Meg sem fordult a fejében, hogy vadászpilóta legyen, ám egy barátja buzdítására nekivágott, kiváló minősítéssel elvégezte a repülőtiszti főiskolát, majd önként jelentkezett űrhajósnak, és ő lett az első magyar, aki a világűrbe jutott.
2022. október 28., 12:012022. október 28., 12:01
Különleges utazásra invitálja közönségét a Nézőpont stábja, amely Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornokkal, egykori vadászpilótával „lépett ki” a világűrbe, még ha csak képletesen is. A 72 éves egykori asztronauta felidézi, hogy milyen nehézségekkel (például mínusz 43 fokos hidegben vagy szűk leszállóegységben) szembesült a kiképzés során, és hogy
És persze részletesen elmeséli, milyen tapasztalatokat, egész életre szóló élményeket szerzett a világűrben eltöltött 8 nap, 20 óra és 45 perc során.
– állapította meg a Nézőpontban a jelenleg is rendkívül aktív Farkas Bertalan, aki elárulja, hogy többek között miért éppen kislánya piros-fehér-zöld ruhás babáját vitte magával az űrutazásra.
Az első magyar űrhajós arról is mesél, hogy milyen kísérleteket végeztek az űrállomáson, milyen látványt jelent föntről megcsodálni a Földet, ugyanakkor üzen a laposföldhívőknek is. Kifejti azt is, hogy milyen stádiumban található a magyar űrkutatási program, amelynek kapcsán azt is elmondja:
Farkas Bertalan ugyanakkor elmondja véleményét arról is, hogy van-e élet a Földön kívül, élnek-e még értelmes lények a világegyetemben.
Az első magyar úrhajóssal készült interjú megtekinthető a Médiatér Youtube-csatornáján. Az interjú a Nézőpont podcastcsatornáján, Spotify-on, vagy az alább beágyazott lejátszóra kattintva is meghallgatható.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!