A volt munkaszolgálatosok szövetségének tíz éve

Romániában a szovjet mintára elindított osztályharc idején, 1950 után több tízezer fiatal férfit személyes szabadságuktól megfosztva, minden jogalap nélkül, katonai behívóval lapátos építőmunkára kényszerítettek, munkabér nélkül. Építőtelepeken, bányákban dolgoztak embertelen körülmények között. Gyárak, vasutak, hidak, \"a kommunizmus vívmányai\" épültek így fel.

\"Ezt nem lehet elfelejteni, a gonosztevőknek megbocsátani. Sárba tiporták az emberi szabadságot, polgári jogokat, durván megsértették a szabadság gyakorlását, korlátozták a politikai, társadalmi jogaik gyakorlását\'\' – mondta Buzogány Dénes, a Csíkszeredában megalakult szövetség elnöke.

\"Romániában az 1950–1961 közötti időszakban kétfajta munkaszolgálatos kényszer katonaságot tartottak fenn. Az egyik az építkezési minisztériumhoz tartozott, és a nehéz ipari építkezéseknél foglalkoztatták a katonákat, ezek voltak az úgynevezett D.G.S.M.-ek. Ezeket a kormány a szövetség beadványaira 2002-ben a 309-es törvénnyel némi kárpótlásban részesítette. A másik típusú munkaszolgálatos katonák a honvédelmi minisztérium alárendeltjei voltak, akiket bérbe adtak a szállítási minisztériumnak, ahol a vasutak, hidak, utak építésénél dolgoztatták fizetés nélkül. Ezeket a kormány nem részesíti semmilyen kárpótlásban\" – magyarázta Buzogány Dénes. Utóbbiak érdekében a szövetség három esetben beadvánnyal folyamodott a parlamenthez, kérve a 2002/309-es törvény elismerését és alkalmazását számukra is. Miután ezeket elutasították, 2008 őszén beadvánnyal folyamodtak a Nemzetközi Emberjogi Bírósághoz Strasbourgba. A bíróság elfogadta a beadvány jogosságát, a döntésre várni kell.

A szövetség 2005-ben kiadta a Katonasors című könyvet, amely a volt kényszer munkaszolgálatos katonák visszaemlékezéseit közli, korabeli fotókkal illusztrálva. Emlékműveket állíttattak Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson, emlékkiállításokat is szerveztek korabeli fotókból.