
Fotó: Pinti Attila
Habár könnyedén „átment” az önkormányzaton a sportminisztérium tulajdonát képező csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpálya, a szomszédos gyorskorcsolyapálya és a kiegészítő felületek átvételéről szóló határozattervezet, a sportkomplexum jövője sok kérdést tartogat.
2023. április 13., 08:052023. április 13., 08:05
Ha így is, úgy is kormánytámogatásra van szükség az igencsak lerobbant állapotú csíkszeredai sportkomplexum felújítására, ráadásul a sportminiszter mellett a fejlesztési miniszter és a miniszterelnök-helyettes is RMDSZ-es (Novák Károly Eduárd, Cseke Attila és Kelemen Hunor), akkor miért kell átvegye a város? Vagyis ezt az óriási terhet miért akarja magára vállalni a csíkszeredai önkormányzat?
Amennyiben megtörténik az átadás-átvétel, mi történik abban az esetben, ha időközben az RMDSZ már nem lesz kormányon, az Országos Beruházási Ügynökség (CNI) pedig nem lát majd fantáziát abban, hogy egy ilyen székelyföldi létesítménybe több tízmillió lejt fektessen? Akkor a város nyakán marad egy fenntarthatatlan sportbázis?
Egyáltalán megbírja majd az önkormányzat a jégpálya fenntartási költségeit?
Mivel meglátásunk szerint ezekre a kérdésekre Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere tudhatja a választ, ezért őt kérdeztük.

Átvenné a város a Vákár Lajos Műjégpályát és a Csíkszeredai Sportklubhoz tartozó többi infrastruktúrát a sportminisztériumtól – többek között erről döntöttek a csíkszeredai önkormányzati képviselők soros pénteki ülésén.
A kiindulópontunk: a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpálya országos érdekeltségű létesítmény, ezért annak felújítása az állam feladata. Ezzel szemben a csíkszeredai önkormányzat magára vállalta ezt a tehet. Miért? – kérdeztük Korodi Attilától.
„Pont azért, amiért az észak-déli elkerülőutunkat is megtervezzük. Olyan specifikus sporthoz kötődik ez a jégkomplexum, aminek a megértése bukaresti fejjel nehezen működik. Számunkra egyértelmű:
Ugyanakkor azt is látjuk, hogy habár a minisztériumból jön az évenkénti finanszírozás az ingatlan működtetésére, azért azt is tapasztaljuk, hogy jelenleg hogyan működik a jégcsarnok. Biztos vagyok benne, hogy egy erre szakosodott csapat többet tud kihozni, mint amit most el lehet végezni. Ahogy teszi a Csíki Csobbanó és az Erőss Zsolt Aréna esetében a Csíki Sport és Rekreatív Kft. Az átvétel ugyanakkor nem érinti a Sportklub felügyeletét, esetünkben kifejezetten az infrastruktúráról van szó” – nyilatkozta Csíkszereda polgármestere.
Fotó: Pinti Attila
Az RMDSZ kormányzati szerepe kapcsán megjegyezte: Bukarestben a politika „egy ingadozó műfaj”, egyszer ott van a magyar közösség képviselete, máskor azonban nincs. „Ha viszont egy helyi önkormányzat jól előkészít egy országos érdekeltségű projektet, akkor az így vagy úgy, de mindig kap kormányzati támogatást. Azt is tudni kell, hogy az új országos sportstratégiában a csíki komplexum a téli sportok országos referencia-központjaként szerepel. Tehát nem függhet kormányzati szerepvállalástól”.
Miért a város, és nem a sportminisztérium?
Beszéljünk számokról is – kértük Korodi Attilát.
– ismerte el a polgármester, majd áttért az átvételi folyamat bonyolult lépéseire.
„Miután átvettük a létesítményt, megkeressük az Országos Beruházási Ügynökséget (CNI) egy kész tervvel. A Vákár Lajos Műjégpályát úgy átépíteni, hogy ne maradjon meg annak a hangulata, bűn és vétek. Ez azt jelenti, hogy vannak benne olyan építészeti elemek, amelyeket meg kell tartani, közben pedig a létesítmény belső felét úgy kell átépíteni, hogy a jelenleginél nagyobb nézőtér legyen. És bármilyen jó szándékkal vinné ezt a projektet a jelenlegi sportminiszter, Novák Károly Eduárd, mindenki mandátuma egyszer véget ér, ha viszont van egy közösségi kontroll, az teljesen más. Ez egyébként egy olyan léptékű projekt, amit külső erőforrás nélkül képtelenség megcsinálni. De itt kell hozzátenni: a sportminisztériumnak sincs erőforrása, a minisztérium is a CNI-nél kötne ki. Ettől kezdve nem mindegy, hogy mi vagy a sportminisztérium készíti elő a terveket. Az azonban fontos, hogy az országos sportstratégiának köszönhetően egy országos érdekeltségű téli központként szerepel” – húzta alá Korodi, némiképp választ adva cikkünk elején felvetett egyik kérdésünkre:
Beszéljünk az átvételi folyamatról
„Több mint egy évvel ezelőtt jelentettük be az átvételi szándékunkat. Utána nyakunkba szakadt az energiaválság, ezért »felhúztuk a kézifékeket«, mivel nem láttuk, hogy ez merre alakul. Most azonban már merünk lépni.
