj Emil felkutatására indított akciója során sikerült Németországban elfogni a nemzetközileg körözött Sălăgean Ilie Liviut. A férfi tettestársa volt a mezőméhesi gyilkosnak egy 2011-ben elkövetett emberölésben.
Csaknem két hónappal a meghirdetés után több mint nyolcvanan jelentkeztek a sepsiszentgyörgyi önkormányzat idősek és kiszolgáltatott helyzetben lévők számára indított Gondosóra-programra. A készülékeket szeptemberben kezdik el kézbesíteni.
Tizennyolc éves fiatal vesztette életét az Argeș megyei tragédiában, amikor egy épület tetőzete három emberre omlott a péntek esti viharban.
Három ember meghalt, négyen pedig megsérültek a péntek esti viharok következtében – jelentette be szombaton reggel a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség.
2005. augusztus 23-án Udvarhelyszék egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája rázta meg a térséget. A Nyikó mente csendes patakja, a Fehér-Nyikó néhány óra alatt tomboló áradattá változott, és hirtelen, pusztító erővel tört rá a településekre.
szóljon hozzá!