Hirdetés
Hirdetés

A törvények a kiskapuk felé terelik az építkezőket

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje •  Fotó: Bodor Attila

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje

Fotó: Bodor Attila

Ha húsz éve még egy 30–40 oldalas dokumentációval lehetett engedélyeztetni egy ház építését, ma az egyre gyarapodó (részben európai uniós) követelmények miatt több száz oldalra rúg egy ilyen dokumentáció, és legalább tíz szakember munkáját, szakértői tanulmányát feltételezi – az árak pedig ezzel arányosan ugrottak az égig. Bodor Attila sepsiszentgyörgyi tervezővel beszélgettünk arról, mire készüljön fel az, aki ma építtetni szeretne.

Bodor Tünde

2024. június 21., 19:022024. június 21., 19:02

Három sarokköve, „szentírása” van az építkezési engedélyeztetésnek – mondja interjúalanyom –, az 1990/50-es, az 1991/10-es és a 2001/350-es törvény: egyik az épület minőségi követelményeire, a másik az építkezési munkálatokra, a harmadik pedig a területrendezésre vonatkozik. A lakástörvény ugyanakkor azt szabályozza, hogy minimálisan mekkora felületűeknek kell lenniük az építményeknek, az egyes helyiségeknek ahhoz, hogy lakóépületként ismerjék el őket.

Egy lakóháznak ugyanis legkevesebb 58 négyzetméteresnek kell lennie (ez a beépített felület), holott sokan kisebben is szépen elélnének.

A kreatívabbak azt a kiskaput veszik igénybe, hogy irodaként, stúdióként engedélyeztetik az épületet, aztán arra használják, amire akarják... vagyis lakásként.

„Persze lehet 10 négyzetméteres hálószobát is betervezni egy házba, de lehet, hogy abban reggel fáradtabban kelsz, mint ahogy lefeküdtél, mert a légköbméterekben nincs annyi oxigén, amely a pihentető alvást biztosítaná” – hívja fel a figyelmet a szélsőségekre a megkérdezett műépítész. „Végső soron

Idézet
a törvényi követelmények azt szolgálják, hogy élhető terek legyenek egy lakóépületben”

– magyarázta Bodor Attila. Ezzel együtt azt a véleményét is fenntartja, hogy senkit nem lehet nagyobb épület építtetésére kötelezni, mint amekkorát szeretne, amit megbír a zsebe, különösen az ilyen nagyságrendű befektetéseknél, amelyek kivitelezéséhez több évtizednyi fizetés kell.

Hiszen a tervező arra is tud példát (ez esetben nem szentgyörgyit), hogy a területrendezési terv szerint

csak manzárdos (beépített padlásteres) épületet engedélyeztek egy lakosnak, akinek amúgy a földszintes ház is elég lett volna.

Nos, az, hogy ki milyen követelményekkel szembesül az építtetéskor, úgy tűnik, annak is függvénye, hogy ki milyen messzire él a megyeközponttól, jelen esetben Sepsiszentgyörgytől. A városnak ugyanis sokkal szigorúbbak az urbanisztikai követelményei, a megyei tanácsnál viszont, ahol a falvak többségének kibocsátják az építkezési engedélyeket, nem mindent pont úgy kérnek, mint Szentgyörgyön, pedig a törvények (többnyire) egyértelműen fogalmaznak – tudtuk meg.

Hirdetés

A műépítész elmondta, törvény szerint 2021-től már csak ún. nZEB, azaz nullához közeli energiafogyasztású házat lehet építtetni, tekintettel a hagyományos fűtőanyagok megfogyatkozására, illetve az általuk okozott környezeti károkra. A nullához közeli fogyasztású házaknál pedig követelmény a szabványhoz igazodó szigetelés, ami azt jelenti, a ház külső falain és a padlószinten legalább 15 cm, a legfelső födémen 20 cm, a lapostetőn 30 cm szigetelés kell legyen. További

elvárás, hogy az építmény energiafogyasztásának legalább 30 százaléka megújuló energiaforrásból származzon.

Az építkezés befejeztével kibocsájtott energetikai tanúsítványnak ezt a teljesítményt igazolnia kell. E tanúsítvány és az energetikai auditot illetően azonban nem ugyanazok a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal, illetve a megyei tanács urbanisztikai irodájának elvárásai.

Az, hogy melyik önkormányzat mennyire szigorú, nemcsak a törvényi változások függvénye, hanem személyfüggő is. A megyeszékhelyen éppúgy, mint a megyei önkormányzatnál mintegy két éve új főépítész vette át hivatalát, ez a helyzet pedig azzal jár, hogy megpróbálják betartatni a törvényeket. Megpróbálják, arra viszont

sem Háromszéken, sem országosan nem nagyon van példa, hogy az engedély nélkül felhúzott épületeket lebontsák.

Ha nincs más megoldás, különféle procedúrákkal utólagosan törvényesítik az építkezést. Az, hogy mikor melyiket alkalmazzák, függ az építmény korától is.

2001 előtt épített ingatlan esetében a tanács kibocsáthat egy igazolást, amely alapján topográfiai felmérés után be lehet jegyeztetni a telekkönyvbe az épületet. Későbbi építésű házaknál viszont sem engedélyt kiadni nem lehet, sem megbüntetni a tulajdonost, tehát először készíttetni kell egy tanulmányt, amely igazolja, hogy az épület szerkezetileg stabil, majd másik szakértő igazolja, hogy megfelel a helyi területrendezési elveknek, az energetikai szakember kiállítja rá az energetikai tanúsítványt, a topográfus felméri az épületet, ez alapján pedig a polgármester jóváhagyja a telekkönyvbe bejegyzést. Ez sem egyszerű folyamat, az építtető viszont így is megússza néhány pénzért igényelhető engedély beszerzését, illetve más követelmény teljesítését, például az nZEB házakra vonatkozókat.

Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy a déli megyékben több a törvénytelenség, mint Székelyföldön – hiszen sokszor halljuk, tapasztaljuk, hogy a magyarság a hatóságok górcsöve alatt van – azonban naivitás lenne azt hinni, hogy nálunk nincsenek az egyedi eseteken túl is olyan települések, ahol az illegális építkezés napi jelenség. Ez főleg a félreesőbb és a megyeszéhelytől távolabb eső településeken fordulhat elő.

Amennyiben valaki szeretné biztosítani a nyugodt álmát, és a törvényes utat járja, most mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Hiszen egy lakóház építési dokumentációja a műépítésszel együtt dolgozó teljes szakértői gárda igénybevételét feltételezi (amennyiben a tervező járja el a szükséges formaságokat). Így a kézhez kapott dokumentációban és annak árában benne van az architektúra, a statikai tervezés, a villanyszerelési terv, az épületgépészeti terv, a topográfus, geológus, energetikai szakember munkája, munkadíja – sorolja Bodor Attila. Néhányan négyzetméter alapján számolnak, mások az épület költsége alapján, tény „hogy

Idézet
1000 lejért sokan le sem ülnek”.

Ennek eredményeképpen szembesül aztán a kliens a bántóan nagy összegekkel. Erre pedig nem lehet eléggé jól felkészülni.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 14., hétfő

Tűzpiros Ferrarival rongált meg több autót egy ittas sofőr hétvégén Erdélyben

Egy Ferrarival balesetezett a hétvégén egy férfi Szebenben, megrongálva négy autót és egy gázvezetéket.

Tűzpiros Ferrarival rongált meg több autót egy ittas sofőr hétvégén Erdélyben
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Katonadzsekit öltött Nicușor Dan államfő

Nicușor Dan államelnök szerint Európa keleti szárnyán és az Északi-sarkvidék régióban hasonló a fenyegetés, amelynek hátterében Oroszország áll.

Katonadzsekit öltött Nicușor Dan államfő
Katonadzsekit öltött Nicușor Dan államfő
2026. szeptember 14., hétfő

Katonadzsekit öltött Nicușor Dan államfő

2026. szeptember 14., hétfő

Felsőfokú tanévkezdés búzamaggal, tölgymakkal, stafétabottal és festőecsettel

Közösen nyitották meg a tanévet hétfőn a Sapientia EMTE Sepsiszentgyörgyi Karán és a Pécsi Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyi Művészeti Karán. Átadták a búzamagot, tölgymakkot, a stafétabotot és a festőecsetet.

Felsőfokú tanévkezdés búzamaggal, tölgymakkal, stafétabottal és festőecsettel
2026. szeptember 14., hétfő

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Alapvetően csak két dolog miatt büntetnek, mégis másfél millió lejre osztottak ki bírságokat

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) több mint 1,46 millió lejre szabott ki bírságokat augusztusban a nem állati eredetű élelmiszerek ágazatában végzett országos ellenőrzések nyomán.

Alapvetően csak két dolog miatt büntetnek, mégis másfél millió lejre osztottak ki bírságokat
2026. szeptember 14., hétfő

Nőtt a foglalkoztatottság, mégis több lett a munkanélküli

A munkaképes korú, azaz a 15 és 64 év közötti lakosság foglalkoztatási aránya 62,7 százalékra emelkedett az idei második negyedévben, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal 6,8 százalékra nőtt az első negyedévhez képest.

Nőtt a foglalkoztatottság, mégis több lett a munkanélküli
2026. szeptember 14., hétfő

Németországgal erősítené a hadiipari együttműködést Románia

Nicușor Dan román államfő a finnországi Rovaniemiben egyeztetett az Európai Unió következő költségvetéséről, a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, a védelmi iparban való együttműködésről, valamint az EU bővítési folyamatáról.

Németországgal erősítené a hadiipari együttműködést Románia
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Ismét nagyot ugrott az olaj ára

Több mint három százalékkal drágult hétfő reggel a kőolaj, miután Szaúd-Arábia dróntámadások miatt lezárta a Hormuzi-szoros megkerülésében kulcsszerepet játszó Kelet–Nyugat kőolajvezetéket.

Ismét nagyot ugrott az olaj ára
Ismét nagyot ugrott az olaj ára
2026. szeptember 14., hétfő

Ismét nagyot ugrott az olaj ára

2026. szeptember 14., hétfő

Emberre támadt a kutyája, őrizetbe vették a gazdát

Huszonnégy órára őrizetbe vettek egy 62 éves brassói férfit, miután malinois fajtájú kutyája megtámadott egy másik férfit egy szabadidős övezetében. A rendőrség szerint a gazda nem megfelelően felügyelte az állatot.

Emberre támadt a kutyája, őrizetbe vették a gazdát
2026. szeptember 14., hétfő

Kis távolság, nagy dugó: a közlekedés nehezíti meg leginkább az ingázást Romániában

A vizsgált európai államok közül a romániai alkalmazottak utaznak a legkevesebbet a munkahelyükre, mégis átlagosan közel 53 percet töltenek naponta ingázással – derül ki egy felmérés vasárnap közzétett eredményeiből, melyeket az Agerpres ismertet.

Kis távolság, nagy dugó: a közlekedés nehezíti meg leginkább az ingázást Romániában
Hirdetés