Fotó: Boda L. Gergely
Marosvásárhely adottságait kellene fejleszteni, azokat hangsúlyozottabban népszerűsíteni ahhoz, hogy a város kimozduljon a jelenlegi holtpontról, hogy elinduljon az a fajta gazdasági fejlődés, amely már évtizedek óta stagnál. A Vásárhelyi Hírlap által megkérdezett személyiségek a település sajátosságaira hívták fel a figyelmet, mindarra, amiben a fejlődőképes jövőt látják.
2017. október 09., 09:092017. október 09., 09:09
Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója attól tart, hogy Marosvásárhely kompváros marad Kolozsvár, Brassó, Szeben között. Szerinte addig, ameddig egyesek jól megélnek abból, hogy ők románok a magyarok ellenében, illetve magyarok a románok ellenében, addig semmi nem fog változni.
– véli Gáspárik, akinek az a meglátása, hogy a magyarság elöregedőben van, az elmúlt években nagy magyar elvándorlás következtében is. A törvények és azok alkalmazása olyan bonyolult lett, hogy egyáltalán nem vonzó fiatal, kreatív, nagy fantáziájú személyek számára. Hozzátette:
A kétnyelvűségre, mint lehetőségre tekint Smaranda Enache, aki szerint valamelyest felkészületlen a város a 21. századra. Az emberjogi aktivista,
„Marosvásárhely kulturális, turisztikai, gazdasági kapuja a Székelyföldnek, amit egyetlen egy város sem mondhat el magáról a környezetünkben, ebben nincs konkurenciája. Nagy hangsúlyt kellene fektetni az innovatív turizmusra, a gazdasági téren pedig a helyi értékekre” – véli.
Például a helyi vállalkozásoknak, egy bútorgyárnak azt a stílust kellene hangsúlyoznia, amely a várost jellemzi: a szecessziót, az art nouveau-t. Ugyanakkor szerinte a kétnyelvűség is olyan adottság, amely más európai városokban gazdasági, kulturális forrás jelent. Itt is ki lehetne ezt aknázni, hiszen mennyivel vonzóbb lehetne, ha a reális többnyelvűség létezne, ha egy üzletben, vendéglőben, intézményekben több nyelven szólnának az emberekhez. Akárcsak az, hogy a MOGYE-n több nyelven lehet medicinát tanulni – összegzett.
Fotó: Boda L. Gergely
Marosvásárhelynek kulturális szempontból van egy olyan adottsága, amely hiányzik más városokból, az pedig a művelődési intézmények sokszínűsége, gazdagsága – vélekedik Vasile Cazan, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója. Szerinte
„A nagyteremben olyan ritka értékű kinccsel büszkélkedhetünk, mint az orgona. Az országban huszonvalahány filharmónia működik, de ezek közül csupán kettőnek van orgonája: a bukaresti Athenaeumnak és a marosvásárhelyi Kultúrpalotának” – hangsúlyozza.
Ebben a palotában működik a filharmónia, több kisebb kamarazenekar, kórus, rendszeres szimfonikus hangversenyeknek ad helyet, neves meghívottakkal, színvonalas műsorral. Amit viszont nagyon fájlal a filharmonikusok igazgatója, az az, hogy a hírneves műemlékorgona felújítását már húsz éve el kellett volna végezni, ám mindeddig anyagiak hiányában ez nem történt meg. Talán a múzeum, amelyhez tartozik, a megyei önkormányzat, amely működteti az intézményt, áldozni fog erre is – teszi hozzá reménykedve Cazan.
Fotó: Boda L. Gergely
Ugyanakkor, amivel ugyancsak elégedetlen, az a fiatal nemzedék nevelésének hiányossága, ami a kultúrát, a zenét illeti.
– mondja, hozzátéve, hogy szeretné felhívni a szülők, a pedagógusok, a zenetanárok, osztályfőnökök figyelmét arra, hogy ebbe az irányba is tereljék tanítványaikat, hiszen a kultúra lehet az a terület, amely meghatározza Marosvásárhelyt, vonzóvá teszi, fejleszti.
