A törvények a kiskapuk felé terelik az építkezőket

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje •  Fotó: Bodor Attila

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje

Fotó: Bodor Attila

Ha húsz éve még egy 30–40 oldalas dokumentációval lehetett engedélyeztetni egy ház építését, ma az egyre gyarapodó (részben európai uniós) követelmények miatt több száz oldalra rúg egy ilyen dokumentáció, és legalább tíz szakember munkáját, szakértői tanulmányát feltételezi – az árak pedig ezzel arányosan ugrottak az égig. Bodor Attila sepsiszentgyörgyi tervezővel beszélgettünk arról, mire készüljön fel az, aki ma építtetni szeretne.

Bodor Tünde

2024. június 21., 19:022024. június 21., 19:02

Három sarokköve, „szentírása” van az építkezési engedélyeztetésnek – mondja interjúalanyom –, az 1990/50-es, az 1991/10-es és a 2001/350-es törvény: egyik az épület minőségi követelményeire, a másik az építkezési munkálatokra, a harmadik pedig a területrendezésre vonatkozik. A lakástörvény ugyanakkor azt szabályozza, hogy minimálisan mekkora felületűeknek kell lenniük az építményeknek, az egyes helyiségeknek ahhoz, hogy lakóépületként ismerjék el őket.

Egy lakóháznak ugyanis legkevesebb 58 négyzetméteresnek kell lennie (ez a beépített felület), holott sokan kisebben is szépen elélnének.

A kreatívabbak azt a kiskaput veszik igénybe, hogy irodaként, stúdióként engedélyeztetik az épületet, aztán arra használják, amire akarják... vagyis lakásként.

„Persze lehet 10 négyzetméteres hálószobát is betervezni egy házba, de lehet, hogy abban reggel fáradtabban kelsz, mint ahogy lefeküdtél, mert a légköbméterekben nincs annyi oxigén, amely a pihentető alvást biztosítaná” – hívja fel a figyelmet a szélsőségekre a megkérdezett műépítész. „Végső soron

Idézet
a törvényi követelmények azt szolgálják, hogy élhető terek legyenek egy lakóépületben”

– magyarázta Bodor Attila. Ezzel együtt azt a véleményét is fenntartja, hogy senkit nem lehet nagyobb épület építtetésére kötelezni, mint amekkorát szeretne, amit megbír a zsebe, különösen az ilyen nagyságrendű befektetéseknél, amelyek kivitelezéséhez több évtizednyi fizetés kell.

Hiszen a tervező arra is tud példát (ez esetben nem szentgyörgyit), hogy a területrendezési terv szerint

csak manzárdos (beépített padlásteres) épületet engedélyeztek egy lakosnak, akinek amúgy a földszintes ház is elég lett volna.

Nos, az, hogy ki milyen követelményekkel szembesül az építtetéskor, úgy tűnik, annak is függvénye, hogy ki milyen messzire él a megyeközponttól, jelen esetben Sepsiszentgyörgytől. A városnak ugyanis sokkal szigorúbbak az urbanisztikai követelményei, a megyei tanácsnál viszont, ahol a falvak többségének kibocsátják az építkezési engedélyeket, nem mindent pont úgy kérnek, mint Szentgyörgyön, pedig a törvények (többnyire) egyértelműen fogalmaznak – tudtuk meg.

A műépítész elmondta, törvény szerint 2021-től már csak ún. nZEB, azaz nullához közeli energiafogyasztású házat lehet építtetni, tekintettel a hagyományos fűtőanyagok megfogyatkozására, illetve az általuk okozott környezeti károkra. A nullához közeli fogyasztású házaknál pedig követelmény a szabványhoz igazodó szigetelés, ami azt jelenti, a ház külső falain és a padlószinten legalább 15 cm, a legfelső födémen 20 cm, a lapostetőn 30 cm szigetelés kell legyen. További

elvárás, hogy az építmény energiafogyasztásának legalább 30 százaléka megújuló energiaforrásból származzon.

Az építkezés befejeztével kibocsájtott energetikai tanúsítványnak ezt a teljesítményt igazolnia kell. E tanúsítvány és az energetikai auditot illetően azonban nem ugyanazok a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal, illetve a megyei tanács urbanisztikai irodájának elvárásai.

Az, hogy melyik önkormányzat mennyire szigorú, nemcsak a törvényi változások függvénye, hanem személyfüggő is. A megyeszékhelyen éppúgy, mint a megyei önkormányzatnál mintegy két éve új főépítész vette át hivatalát, ez a helyzet pedig azzal jár, hogy megpróbálják betartatni a törvényeket. Megpróbálják, arra viszont

sem Háromszéken, sem országosan nem nagyon van példa, hogy az engedély nélkül felhúzott épületeket lebontsák.

Ha nincs más megoldás, különféle procedúrákkal utólagosan törvényesítik az építkezést. Az, hogy mikor melyiket alkalmazzák, függ az építmény korától is.

