Sertéspestis esetén Romániában a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják
Fotó: Bartos Lóránt
Úgy tűnik, a nagyragadozó-mentes Nyugat-Európában a vaddisznó lehet a következő közellenség. Rövid időn belül került több szempontból a figyelem középpontjába, és kivétel nélkül negatív szereplője a híradásoknak. Itthon is gyakran hallani sertéspestisről... és nem csak a vadak körében. Az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület (ÖME) szakemberei cáfolják azt az állítást, hogy a vadon élő állatok lennének a fertőzések legfontosabb terjesztői.
2018. január 27., 18:002018. január 27., 18:00
2018. január 28., 20:252018. január 28., 20:25
Az afrikai sertéspestis egyre gyakoribb megjelenésével a vadon élő állatok egészségügye iránt is növekvő érdeklődés mutatkozik. A témában kevésbé informáltak számára egyértelműnek tűnhet, hogy a vadon élő állatok lehetnek a fertőzések legfontosabb terjesztői. Ezt a nézetet támasztja alá, hogy nem ellenőrizhető a vadon élő állatok egészségi állapota, illetve nem oldható meg a gyógyszeres kezelésük és féregtelenítésük sem. Amennyiben a fertőzést hordozó állatfajok élőhelye folytonos – természetes (pl. nagy folyók) vagy mesterséges (pl. autópályák) akadályoktól mentes –, bizonyos agresszív fertőzések nagy földrajzi régiók állományaira is kiterjedhetnek.
ugyanis számos vizsgálati eredmény igazolta, hogy a háziállatok rendszeres gyógykezelések ellenére is nagyobb mértékben fertőzöttek, mint a vadon élő társaik. Keresztfertőzési kísérletek arra is fényt derítettek, hogy a vadon élő és háziállatok közötti fertőződések gyenge hatásfokúak, hisz ugyanazon kórokozó esetében is léteznek háziállatokhoz és vadakhoz alkalmazkodott törzsek.
Azonban a globális áru- és utasforgalom megnövekedésével újabb, vidékünkön egzotikusnak számító fertőzések megjelenésének a valószínűsége is növekszik. A klasszikus sertéspestis (KSP) Észak-Amerikából, az afrikai sertéspestis (ASP) pedig Afrikából behurcolt betegség, mindkettő kontinentális léptékű állategészségügyi kockázatot jelent.
A sertéspestis különböző formái esetében tehát nem érvényes a szűk gazdafajlagosság, azaz a háziállatokhoz és vadon élőkhöz történő alkalmazkodás. A KSP esetében az elhullás mértéke 30–60 százalék, míg az ASP esetében akár 100 százalék is lehet. Ez már egy
Folyamatosan informálják az állattartókat, vadászokat és a civil lakosságot egész Európában, és különböző stratégiák látnak napvilágot a fertőzések terjedésének megakadályozására. Az ismeretterjesztő anyagok közös pontja, az állati eredetű hulladékok felelős kezelése. Pontosabban:
illetve a vaddisznóállományok és házisertések bárminemű érintkezésének megakadályozását minden stratégia fontosnak tartja.
Nem javasolt a sertések élelmiszer-hulladékkal való etetése
Fotó: Barabás Ákos
A vaddisznó KSP és ASP terjesztésében betöltött szerepe vitathatatlan. Ugyanakkor a járványügyi, vadgazdálkodási és természetvédelmi szakemberek javaslatai merőben eltérők a vaddisznóállományok kezelésének tekintetében. Vannak olyan irányzatok, miszerint az állományok akár 70 százalékos csökkentése is indokolt lenne (pl. Németország), mások a vadászati tilalmat és az elpusztult példányok megsemmisítését javasolják (Románia).
A drasztikus állományapasztás helyett inkább egyéb megelőző intézkedéseket kellene foganatosítani. A vadászati tilalom sem téves irány, főként kisebb állománysűrűség mellett, és szinte csak kizárólag hajtással szervezett vadászati mód esetében. A vadászati tilalom bevezetését talán még az állományok helyben tartását szolgáló, fokozott takarmányozással is ki lehetne egészíteni. Persze nagyobb állománysűrűségek esetében, mint például Magyarországon, a téli kiegészítő – állományfenntartási céllal végzett – takarmányozás feletti etetés, sertéspestissel fertőzött területeken vagy ilyen területek szomszédságában nem indokolt. Ilyen területeken csak vadászati céllal lehetséges korlátozott mennyiségű takarmány kijuttatása.
Fotó: Pixabay.com
A helyzetet bonyolítja, hogy igazából KSP és ASP tematikájában a vaddisznó gazdasági szempontból majdhogynem jelentéktelen szereplő. Míg napjainkban európai szinten az évente elejtett vaddisznók száma nagyjából két- és hárommillió közötti, addig csak Németországban több mint ötvenmillió házisertést vágnak le évente. Ilyen összefüggésben érthető, hogy a házisertés-ágazat érdekében a vaddisznóállományok korlátozása napirenden van. Ha még azt is számításba vesszük, hogy
Nagyjából húsz éve volt az utolsó KSP-járvány Németországban, mikor 1,5 millió sertést kellett megsemmisíteni. Háziállatok esetében tehát már van drasztikus léptékű előzmény. Úgy tűnik, a nagyragadozó-mentes Nyugat-Európában a vaddisznó lehet a következő közellenség. Rövid időn belül került több szempontból a figyelem középpontjába, és kivétel nélkül negatív szereplője a híradásoknak. A kezelhetetlen mértékű mezőgazdasági vadkárok okozója, sikeres urbanizációjával lakott települések zavarkeltő eleme, s most az egyik legnagyobb élelmiszeripari ágazatot veszélyezteti állategészségügyi kockázata miatt. Megtörténhet, hamarosan olyan státusa lesz, mint Észak-Amerikában az elvadult házisertésnek, amelyet minden eszközzel irtanak.
A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök
A feltámadás örömhírét hirdetve tartották meg idén is nagyszombaton a vigíliával kezdődő feltámadási szentmisét és az azt követő ünnepi körmenetet a csíkszeredai Millenniumi templom körül. Fotókon mutatjuk.
Jézus feltámadásával igazolta, hogy amikor földi életünk véget ér, nem az örök halál, hanem az örök élet vár ránk.
Kigyúlt egy istálló Disznajón, ugyanakkor több helyen is lángra kapott a növényzet megyeszerte.
A tűzoltók zárójelentése szerint rövidzárlat lehetett az oka a pénteki gyergyószentmiklósi tűzesetnek, amely egy használaton kívüli raktárból indult, majd több szomszédos épületre is átterjedve okozott hatalmas kárt. Személyi sérülés nem történt.
Az 112-es sürgősségi segélyhívón riasztották a marosvásárhelyi rendőrséget szombat délelőtt, mert egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy egy tömbházlakásban megereszti, majd berobbantja a gázt.
Közzétették a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) legutóbbi Brassai Sajtófotó-pályázatának eredményét. Kollégánk, Pinti Attila a drónfotó-kategóriában első díjat kapott.
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
szóljon hozzá!