Meglátása szerint Marosvásárhelyen a kétnyelvű színház, a két – román és magyar – tagozattal működő Maros Művészegyüttes, a szintén kéttagozatú bábszínház, a múzeumok, képtárak, a szimfonikus zenekar mind a várost szolgálják.
– erősíti meg a filharmónia igazgatója, aki kollégáival közösen már az évadok között is igyekszik kitölteni az időt nyáresti orgonahangversenyekkel, gitárfesztivállal.
Marosvásárhely fejlődőképes város – hangsúlyozza Fodor János történész, aki úgy látja, annak központi fekvése és gyakorlatilag a vasúthálózathoz való bekapcsolása után fejlődőképességének kihasználatlansága többnyire a mindenkori városvezetés súlyos vétsége.
– emeli ki, mi az, amin változtatni kellene, akárcsak azt, hogy a jövőben arra is figyelni kellene – a többi fejlett városhoz hasonlóan –, hogy miképpen lehetne a főteret teljesen lezárni a gépkocsiforgalom elől, amire egy tervet kell kidolgozni.
Fotó: Boda L. Gergely
Fodor János fontosnak tartja a város élhetőbbé és vonzóbbá tételét egy zöld/környezetbarát stratégia kidolgozásával és megvalósításával is, amely mindenekelőtt a vegyipari kombinát bezárását és a különböző zagytározók és szeméttelepek felszámolását illeti. Ugyancsak ide tartozna a zöldövezetek teljes körű menedzselése, karbantartása, fejlesztése és a már meglévő erdőterületek szakszerű gondozása. Új iparágak vonzása szempontjából
„Természetesen mindehhez szükség van egy teljesen új – meglévőről nem tudok, ami volt az pocsék – városkép, imázs kialakításához, annak kiterjesztéséhez, amely egy közös kulturális értékekben gazdag, többnyelvű és nyitott városképet hangsúlyoz az idekészülő befektetők, letelepedők számára. A központi rész teljes lezárása mellett, annak felújítása (épület és infrastruktúra) és gyalogos-övezetté alakítása, térhasználat és zöldövezet kialakítási szempontjának a figyelembe vételével” – hangsúlyozza a történész, aki szerint fontos egy okos-város jövőstratégia kidolgozása.
Ám ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, vagy hogy egyáltalán elinduljon ebbe az irányba, elsősorban a városlakók és a városvezetés közötti reális párbeszédre volna szükség. Ennek a hiányát fájlalja Gál Sándor, aki szerint ezt kellene fejleszteni, például az olyan népszerű témákban, mint a sport, a közlekedés, a kultúra.
Fotó: Boda L. Gergely
Ugyanakkor a turizmusra is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, átgondolni, hogy ne csak egy egynapos turistaváros legyen Marosvásárhely, hanem kapcsolódjon a megye lehetőségeihez is. A környéken sok kastély, vár található, a Nyárádmente is értékeket hordoz, ezeket mind ki lehetne aknázni együttműködve a többi településsel.
Gál Sándor szerint Kolozsvárral, ami a béreket illeti, nehéz felvenni a versenyt, de talán itt is javára fordíthatná Vásárhely azt, hogy itt alacsonyabbak a lakásárak, olcsóbb az élet. De ehhez is egy fejlett infrastruktúrára lenne szükség.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A vidéki szállításnak múltja van, de sem jelene, sem jövője – így vélekedik az egyik fuvarozó cég vezetője. Ő azért nem jelentkezett a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett közbeszerzésre, mert szerinte a kiírt járatok nem lennének fenntarthatók.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A kormánynak két javaslata van a helyi önkormányzatok kiadásainak lefaragására: az egyik a bérköltségek 10 százalékos csökkentése, a másik az álláskeret „fékezett módú” 40 százalékos csökkentése.
Háromnapos tudományos és kulturális konferenciát rendeznek Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából születési helyén, a Brassó megyei Apácán szeptember 26–28. között.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán a Victoria-palotában a polgármesterek és megyei tanácsok képviselőivel együtt elemezték a helyi közigazgatási reformról szóló törvénytervezet több előírását.
szóljon hozzá!