2001 előtt épített ingatlan esetében a tanács kibocsáthat egy igazolást, amely alapján topográfiai felmérés után be lehet jegyeztetni a telekkönyvbe az épületet. Későbbi építésű házaknál viszont sem engedélyt kiadni nem lehet, sem megbüntetni a tulajdonost, tehát először készíttetni kell egy tanulmányt, amely igazolja, hogy az épület szerkezetileg stabil, majd másik szakértő igazolja, hogy megfelel a helyi területrendezési elveknek, az energetikai szakember kiállítja rá az energetikai tanúsítványt, a topográfus felméri az épületet, ez alapján pedig a polgármester jóváhagyja a telekkönyvbe bejegyzést. Ez sem egyszerű folyamat, az építtető viszont így is megússza néhány pénzért igényelhető engedély beszerzését, illetve más követelmény teljesítését, például az nZEB házakra vonatkozókat.

Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy a déli megyékben több a törvénytelenség, mint Székelyföldön – hiszen sokszor halljuk, tapasztaljuk, hogy a magyarság a hatóságok górcsöve alatt van – azonban naivitás lenne azt hinni, hogy nálunk nincsenek az egyedi eseteken túl is olyan települések, ahol az illegális építkezés napi jelenség. Ez főleg a félreesőbb és a megyeszéhelytől távolabb eső településeken fordulhat elő.

Amennyiben valaki szeretné biztosítani a nyugodt álmát, és a törvényes utat járja, most mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Hiszen egy lakóház építési dokumentációja a műépítésszel együtt dolgozó teljes szakértői gárda igénybevételét feltételezi (amennyiben a tervező járja el a szükséges formaságokat). Így a kézhez kapott dokumentációban és annak árában benne van az architektúra, a statikai tervezés, a villanyszerelési terv, az épületgépészeti terv, a topográfus, geológus, energetikai szakember munkája, munkadíja – sorolja Bodor Attila. Néhányan négyzetméter alapján számolnak, mások az épület költsége alapján, tény „hogy

Idézet
1000 lejért sokan le sem ülnek”.

Ennek eredményeképpen szembesül aztán a kliens a bántóan nagy összegekkel. Erre pedig nem lehet eléggé jól felkészülni.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 16., szombat

120 millió euróból fejlesztik a járóbeteg-szakrendelőket

Összesen 120 millió euró európai forrás áll rendelkezésre az Egészségügyi Operatív Program keretében a járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére, hogy a páciensek gyorsan, felesleges kórházi beutalás nélkül hozzáférhessenek a diagnózishoz és kezeléshez.

120 millió euróból fejlesztik a járóbeteg-szakrendelőket
2025. augusztus 16., szombat

Leállt a szíve, meghalt egy brit turista a Bucsecs-fennsíkon – videóval

Meghalt szombaton egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon.

Leállt a szíve, meghalt egy brit turista a Bucsecs-fennsíkon – videóval
2025. augusztus 16., szombat

Árvízvédelmi készültséget rendeltek el több székelyföldi folyón

Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízkészültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 30 megye folyóvizeire.

Árvízvédelmi készültséget rendeltek el több székelyföldi folyón
2025. augusztus 16., szombat

Apja elgázolta a házuk udvarán, meghalt egy két és fél éves kisfiú

Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna (Șanț) faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.

Apja elgázolta a házuk udvarán, meghalt egy két és fél éves kisfiú
2025. augusztus 16., szombat

Átlagosan több mint 25 ezer lejes különnyugdíjat kaptak júliusban a bírák és ügyészek

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 júliusában 11.710 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 25-tel többnek, mint előző hónapban.

Átlagosan több mint 25 ezer lejes különnyugdíjat kaptak júliusban a bírák és ügyészek
2025. augusztus 16., szombat

Most használja ki a jó időt, vasárnaptól érkeznek a viharok

Szombatra még a tartós hőség, vasárnapra már fokozódó légköri instabilitás miatt adott ki riasztásokat az Országos Meteorológiai Szolgálat. Székelyföldön is viharok veszik át a kellemes, nyári idő helyét.

Most használja ki a jó időt, vasárnaptól érkeznek a viharok
2025. augusztus 16., szombat

Szováta: ahol most jó része lenni a hömpölygő tömegnek

Igazi vakációs hangulat fogadott a hétvégén Szovátán, ahol a teraszok tele voltak, a standok zsúfoltak és a magyarok és románok mellett elég sok külföldit is hallottunk beszélgetni. Nemcsak a vendégek száma, az árak is magasak voltak.

Szováta: ahol most jó része lenni a hömpölygő tömegnek
2025. augusztus 15., péntek

Nagyboldogasszony búcsúünnepét tartották Csíkkarcfalván

Szűz Mária mennybevételét ünnepeljük augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján. Csíkkarcfalván is búcsúünnepet tartottak.

Nagyboldogasszony búcsúünnepét tartották Csíkkarcfalván
2025. augusztus 15., péntek

Veszélyes kártevő fenyegeti a mezőgazdaságot

Egy rendkívül veszélyes, invazív rovarfaj, a japán cserebogár terjed Európában. A szakemberek figyelmeztetnek, ha észleljük, értesítsük a Hargita Megyei Növényvédelmi Hivatalt – olvasható Bors Béla csíkszeredai alpolgármester bejegyzésében.

Veszélyes kártevő fenyegeti a mezőgazdaságot
2025. augusztus 15., péntek

Ennyi volt a legutóbb összesített nyugdíjátlag Romániában

Idén júliusban 4 693 461 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 120-szal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2769 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.

Ennyi volt a legutóbb összesített nyugdíjátlag Romániában