
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, amikor a nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat.
2024. augusztus 16., 15:272024. augusztus 16., 15:27
2024. augusztus 16., 16:102024. augusztus 16., 16:10
Potápi Árpád János kiemelte, az összetartozás, amely „nemzeti identitásunk záróköve”, a legvilágosabban az együttműködésben érhető tetten: a feladatok végrehajtásában és a sikerek megünneplésében. Úgy fogalmazott, „mi, magyarok közös teherviseléssel osztozunk a nehézségekben” és közös ünnepléssel sokszorozzuk meg örömünket. Ezt hirdetik példamutatásukkal a Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díjjal kitüntetett közösségépítők, közösségszervezők, politikai, kulturális vagy vallási vezetők – mondta az államtitkár.
Szólt arról, hogy a díjat – amely 2019 óta viseli Kallós Zoltán nevét és amelyet évente általában tízen vehetnek át – 2024-ben tizenhárman, hat ember és hét szervezet kapja meg. Három-három díjazott való Erdélyből, Vajdaságból és a diaszpórából – Ausztriából, Ciprusról és Svédországból –, kettő a Felvidékről, egy Kárpátaljáról és egy a Muravidékről – ismertette.
Potápi Árpád János felidézte:
E fordulat szellemisége így foglalható össze: minden magyar felelős minden magyarért.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Kallós Zoltánt idézte, aki 2004-ben még csak reményekről beszélhetett, amikor azt mondta, olyan kormányt szeretne, amelyre tekintve büszkén lehet vállalni magyarságunkat. Néhány évvel később azonban már ezt mondta: „A nehézségek ellenére nyugodt lehetek, mert most már biztosan látom, hogy
Az államtitkár hozzátette, 2010-től közösen építjük a jövőt, amely Szent István szellemi-lelki hagyatékából következik. Azt is mondta, hogy a nemzet ügye túlnyúlik Magyarország határain.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A magyarság a szülőföldjén, a Kárpát-medence országaiban és a diaszpórában is képviselteti magát, ezért
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy valamennyi díjazott munkásságában „ott van a népies jelleg”, és mindenki ugyanazt a célt szolgálja, a magyar hazát. Ezért mi is mondhatjuk Kallós Zoltánnal együtt: van jövője a magyar népi kultúrának. A „kalákákban, az énekekben, hitünkben, közösségeinkben és gyermekeinkben ott van a jövőnk”, és az Isten, haza, család hármassága, „ami évszázadok óta meghatározza nemzetünket, ma is biztos eligazodási pontunk” – idézi az MTI Potápi Árpád Jánost.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. Az elismerés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte, és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek. A Külhoni Magyarságért Díj – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – 2019 óta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj nevet viseli. Évente tíz, kivételes alkalmakkor legfeljebb további öt díj adományozható a külhoni magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár. A plakett tervezője és kivitelezője Sárpátki Zoltán Csíkrákoson élő szobrász, képzőművész.
Félmillió lejt szánnak idén Maros megyében a köves utak karbantartására, több milliót sáncok rendbetételére, aszfaltozásra, de a műszaki tervek elkészítésére is. A Maros megyei tanács idén 41,3 millió lejt költ az úthálózatra.
Az oktatási minisztérium pénteken kérte a tanfelügyelőségeket, hogy a magas hőmérséklet és a fokozott hőterhelés miatt gondoskodjanak az érettségiző diákok és a tanárok egészségének védelméről.
Nem tétlenkedett a gyimesközéploki önkormányzat: mindössze három nappal azt követően, hogy egy áradás miatt megszűnt a Jávárdi-vízesés, sikerült visszaterelni a zuhatagot tápláló patakot a régi medrébe.
A kézdivásárhelyi Sokadalom legfennköltebb mozzanata immáron évek óra a Pro Urbe díj átadása. A rangos elismerésben ez alkalommal, sorban tizenötödikként Gábor Rezső pedagógus, a Gábor Áron Szakképző Líceum korábbi igazgatója részesült.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2025-ben 1356 hamis román bankjegyet vizsgált meg, 33,79 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Több megyei rendőrségének együttműködésével drogcsempészeket tartóztattak le Maros megyében, akik magas kockázatú pszichoaktív anyagokat csempésztek be a börtönökbe.
Csíkszereda polgármestere Korodi Attila a hétvégi rendkívüli hőség miatt felhívást intézett a lakossághoz. Mint mondta, a Harvíznek jelenleg nincs olyan munkálata, amely miatt vízkorlátozásra lenne szükség.
A regionális vízszolgáltató Harvíz Rt. veszi át egységesen az esővíz-elvezetési rendszer működtetését és karbantartását Csíkszeredában – ez egyike volt a számos fontos döntésnek, amelyet az önkormányzati képviselők ülésén hoztak meg pénteken.
Késéseket okoznak a vasúti közlekedésben a következő napokra jelzett rendkívüli hőség miatt bevezetett sebességkorlátozások – tájékoztatott pénteken a Román Vasúti Személyszállító Vállalat (CFR Călători).
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért.
szóljon hozzá!