– sorolta a tevékenységük fontosabb gazdasági mutatóit minapi beszélgetésünk elején Márk-Csucsi Róbert. Mint mondta, fő céljuk a Csíki-medence versenyképességének növelése a gazdasági kapcsolatok erősítése által. Célkitűzéseik közé tartozik továbbá többek között egy minőségi kapcsolati háló kiépítése a tagok között, akiknek rendszeresen szakmai felkészítőket, előadásokat, képzéseket tartanak.

„A vállalkozók többsége csak annyit szeretne, hogy egy stabil, kiszámítható és átlátható jogi- és gazdasági keretben tudjon tevékenykedni. Ez a kiszámíthatóság például arra is vonatkozik, hogy januárban már lehessen tudni azt, hogy mi lesz decemberben, és ne forduljanak elő olyan esetek, mint idén, hogy januárban még nem tudtuk, hogy a nagypéntek munkaszüneti nap lesz. Így nehéz tervezni, nehéz egy stabil szervezeti struktúrát működtetni. Ezeket a problémákat felismerve merült fel az az igény, hogy

– emelte ki az elnök. Az egyesület szerepével kapcsolatban Bakcsy Tünde kitért arra, hogy az információáramlás biztosítását is szem előtt tartják, ezért is hoztak létre egy adatbázist, amely a tagság tevékenységét, elérhetőségét, illetve ajánlatait tartalmazza. Ez kiterjed az álláslehetőségekre is, hiszen a megyében tapasztalt munkaerőhiány miatt nehéz megfelelő szakembereket találni. Mint mondta, az egyesület tagjai többször is panaszkodtak a munkaerőhiány miatt, elmondásuk szerint egyszerűen nem kapnak munkatársakat, szerinte ennek egyik legfőbb oka az elvándorlás. Emellett a fiatal vállalkozókat is próbálják felkarolni. Nemrég tartott közgyűlésükön például megszavazták a StartUp 2+3-nak nevezett kezdeményezést, amely az alapításuktól számított két évnél fiatalabb vállalkozásokat célozza: amennyiben csatlakoznak az egyesülethez, három éven keresztül kedvezményben részesülnek.

Megállt az idő

Napjaink Csíkszeredájának gazdasági helyzetével kapcsolatosan Márk-Csucsi elmondta,

„Főként azok a vállalkozók tudnak ezzel a véleményemmel azonosulni, akik nagyobb szórásban terítik a termékeiket, tehát járják az országot. Ők is azt látják, amikor hazajönnek az ország más megyéiből, hogy azokhoz képest Csíkszeredában megállt az idő. Ez biztos, hogy nem véletlen, és köztudott, hogy

Az elkészítése nem egyszerű, de nagyon fontos, és ennek felelőssége a helyi önkormányzatra hárul” – mondta az elnök. Hozzátette, a térségben hagyománnyal rendelkező ipari ágazatokban, mint például a könnyűipar, a fakitermelés vagy -feldolgozás, illetve a mezőgazdaságban, állattenyésztésben érdekelt helyi cégek azért nincsenek az országos élvonalban, mert akkora tőkehiánnyal és annyira alul gépiesítetten dolgoznak, hogy nem tudnak versenyképes termékeket előállítani.

Megváltozott szerepek

Az elnök szerint érdekességnek számít az is, hogy az elmúlt években hogyan alakult át a vásárlói erő Csíkszeredában a vidéki településekkel szemben. Kiemelte,

„A jelenlegi állapot nagyon kiszolgáltatottá teszi az átlagos városlakót, hiszen a mindennapi megélhetésük a helyi vagy az országos politikai döntésektől függ. Néhány évvel ezelőtt csökkentették, most emelték a bérüket, de sohasem lehet tudni, mit hoz a jövő. Ez azokban a családokban jelent nagyobb gondot, amelyekben kimondottan a fizetésekből élnek, és nincs más bevételi forrásuk. Tudván azt, hogy egy családnak havi fenntartására eső költségek folyamatosan nőttek az elmúlt években, és ma már ott tartunk, hogy a család keresetének akár 80 százalékát is elviszik az oktatásra, élelmiszerre és lakásfenntartásra, közlekedésre fordított összegek, egyértelművé válik, hogy

