Annyira bevált a székelyudvarhelyi tervezésű medvecsapda, hogy már országos szabványnak számít

A vadászegyesület abban bízott, hogy ha zajjal stresszelik a befogott nagyvadat, akkor az szabadon engedését követően nagyobb valószínűséggel marad távol az emberektől. Arra is gondoltak, hogy altassák el a csapdába besétáló példányt, majd helymeghatározó berendezéssel (GPS) lássák el, hogy a későbbiekben követhető legyen a mozgása. A későbbiekben a törvény is eszerint alakult, igaz, hogy

A csapda szállítására egyébként egy duplatengelyes utánfutó a legalkalmasabb; érdemes figyelembe venni, hogy mintegy 700 kilogrammos szerkezetről van szó, amihez még hozzáadódik a befogott nagyvad súlya is.

A törvényhozók is felfigyeltek rá

A szerkezetre felfigyeltek az akkor Tánczos Barna szenátor által vezetett környezetvédelmi minisztérium munkatársai is. Elkérték a medvecsapda paramétereit, valamint az eszközről készült fényképeket. Ezt követően,

Hozzátette, a paraméterek leadásakor azt kérte a minisztériumtól, hogy lehetőleg az ő csapdáját elkészítő székelyudvarhelyi céghez irányítsák az érdeklődő vadásztársulatokat. Ennek köszönhetően volt is már néhány rendelés az említett vállalatnál, amely jelen van az elektronikus közbeszerzési rendszeren (SEAP) is.

Miként használjuk?

Mărmureanu-Bíró Leonárd kifejtette, az elmúlt években összességében nyolc belterületen kószáló medvét sikerült befogni a medvecsapdával: egyet Parajdon, a többit pedig Székelyudvarhelyen és a Szejkefürdőn. „Ez egyébként nagyon nagy szám, lévén, hogy belterületről van szó. Régen elképzelhetetlen volt, hogy ennyi medve járjon be a belterületekre” – jegyezte meg.

Az igazgató arról is beszélt, hogy bár a csapda jól működik, ijesztő azt bocsos anyamedve esetében használni, hiszen több egyed kint ragadhat, amelyek roppant agresszívvá válnak. Ezt bizonyítja a nemrég történt csereháti eset is, ahol egy bocs sétált be az eszközbe, a kint maradt anyamedvét és a másik bocsot pedig kénytelenek voltak kilőni, miután azok többször rárontottak a helyszínre siető hatóságokra.

korábban írtuk

Kénytelenek voltak kilőni a csapdán kívül rekedt medvéket

Nagyon agresszívvá vált a kint maradt medvebocs és az anyamedve, miután csapdába ejtette társukat a székelyudvarhelyi Csereháton a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület. Éppen ezért kénytelenek voltak kilőni a két, bozótosban rejtőző példányt.

Mindemellett a szakember szerint nem érdemes húst használni csaliként a csapdában, hiszen amiatt számos más vad, vagy éppen kutyák is odatévedhetnek. Az egyesület is több alkalommal fogott például kutyákat, amikor húst tett a szerkezetbe.

Hozzátette, összesen 110 ezer hektár terület van az egyesületük ügykezelésébe és 16 önkormányzattal vannak szerződésben – ezek között van, amelyikhez több mint tíz település tartozik –, ami kötelezi őket, hogy beavatkozzanak, amennyiben problémát okoznak a medvék.