Az országos sportvagyon átvétele nem lenne egyedi eset: ugyanez volt a folyamat a sepsiszentgyörgyi régi sportbázisnál is” – emlékeztetett.
Fotó: Gábos Albin
Ahogy megtörténik az átvétel, a következő lépés az lesz, hogy „kiírjuk a közbeszerzést a felújítás megvalósíthatósági tanulmányára. Nem lesz könnyű történet, mert Romániában ebben a műfajban semmilyen tapasztalat nincs. Mi most nem 2030-nak építjük a jégcsarnokot, hanem 2050-nek. A jelenlegit még úgy ahogy fenn lehet tartani, de a továbblépéshez már nem elegendő”.
Mit fog tapasztalni a csíkszeredai adófizető?
Ha ez az átvételi folyamat idén lezárul, a következő évek csíkszeredai költségvetését mennyivel fogja megterhelni a megkapott komplexum? – kérdeztük.
„Biztos, hogy legalább évi 2,4-2,7 millió lejjel. Mi azzal számolunk, hogy a városban van egy erősödő gazdaság: a bevételeink is nőnek emiatt, főleg a fizetések után az államnak befizetett adókból van egy növekedésünk. Azt is figyelembe kell venni, hogy a minisztérium a felszabaduló 2,4-2,7 millió lejéből (amit most a létesítmény fenntartására költ) a tervek szerint a jelenlegi 2 millió lej mellé még ad 2 milliót a Sportklubnak sporttevékenységre, és akkor már 4 millió lejből tud működni a Sportklub.”
A polgármester tehát derűlátóan úgy számol, hogy
Felvetésünket számokkal is alátámasztja az elöljáró: idén a Sportklubnak sporttevékenységre 1,5 millió lejt biztosít a csíkszeredai önkormányzat, tavaly 0,9 milliót, tavalyelőtt ugyancsak 0,9 milliót adott – ezek a brüsszeli jóváhagyású kovidos állami segélyek voltak. „Jövőre azonban ez a típusú jogi lehetőségünk el is fogy, ebből kifolyólag keressük az újabb jogi eszközöket, hogy a profi sportot tudjuk támogatni. A Sportklub esetében tényleg az lenne az egészséges, ha a szaktárcától, vagyis a sportminisztériumtól nagyobb finanszírozást kap a sportszervezésre; az ingatlan költségeit pedig átvállalja Csíkszereda” – vélekedett.
Megbírja a csíkszeredai költségvetés?
Kétségtelen, hogy nagy fába vágja fejszéjét Csíkszereda városvezetése – elég csak arra emlékeztetnünk magunkat, hogy az előző városvezetés, élén Ráduly Róbert Kálmánnal már tíz évvel ezelőtt azt mérlegelte, hogy mit jelentene, ha a minisztérium helyett a város működtetné a fél évszázada épített Vákár Lajos Műjégpályát.
„A városháza működési költségvetése nagyobb, mint mondjuk három évvel ezelőtt. Mindez azért, mert engedtük, hogy aki szeretne, az bontakozzon ki – ez pedig többletköltséggel jár. A beruházásaink összege is nagyon megnőtt, ám látni kell, hogy minden város ezzel küszködik most. Kétségtelenül beszélnünk kell arról, hogy
Esetünkben a működési költségek jelentősen nagyobb arányt képeznek az évi költségvetésből, mint egy nagyobb lélekszámú városban, ahol ugyanazokat az létesítményeket, intézményeket egy jóval nagyobb közösségnek kell eltartania: tehát adón keresztül a nagyobb lélekszámú települések többet termelnek a városházi működtetésre, mint egy kisvárosban. Magyarán: minél több fizetett állás van egy városban, annál több személyijövedelem-adó termelődik, így több is marad a városban. Az azonban jó hír, hogy ha nem jön egy gazdasági válság, akkor Csíkszereda gazdasági életében van egy olyan kiszámíthatóság, amire alapozni tudunk” – zárta Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Immáron tíz éve téma, hogy mi legyen az értékes csíkszeredai sportlétesítményekkel. Ráduly Róbert Kálmán korábbi csíkszeredai polgármester 2019-ben a következőképpen nyilatkozott: „Több éve eldöntötte a város, hogy szeretné saját tulajdonába venni azt a Csíkszeredai Sportklub ügykezelésében levő sportbázist, amelyhez hozzátartozik a Vákár Lajos Műjégpálya hűtőházastól, a sportszálló, a gyorskorcsolyapálya, a hargitafürdői biatlonpálya és egy rég nem létező sutai menedékház, amely az egykori síugrósáncot szolgálta ki”. Mint már említettük, a csíkszeredai átvételhez hasonlóra már volt példa a sepsiszentgyörgyi sportbázisok esetében is – 2018-ban a sportminisztériumtól a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonába került a Szabó Kati Sportcsarnok, a sportszálló és több mint négy hektár terület.
A lakóépületek építési költségei 2015 és 2025 között átlagosan 48,2 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban (EU) – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Huszonhat, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó otthonban függesztik fel a beutalásokat – döntötte el a Maros megyei tanács a szakigazgatóság kérésére. Az uniós előírások miatt ezeket a nagy méretű központokat 2030-ig át kell alakítani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) benyújtott a parlamentbe egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a daganatos betegek kísérői akkor is jogosultak lennének a fizetett szabadságra, ha orvosi vizsgálatokra kísérik el a beteget.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.
A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
1 hozzászólás