A vaddisznó lehet a következő közellenség

Sertéspestis esetén Romániában a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják •  Fotó: Bartos Lóránt

Sertéspestis esetén Romániában a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják

Fotó: Bartos Lóránt

Úgy tűnik, a nagyragadozó-mentes Nyugat-Európában a vaddisznó lehet a következő közellenség. Rövid időn belül került több szempontból a figyelem középpontjába, és kivétel nélkül negatív szereplője a híradásoknak. Itthon is gyakran hallani sertéspestisről... és nem csak a vadak körében. Az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület (ÖME) szakemberei cáfolják azt az állítást, hogy a vadon élő állatok lennének a fertőzések legfontosabb terjesztői.

Farkas Attila

2018. január 27., 18:002018. január 27., 18:00

2018. január 28., 20:252018. január 28., 20:25

Az afrikai sertéspestis egyre gyakoribb megjelenésével a vadon élő állatok egészségügye iránt is növekvő érdeklődés mutatkozik. A témában kevésbé informáltak számára egyértelműnek tűnhet, hogy a vadon élő állatok lehetnek a fertőzések legfontosabb terjesztői. Ezt a nézetet támasztja alá, hogy nem ellenőrizhető a vadon élő állatok egészségi állapota, illetve nem oldható meg a gyógyszeres kezelésük és féregtelenítésük sem. Amennyiben a fertőzést hordozó állatfajok élőhelye folytonos – természetes (pl. nagy folyók) vagy mesterséges (pl. autópályák) akadályoktól mentes –, bizonyos agresszív fertőzések nagy földrajzi régiók állományaira is kiterjedhetnek.

A paradigma, miszerint a vadon élő állatok fertőzési veszélyt jelentenek a háziállatokra, nem bizonyosodott be,

ugyanis számos vizsgálati eredmény igazolta, hogy a háziállatok rendszeres gyógykezelések ellenére is nagyobb mértékben fertőzöttek, mint a vadon élő társaik. Keresztfertőzési kísérletek arra is fényt derítettek, hogy a vadon élő és háziállatok közötti fertőződések gyenge hatásfokúak, hisz ugyanazon kórokozó esetében is léteznek háziállatokhoz és vadakhoz alkalmazkodott törzsek.

Azonban a globális áru- és utasforgalom megnövekedésével újabb, vidékünkön egzotikusnak számító fertőzések megjelenésének a valószínűsége is növekszik. A klasszikus sertéspestis (KSP) Észak-Amerikából, az afrikai sertéspestis (ASP) pedig Afrikából behurcolt betegség, mindkettő kontinentális léptékű állategészségügyi kockázatot jelent.

Az emberre egyik fertőzés sem veszélyes, de a házisertés és vaddisznó egyaránt fogékony rá.

A sertéspestis különböző formái esetében tehát nem érvényes a szűk gazdafajlagosság, azaz a háziállatokhoz és vadon élőkhöz történő alkalmazkodás. A KSP esetében az elhullás mértéke 30–60 százalék, míg az ASP esetében akár 100 százalék is lehet. Ez már egy

komoly kihívás napjaink járványügyi szakembereinek.

Folyamatosan informálják az állattartókat, vadászokat és a civil lakosságot egész Európában, és különböző stratégiák látnak napvilágot a fertőzések terjedésének megakadályozására. Az ismeretterjesztő anyagok közös pontja, az állati eredetű hulladékok felelős kezelése. Pontosabban:

nem javasolják azt, hogy élelmiszer-hulladékkal (moslékkal) etessék a sertéseket,

illetve a vaddisznóállományok és házisertések bárminemű érintkezésének megakadályozását minden stratégia fontosnak tartja.

Nem javasolt a sertések élelmiszer-hulladékkal való etetése •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Nem javasolt a sertések élelmiszer-hulladékkal való etetése

Fotó: Barabás Ákos

Állományapasztás vagy inkább egyéb intézkedések?

A vaddisznó KSP és ASP terjesztésében betöltött szerepe vitathatatlan. Ugyanakkor a járványügyi, vadgazdálkodási és természetvédelmi szakemberek javaslatai merőben eltérők a vaddisznóállományok kezelésének tekintetében. Vannak olyan irányzatok, miszerint az állományok akár 70 százalékos csökkentése is indokolt lenne (pl. Németország), mások a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják (Románia).

Az állománycsökkentés mellett szól, hogy a potenciális fertőzési esély ez által csökken, a negatív laboratóriumi eredményeket produkáló példányok húsa kereskedelmi forgalomba kerülhet, és etikai szempontból is jobb, ha nem betegségben pusztul el a vaddisznók nagy része. A természetvédelem képviselői szerint kellene hagyni, hogy a fertőzés kitombolja magát, amennyiben egyáltalán bekövetkezik.

A drasztikus állományapasztás helyett inkább egyéb megelőző intézkedéseket kellene foganatosítani. A vadászati tilalom sem téves irány, főként kisebb állománysűrűség mellett, és szinte csak kizárólag hajtással szervezett vadászati mód esetében. A vadászati tilalom bevezetését talán még az állományok helyben tartását szolgáló, fokozott takarmányozással is ki lehetne egészíteni. Persze nagyobb állománysűrűségek esetében, mint például Magyarországon, a téli kiegészítő – állományfenntartási céllal végzett – takarmányozás feletti etetés, sertéspestissel fertőzött területeken vagy ilyen területek szomszédságában nem indokolt. Ilyen területeken csak vadászati céllal lehetséges korlátozott mennyiségű takarmány kijuttatása.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

A vaddisznó csak statiszta

A helyzetet bonyolítja, hogy igazából KSP és ASP tematikájában a vaddisznó gazdasági szempontból majdhogynem jelentéktelen szereplő. Míg napjainkban európai szinten az évente elejtett vaddisznók száma nagyjából két- és hárommillió közötti, addig csak Németországban több mint ötvenmillió házisertést vágnak le évente. Ilyen összefüggésben érthető, hogy a házisertés-ágazat érdekében a vaddisznóállományok korlátozása napirenden van. Ha még azt is számításba vesszük, hogy

a gímszarvas mellett a vaddisznó a legfontosabb mezőgazdasági vadkárt okozó faj, az egyedszámok csökkenése, akár betegségek árán is, többek számára elfogadható.