Konkrétan nézzük az építőipar helyzetét: a jováhagyott építkezési engedélyek száma évről évre folyamatosan csökken, ez egyértelmű bizonyíték a helyi vásárlóerő csökkenésére. Ezzel szemben vidéken egyre többen látnak fantáziát a gazdálkodásban, állattartásban, mezőgazdasági termékek előállításában, és ezeket értékesítik is. Egyre többen próbálnak pályázni, és fejlesztik a kis vállalkozásaikat, ezáltal pedig eljött az az idő, amikor már jól látszik, hogy

A vidéki családok a havi költségeken túl többet tudnak költeni egyéb termékekre, például háztartási gépekre, lakásfelújításra, bútorokra, kommunikációs eszközökre és építkezésre is. Ezzel szemben a városlakó ki van szolgáltatva, és egzisztenciálisan, ha így halad tovább, egyre csak csúszik lefelé” – húzta alá Márk-Csucsi Róbert.

Vita a szerepkörökről

A vállalkozói egyesület egyébként nagyon jó kapcsolatot ápol a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karával – mutatott rá beszélgetésünkkor Bakcsy Tünde. Elmondása szerint az egyesület internetes oldalát teljesen át szeretnék alakítani, hiszen a jelenlegi formája már elavult, ezt az átfogó munkát pedig teljes mértékben a Sapientián tanuló hallgatókra bízták. „Ezáltal a jó kapcsolatunknak gyakorlati eredménye is lesz, ők pedig rengeteget tanulhatnak a projekt során” – mutatott rá.

Csíkszereda Polgármesteri Hivatalával, illetve a város vezetőivel azonban már nem ennyire kiegyensúlyozott az egyesület kapcsolata, sőt régebben kifejezetten rossz volt – jelezte Márk-Csucsi Róbert. „Azt gondolom, hogy vállalkozói egyesületet működtetőkként kötelességünk, hogy mindenkivel megpróbáljunk együttműködni. Ennek érdekében mindent meg is tettünk, és az elmúlt egy évben sikerült jó kapcsolatot kialakítani a különböző intézményekkel, így a csíkszeredai önkormányzattal is. Azt azonban fontos megemlíteni, hogy

Azt gondolom, hogy a helyi önkormányzat is ugyanolyan szereplője a gazdasági folyamatoknak, mint mondjuk egy egyetem vagy egy vállalkozás. Az önkormányzat döntései ugyanis befolyásolják a magánszemélyek és a vállalkozók mindennapi életét. A hatásköréből adódóan a hivatal szabályoz, kezdeményez és dönt, gondoljunk csak a helyi adópolitikára, vagy a városfejlesztési megoldásokra.

Azokon a városrészeken például, ahol több vállalkozás működik, amelyek számos munkahelyet teremtenek, szerintem prioritás kellene legyen az utak leaszfaltozása. Az tény, hogy az önkormányzatok és a polgármesterek feladatáról rendelkező törvényben nem írja konkrétan sehol, hogy a gazdasággal is kötelességük lenne foglalkozni. Szerintem azonban igen, és igenis feladata lenne olyan intézkedések, folyamatok kezdeményezése, amelyek eredménye a helyi gazdasági élénkülés lenne. Mivel ők nem így gondolják, évek óta zajlik a már említett vita a szerepekről, de szerencsére tavaly történt egy kisebb elmozdulás a kedvező irányba” – zárta Márk-Csucsi Róbert, példaként a fiatal vállalkozókat segítő inkubátorház tervezését említve, amelyet a városi önkormányzat Hargita Megye Tanácsával együttműködve hozna létre.