Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, amikor a nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat.
2024. augusztus 16., 15:272024. augusztus 16., 15:27
2024. augusztus 16., 16:102024. augusztus 16., 16:10
Potápi Árpád János kiemelte, az összetartozás, amely „nemzeti identitásunk záróköve”, a legvilágosabban az együttműködésben érhető tetten: a feladatok végrehajtásában és a sikerek megünneplésében. Úgy fogalmazott, „mi, magyarok közös teherviseléssel osztozunk a nehézségekben” és közös ünnepléssel sokszorozzuk meg örömünket. Ezt hirdetik példamutatásukkal a Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díjjal kitüntetett közösségépítők, közösségszervezők, politikai, kulturális vagy vallási vezetők – mondta az államtitkár.
Szólt arról, hogy a díjat – amely 2019 óta viseli Kallós Zoltán nevét és amelyet évente általában tízen vehetnek át – 2024-ben tizenhárman, hat ember és hét szervezet kapja meg. Három-három díjazott való Erdélyből, Vajdaságból és a diaszpórából – Ausztriából, Ciprusról és Svédországból –, kettő a Felvidékről, egy Kárpátaljáról és egy a Muravidékről – ismertette.
Potápi Árpád János felidézte:
E fordulat szellemisége így foglalható össze: minden magyar felelős minden magyarért.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Kallós Zoltánt idézte, aki 2004-ben még csak reményekről beszélhetett, amikor azt mondta, olyan kormányt szeretne, amelyre tekintve büszkén lehet vállalni magyarságunkat. Néhány évvel később azonban már ezt mondta: „A nehézségek ellenére nyugodt lehetek, mert most már biztosan látom, hogy
Az államtitkár hozzátette, 2010-től közösen építjük a jövőt, amely Szent István szellemi-lelki hagyatékából következik. Azt is mondta, hogy a nemzet ügye túlnyúlik Magyarország határain.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
A magyarság a szülőföldjén, a Kárpát-medence országaiban és a diaszpórában is képviselteti magát, ezért
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy valamennyi díjazott munkásságában „ott van a népies jelleg”, és mindenki ugyanazt a célt szolgálja, a magyar hazát. Ezért mi is mondhatjuk Kallós Zoltánnal együtt: van jövője a magyar népi kultúrának. A „kalákákban, az énekekben, hitünkben, közösségeinkben és gyermekeinkben ott van a jövőnk”, és az Isten, haza, család hármassága, „ami évszázadok óta meghatározza nemzetünket, ma is biztos eligazodási pontunk” – idézi az MTI Potápi Árpád Jánost.
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. Az elismerés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte, és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek. A Külhoni Magyarságért Díj – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – 2019 óta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj nevet viseli. Évente tíz, kivételes alkalmakkor legfeljebb további öt díj adományozható a külhoni magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár. A plakett tervezője és kivitelezője Sárpátki Zoltán Csíkrákoson élő szobrász, képzőművész.
Gyergyószentmiklóson immár második éve működik a „lábbusz” nevű program, amely során a gyerekek reggelente szervezetten, gyalog jutnak el az iskolába a távolabbi városrészekről. Jelenleg naponta 140 gyermek „utazik” így.
Közel ezer tűzoltót vezényeltek Galac megyébe kedden reggel az ország különböző pontjairól, ugyanakkor további jelentős mennyiségű technikai eszközzel is igyekszik segíteni a belügyminisztérium az árvíz sújtotta településeket.
Egy év kihagyás után megtartják szeptember 20-22-e között a 16. kiadásához ért Sepsiszentgyörgyi Sportnapokat.
Az országos katasztrófavédelmi felügyelőség hétfő este bejelentette, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a vészhelyzet kihirdetését az árvíz által sújtott Galac és Vaslui megyében.
Az Erdélyi Mária Út Egyesület a nemrég elhunyt Molnár Sándor emlékére szervez zarándoklatot szeptember 21-én, szombaton 9 és 16 óra között.
A háziorvosok egyharmada már elérte a nyugdíjkorhatárt Kovászna megyében, az utánpótlás viszont messze elmarad a szükségestől. A családorvosi hivatás alacsony megbecsültsége miatt a fiatalok más szakirányt választanak.
Balavásár községben helyet jelöltek ki az építkezési törmeléknek, mégis összevissza szemetelnek a lakosok, illegálisan viszik a hulladékot a mezőre. A helyi önkormányzat kamerákat szereltetett fel, és büntetni fog.
Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului (A Nemzet Útja) szervezet elnöke erős önbizalommal és nagy tervekkel vág neki az aláírásgyűjtésnek Kovászna megyében, mivel képviselőként szeretne a parlamentben a Hargita és Kovászna megyei románok érdekében fellépni.
Impozáns „drámás” díszítés hirdeti a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház bejáratánál, hogy jó helyen jár az, aki a színház és a kortárs dráma iránt érdeklődik. Itt zajlik ugyanis szeptember 16-21. között a dráMA kortárs színházi találkozó.
Tartalmas hétvége zárult Borospatakán, ahol az elmúlt napokban Erdély ízei kerültek középpontba. A Taste of Transylvania gasztrofesztiválon Rácz Jenő, a Konyhafőnök sztárséfje mesélt izgalmas terveiről, köztük egy új étterem nyitásáról a Székelyhonnak.
szóljon hozzá!