Ugyanakkor azt is látjuk, hogy habár a minisztériumból jön az évenkénti finanszírozás az ingatlan működtetésére, azért azt is tapasztaljuk, hogy jelenleg hogyan működik a jégcsarnok. Biztos vagyok benne, hogy egy erre szakosodott csapat többet tud kihozni, mint amit most el lehet végezni. Ahogy teszi a Csíki Csobbanó és az Erőss Zsolt Aréna esetében a Csíki Sport és Rekreatív Kft. Az átvétel ugyanakkor nem érinti a Sportklub felügyeletét, esetünkben kifejezetten az infrastruktúráról van szó” – nyilatkozta Csíkszereda polgármestere.

– ismerte el a polgármester, majd áttért az átvételi folyamat bonyolult lépéseire.

„Miután átvettük a létesítményt, megkeressük az Országos Beruházási Ügynökséget (CNI) egy kész tervvel. A Vákár Lajos Műjégpályát úgy átépíteni, hogy ne maradjon meg annak a hangulata, bűn és vétek. Ez azt jelenti, hogy vannak benne olyan építészeti elemek, amelyeket meg kell tartani, közben pedig a létesítmény belső felét úgy kell átépíteni, hogy a jelenleginél nagyobb nézőtér legyen. És bármilyen jó szándékkal vinné ezt a projektet a jelenlegi sportminiszter, Novák Károly Eduárd, mindenki mandátuma egyszer véget ér, ha viszont van egy közösségi kontroll, az teljesen más. Ez egyébként egy olyan léptékű projekt, amit külső erőforrás nélkül képtelenség megcsinálni. De itt kell hozzátenni: a sportminisztériumnak sincs erőforrása, a minisztérium is a CNI-nél kötne ki. Ettől kezdve nem mindegy, hogy mi vagy a sportminisztérium készíti elő a terveket. Az azonban fontos, hogy az országos sportstratégiának köszönhetően egy országos érdekeltségű téli központként szerepel” – húzta alá Korodi, némiképp választ adva cikkünk elején felvetett egyik kérdésünkre:

Beszéljünk az átvételi folyamatról

„Több mint egy évvel ezelőtt jelentettük be az átvételi szándékunkat. Utána nyakunkba szakadt az energiaválság, ezért »felhúztuk a kézifékeket«, mivel nem láttuk, hogy ez merre alakul. Most azonban már merünk lépni.

Az országos sportvagyon átvétele nem lenne egyedi eset: ugyanez volt a folyamat a sepsiszentgyörgyi régi sportbázisnál is” – emlékeztetett.

Felvetésünket számokkal is alátámasztja az elöljáró: idén a Sportklubnak sporttevékenységre 1,5 millió lejt biztosít a csíkszeredai önkormányzat, tavaly 0,9 milliót, tavalyelőtt ugyancsak 0,9 milliót adott – ezek a brüsszeli jóváhagyású kovidos állami segélyek voltak. „Jövőre azonban ez a típusú jogi lehetőségünk el is fogy, ebből kifolyólag keressük az újabb jogi eszközöket, hogy a profi sportot tudjuk támogatni. A Sportklub esetében tényleg az lenne az egészséges, ha a szaktárcától, vagyis a sportminisztériumtól nagyobb finanszírozást kap a sportszervezésre; az ingatlan költségeit pedig átvállalja Csíkszereda” – vélekedett.

Megbírja a csíkszeredai költségvetés?

Kétségtelen, hogy nagy fába vágja fejszéjét Csíkszereda városvezetése – elég csak arra emlékeztetnünk magunkat, hogy az előző városvezetés, élén Ráduly Róbert Kálmánnal már tíz évvel ezelőtt azt mérlegelte, hogy mit jelentene, ha a minisztérium helyett a város működtetné a fél évszázada épített Vákár Lajos Műjégpályát.

„A városháza működési költségvetése nagyobb, mint mondjuk három évvel ezelőtt. Mindez azért, mert engedtük, hogy aki szeretne, az bontakozzon ki – ez pedig többletköltséggel jár. A beruházásaink összege is nagyon megnőtt, ám látni kell, hogy minden város ezzel küszködik most. Kétségtelenül beszélnünk kell arról, hogy

Esetünkben a működési költségek jelentősen nagyobb arányt képeznek az évi költségvetésből, mint egy nagyobb lélekszámú városban, ahol ugyanazokat az létesítményeket, intézményeket egy jóval nagyobb közösségnek kell eltartania: tehát adón keresztül a nagyobb lélekszámú települések többet termelnek a városházi működtetésre, mint egy kisvárosban. Magyarán: minél több fizetett állás van egy városban, annál több személyijövedelem-adó termelődik, így több is marad a városban. Az azonban jó hír, hogy ha nem jön egy gazdasági válság, akkor Csíkszereda gazdasági életében van egy olyan kiszámíthatóság, amire alapozni tudunk” – zárta Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.