Nagyjából húsz éve volt az utolsó KSP-járvány Németországban, mikor 1,5 millió sertést kellett megsemmisíteni. Háziállatok esetében tehát már van drasztikus léptékű előzmény. Úgy tűnik, a nagyragadozó-mentes Nyugat-Európában a vaddisznó lehet a következő közellenség. Rövid időn belül került több szempontból a figyelem középpontjába, és kivétel nélkül negatív szereplője a híradásoknak. A kezelhetetlen mértékű mezőgazdasági vadkárok okozója, sikeres urbanizációjával lakott települések zavarkeltő eleme, s most az egyik legnagyobb élelmiszeripari ágazatot veszélyezteti állategészségügyi kockázata miatt. Megtörténhet, hamarosan olyan státusa lesz, mint Észak-Amerikában az elvadult házisertésnek, amelyet minden eszközzel irtanak.

A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?

Az egészségügyben dolgozók bérpótlékai a munkájuknak csak egy meghatározott része esetében csökken, más tevékenységeik esetében nem. Még nem világos, hogy ennek rendszerszinten milyen hatása lesz, véli a Sanitas képviselője.

Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?
Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?
2025. július 02., szerda

Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?

2025. július 02., szerda

Bolojan: jövő évben sem nőnek a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések

Ilie Bolojan kormányfő szerdán bejelentette, hogy jövő évben sem fognak nőni a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések. A költségvetési hiány csökkentése érdekében kétkulcsos áfát vezetnek be, és csökkentik a pártok állami támogatását is.

Bolojan: jövő évben sem nőnek a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések
2025. július 02., szerda

Az állatkínzás csúcsa: kölyökkutyáját tépette szét nagykutyákkal

Börtönbüntetést kaptak ketten Hargita megyében állatkínzás miatt: egy 19 éves a kölyökkutyáját tépette szét nagykutyákkal, egy másik pedig megcsonkította saját kutyája fülét. Az első esetben felfüggesztett büntetés született, másodikban letöltendő.

Az állatkínzás csúcsa: kölyökkutyáját tépette szét nagykutyákkal
2025. július 02., szerda

Az ombudsmanhoz fordulnak a közigazgatási szakszervezetek a megszorító rendelet miatt

A Közigazgatási Szakszervezetek Szövetsége (FNSA) kérte a Nép Ügyvédjétől, hogy hivatalból emeljen alkotmányossági kifogást az alkotmánybíróságon a közigazgatásban dolgozók bércsökkentését előíró 2025/36-os számú sürgősségi kormányrendelet ellen.

Az ombudsmanhoz fordulnak a közigazgatási szakszervezetek a megszorító rendelet miatt
2025. július 02., szerda

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen

Háborús bűnösök kultuszának ápolása és legionárius propaganda vádjával bíróság elé állította a legfőbb ügyészség Călin Georgescut. A volt elnökjelöltet további öt bűncselekménnyel gyanúsítják, amelyek ügyében folytatódik a nyomozás.

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen
Vádat emeltek Călin Georgescu ellen
2025. július 02., szerda

Vádat emeltek Călin Georgescu ellen

2025. július 02., szerda

Képességfelmérő: segíthet a dolgozatok megtekintése?

A diákok megnyugtatása a célja annak az intézkedésnek, amely értelmében idéntől meg lehet tekinteni a nyolcadikosok képességfelmérő dolgozatait – véli Irsai Izabella tanfelügyelő. A jegyeket csütörtökön teszik közzé, óvni már aznap is lehet.

Képességfelmérő: segíthet a dolgozatok megtekintése?
2025. július 02., szerda

Baleset miatt nehezen halad a forgalom Sepsiszentgyörgy egyik kereszteződésénél

Baleset történt Sepsiszentgyörgyön a Gyöngyvirág és Oltmező utcai kereszteződés körforgalmának közelében szerdán. A történtek miatt nehézkesen halad a forgalom az érintett útszakaszon.

Baleset miatt nehezen halad a forgalom Sepsiszentgyörgy egyik kereszteződésénél
2025. július 02., szerda

Leosztották a feladatait Tánczos Barna miniszterelnök-helyettesnek

Ilie Bolojan miniszterelnök a Hivatalos Közlönyben szerdán közzétett határozataiban megszabta az öt kormányfőhelyettes feladatkörét.

Leosztották a feladatait Tánczos Barna miniszterelnök-helyettesnek
2025. július 02., szerda

Jön a kánikula

Csütörtökön elsőfokú hőségriasztás lesz érvényben tizenöt nyugat- és dél-romániai megyében – figyelmeztetett szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Jön a kánikula
Jön a kánikula
2025. július 02., szerda

Jön a kánikula

2025. július 02., szerda

Ősztől új program segíti a román nyelvtanulást Csíkszeredában

Gyermekekhez, tanítókhoz és szülőkhöz is szól az az októbertől induló kezdeményezés, amely a román nyelv játékos, élményszerű elsajátítását tűzte ki célul Csíkszeredában – olvasható a városháza szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményében.

Ősztől új program segíti a román nyelvtanulást Csíkszeredában