Hirdetés
Hirdetés

A törvények a kiskapuk felé terelik az építkezőket

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje •  Fotó: Bodor Attila

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje

Fotó: Bodor Attila

Ha húsz éve még egy 30–40 oldalas dokumentációval lehetett engedélyeztetni egy ház építését, ma az egyre gyarapodó (részben európai uniós) követelmények miatt több száz oldalra rúg egy ilyen dokumentáció, és legalább tíz szakember munkáját, szakértői tanulmányát feltételezi – az árak pedig ezzel arányosan ugrottak az égig. Bodor Attila sepsiszentgyörgyi tervezővel beszélgettünk arról, mire készüljön fel az, aki ma építtetni szeretne.

Bodor Tünde

2024. június 21., 19:022024. június 21., 19:02

Három sarokköve, „szentírása” van az építkezési engedélyeztetésnek – mondja interjúalanyom –, az 1990/50-es, az 1991/10-es és a 2001/350-es törvény: egyik az épület minőségi követelményeire, a másik az építkezési munkálatokra, a harmadik pedig a területrendezésre vonatkozik. A lakástörvény ugyanakkor azt szabályozza, hogy minimálisan mekkora felületűeknek kell lenniük az építményeknek, az egyes helyiségeknek ahhoz, hogy lakóépületként ismerjék el őket.

Egy lakóháznak ugyanis legkevesebb 58 négyzetméteresnek kell lennie (ez a beépített felület), holott sokan kisebben is szépen elélnének.

A kreatívabbak azt a kiskaput veszik igénybe, hogy irodaként, stúdióként engedélyeztetik az épületet, aztán arra használják, amire akarják... vagyis lakásként.

„Persze lehet 10 négyzetméteres hálószobát is betervezni egy házba, de lehet, hogy abban reggel fáradtabban kelsz, mint ahogy lefeküdtél, mert a légköbméterekben nincs annyi oxigén, amely a pihentető alvást biztosítaná” – hívja fel a figyelmet a szélsőségekre a megkérdezett műépítész. „Végső soron

Idézet
a törvényi követelmények azt szolgálják, hogy élhető terek legyenek egy lakóépületben”

– magyarázta Bodor Attila. Ezzel együtt azt a véleményét is fenntartja, hogy senkit nem lehet nagyobb épület építtetésére kötelezni, mint amekkorát szeretne, amit megbír a zsebe, különösen az ilyen nagyságrendű befektetéseknél, amelyek kivitelezéséhez több évtizednyi fizetés kell.

Hiszen a tervező arra is tud példát (ez esetben nem szentgyörgyit), hogy a területrendezési terv szerint

csak manzárdos (beépített padlásteres) épületet engedélyeztek egy lakosnak, akinek amúgy a földszintes ház is elég lett volna.

Nos, az, hogy ki milyen követelményekkel szembesül az építtetéskor, úgy tűnik, annak is függvénye, hogy ki milyen messzire él a megyeközponttól, jelen esetben Sepsiszentgyörgytől. A városnak ugyanis sokkal szigorúbbak az urbanisztikai követelményei, a megyei tanácsnál viszont, ahol a falvak többségének kibocsátják az építkezési engedélyeket, nem mindent pont úgy kérnek, mint Szentgyörgyön, pedig a törvények (többnyire) egyértelműen fogalmaznak – tudtuk meg.

Hirdetés

A műépítész elmondta, törvény szerint 2021-től már csak ún. nZEB, azaz nullához közeli energiafogyasztású házat lehet építtetni, tekintettel a hagyományos fűtőanyagok megfogyatkozására, illetve az általuk okozott környezeti károkra. A nullához közeli fogyasztású házaknál pedig követelmény a szabványhoz igazodó szigetelés, ami azt jelenti, a ház külső falain és a padlószinten legalább 15 cm, a legfelső födémen 20 cm, a lapostetőn 30 cm szigetelés kell legyen. További

elvárás, hogy az építmény energiafogyasztásának legalább 30 százaléka megújuló energiaforrásból származzon.

Az építkezés befejeztével kibocsájtott energetikai tanúsítványnak ezt a teljesítményt igazolnia kell. E tanúsítvány és az energetikai auditot illetően azonban nem ugyanazok a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal, illetve a megyei tanács urbanisztikai irodájának elvárásai.

Az, hogy melyik önkormányzat mennyire szigorú, nemcsak a törvényi változások függvénye, hanem személyfüggő is. A megyeszékhelyen éppúgy, mint a megyei önkormányzatnál mintegy két éve új főépítész vette át hivatalát, ez a helyzet pedig azzal jár, hogy megpróbálják betartatni a törvényeket. Megpróbálják, arra viszont

sem Háromszéken, sem országosan nem nagyon van példa, hogy az engedély nélkül felhúzott épületeket lebontsák.

Ha nincs más megoldás, különféle procedúrákkal utólagosan törvényesítik az építkezést. Az, hogy mikor melyiket alkalmazzák, függ az építmény korától is.

2001 előtt épített ingatlan esetében a tanács kibocsáthat egy igazolást, amely alapján topográfiai felmérés után be lehet jegyeztetni a telekkönyvbe az épületet. Későbbi építésű házaknál viszont sem engedélyt kiadni nem lehet, sem megbüntetni a tulajdonost, tehát először készíttetni kell egy tanulmányt, amely igazolja, hogy az épület szerkezetileg stabil, majd másik szakértő igazolja, hogy megfelel a helyi területrendezési elveknek, az energetikai szakember kiállítja rá az energetikai tanúsítványt, a topográfus felméri az épületet, ez alapján pedig a polgármester jóváhagyja a telekkönyvbe bejegyzést. Ez sem egyszerű folyamat, az építtető viszont így is megússza néhány pénzért igényelhető engedély beszerzését, illetve más követelmény teljesítését, például az nZEB házakra vonatkozókat.

Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy a déli megyékben több a törvénytelenség, mint Székelyföldön – hiszen sokszor halljuk, tapasztaljuk, hogy a magyarság a hatóságok górcsöve alatt van – azonban naivitás lenne azt hinni, hogy nálunk nincsenek az egyedi eseteken túl is olyan települések, ahol az illegális építkezés napi jelenség. Ez főleg a félreesőbb és a megyeszéhelytől távolabb eső településeken fordulhat elő.

Amennyiben valaki szeretné biztosítani a nyugodt álmát, és a törvényes utat járja, most mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Hiszen egy lakóház építési dokumentációja a műépítésszel együtt dolgozó teljes szakértői gárda igénybevételét feltételezi (amennyiben a tervező járja el a szükséges formaságokat). Így a kézhez kapott dokumentációban és annak árában benne van az architektúra, a statikai tervezés, a villanyszerelési terv, az épületgépészeti terv, a topográfus, geológus, energetikai szakember munkája, munkadíja – sorolja Bodor Attila. Néhányan négyzetméter alapján számolnak, mások az épület költsége alapján, tény „hogy

Idézet
1000 lejért sokan le sem ülnek”.

Ennek eredményeképpen szembesül aztán a kliens a bántóan nagy összegekkel. Erre pedig nem lehet eléggé jól felkészülni.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 03., péntek

Após és veje esett egymásnak Sepsiszentgyörgyön – ablakok is betörtek az incidens során

Spontán nézeteltérés miatt verekedett össze egy társasház belső udvarán a büntetett előéletű após és veje; előbbi pedig egy tompa tárggyal is lesújtott – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A konfliktus során anyagi kár is keletkezett.

Após és veje esett egymásnak Sepsiszentgyörgyön – ablakok is betörtek az incidens során
Hirdetés
2026. július 03., péntek

A törött üveg is kézbe került egy kocsmai agresszió során

Két Hargita megyei fiatal támadt három kortársára egy magyarhermányi bárban. Mivel az agresszorok egyike törött üvegekkel okozott sérüléseket, őt pénteken előzetes letartóztatásba helyezték – tájékoztat a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

A törött üveg is kézbe került egy kocsmai agresszió során
2026. július 03., péntek

Kétszer is ellopta ugyanazokat a gázpalackokat, őrizetbe vették

Gázpalackokat lopott egy férfi Nagyajtán, majd miután elkapták a rendőrök visszaszolgáltatta, majd később ismét eltulajdonította azokat – tájékoztat a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság, megjegyezve, hogy azóta őrizetbe vették a gyanúsítottat.

Kétszer is ellopta ugyanazokat a gázpalackokat, őrizetbe vették
2026. július 03., péntek

Visszaesett a Máramarosi-havasokon keresztül Romániába érkező ukrán menekültek száma

Mintegy 2500 ukrán állampolgár lépte át illegálisan a román határt a hegyeken át 2026 első hat hónapjában, ami körülbelül 33 százalékos csökkenést jelent a múlt év azonos időszakához képest.

Visszaesett a Máramarosi-havasokon keresztül Romániába érkező ukrán menekültek száma
Hirdetés
2026. július 03., péntek

Benzinkutast raboltak ki, előzetesbe kerültek

Előzetes letartóztatásba került két sepsiszentgyörgyi fiatal, miután egy helybéli benzinkút hátsó bejáratán behatolva pénzt tulajdonítottak el egy ott dolgozótól – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Benzinkutast raboltak ki, előzetesbe kerültek
2026. július 03., péntek

Senkit sem zártak ki csalás miatt az érettségi utólsó írásbeli próbatételén

A nyári érettségire beiratkozott diákok 99,4 százaléka vett részt pénteken a kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvéből tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.

Senkit sem zártak ki csalás miatt az érettségi utólsó írásbeli próbatételén
2026. július 03., péntek

Öt gyanúsítottat vettek őrizetbe az érettségi-botrány kapcsán

Öt férfit vettek őrizetbe pénteken 24 órára az érettségi csalásokkal kapcsolatos ügyben, miután a Fehér megyei ügyészség több tucat házkutatást tartott több megyében.

Öt gyanúsítottat vettek őrizetbe az érettségi-botrány kapcsán
Hirdetés
2026. július 03., péntek

Erdélyi helyszíneken tartanak házkutatásokat az érettségi tételek kiszivárogtatásának gyanúja miatt

Több tucat Fehér, Arad, Bihar, Kolozs és Szeben megyei helyszínen tartanak házkutatást pénteken az ügyészek a 2026-os érettségi tételek kiszivárogtatásának gyanúja miatt.

Erdélyi helyszíneken tartanak házkutatásokat az érettségi tételek kiszivárogtatásának gyanúja miatt
2026. július 03., péntek

Tíz-húsz bani pontossággal határozta meg a szakértő, hogy hová eshet vissza az üzemanyag ára

Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli a szakértő.

Tíz-húsz bani pontossággal határozta meg a szakértő, hogy hová eshet vissza az üzemanyag ára
Hirdetés