Abos Gábor lett a legfőbb környezetvédő

Abos Gábor került az Országos Környezetvédelmi Hatóság élére. Kiotó-függő váltás

„Meglepetés volt számomra a felkérés. Ugyanakkor azt sem gondoltam volna, hogy Nagy József úgy dönt, lemond tisztségéről. Kiváló volt a mi munkaviszonyunk” – nyilatkozta érdeklődésünkre a „legfőbb környezetvédő” Abos Gábor.

A csíkszeredai szakember kinevezése előtt a Környezetvédelmi Őrség helyettes főfelügyelőjeként dolgozott, azelőtt pedig a Hargita Megyei Környezetőrség igazgatója volt. Hatáskörébe többek között a megyei környezetőrségek felügyelete, különböző engedélyek kibocsátása, illetve a vadászati kilövési keretek engedélyeztetése fog tartozni. Az őrség bukaresti központjában kétszáz, országos szinten pedig kétezer embert foglalkoztat.

Legény a gátra

„Legény kellett a gátra” – idézi viccesen felettesét, Borbély László környezetvédelmi minisztert, aki e szavakkal javasolta Emil Boc miniszterelnöknek, hogy az általa ajánlott személyt, Abost nevezze ki az intézmény élére.

Abos egyébként rögtön a rendszerváltozás után kezdett dolgozni a megyei környezetvédelmi ügynökségnél. „Én voltam a rendszer elefántja, akit a húsz év alatt mintha ottfelejtettek volna. Aztán egyszer csak jött a felkérés, hogy vállaljam el az országos helyettes főfelügyelői feladatokat, most pedig itt az újabb megbízatás” – fűzte hozzá lelkesen Abos.

Elődje, Nagy József azt követően mondott le, hogy pár nappal ezelőtt kiderült, a kiotói egyezmény betartását felügyelő bizottság németországi ülésén felfüggesztette az ország jogát, hogy értékesítse a fel nem használt szén-dioxid-kvótáját. A büntetést azért szabták ki, mert az illetékes román hatóság nem készítette el határidőre a kiotói egyezményben vállalt, az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentést.

Szén-dioxid kvóta?

A ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve évekkel ezelőtt dolgozta ki azt a rendszert, amely alapján a fejlett országok vállalták, hogy csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezt a célt fejezi ki a megengedett kibocsátási szint, azaz a kibocsátható mennyiség. A rendszer alapegysége egy tonna szén-dioxid, amely a köznyelvben széndioxid-kvóta néven vált elterjedtté.

A japán Kiotó városában aláírt Jegyzőkönyv bevezette a szén-dioxid kvóták kereskedelmét. Ez azt jelenti, hogy a világ országai a kiotói egyezményben önként vállalták saját szén-dioxid kibocsátásuk csökkentését, így az egyezmény értelmében mindenki csak egy meghatározott mennyiségű szén-dioxidot bocsáthat ki. Azok az országok, akik kevesebb szennyezőanyagot juttatnak a légkörbe a számukra megengedettnél, a nekik járó maradék kibocsátási kvótát eladhatják más, többet szennyező országoknak.

Közel kétmilliárd a tét

Mivel Románia nem készítette el az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentést, ezért nem értékesítheti fennmaradó háromszáz millió egységnyi kvótát más, a megengedettnél többet szennyező országoknak. Ezzel a szankcióval az ország mintegy 1,8 milliárd lejtől esik el.

„Első feladatom, hogy a környezetvédelmi minisztériummal közösen visszaszerezzük a jogot arra, hogy értékesíthessük a fel nem használt szén-dioxid-kvótánkat. Kemény dió lesz ez” – jegyezte meg Abos.