Hirdetés
Hirdetés

A törvények a kiskapuk felé terelik az építkezőket

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje •  Fotó: Bodor Attila

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje

Fotó: Bodor Attila

Ha húsz éve még egy 30–40 oldalas dokumentációval lehetett engedélyeztetni egy ház építését, ma az egyre gyarapodó (részben európai uniós) követelmények miatt több száz oldalra rúg egy ilyen dokumentáció, és legalább tíz szakember munkáját, szakértői tanulmányát feltételezi – az árak pedig ezzel arányosan ugrottak az égig. Bodor Attila sepsiszentgyörgyi tervezővel beszélgettünk arról, mire készüljön fel az, aki ma építtetni szeretne.

Bodor Tünde

2024. június 21., 19:022024. június 21., 19:02

Három sarokköve, „szentírása” van az építkezési engedélyeztetésnek – mondja interjúalanyom –, az 1990/50-es, az 1991/10-es és a 2001/350-es törvény: egyik az épület minőségi követelményeire, a másik az építkezési munkálatokra, a harmadik pedig a területrendezésre vonatkozik. A lakástörvény ugyanakkor azt szabályozza, hogy minimálisan mekkora felületűeknek kell lenniük az építményeknek, az egyes helyiségeknek ahhoz, hogy lakóépületként ismerjék el őket.

Egy lakóháznak ugyanis legkevesebb 58 négyzetméteresnek kell lennie (ez a beépített felület), holott sokan kisebben is szépen elélnének.

A kreatívabbak azt a kiskaput veszik igénybe, hogy irodaként, stúdióként engedélyeztetik az épületet, aztán arra használják, amire akarják... vagyis lakásként.

„Persze lehet 10 négyzetméteres hálószobát is betervezni egy házba, de lehet, hogy abban reggel fáradtabban kelsz, mint ahogy lefeküdtél, mert a légköbméterekben nincs annyi oxigén, amely a pihentető alvást biztosítaná” – hívja fel a figyelmet a szélsőségekre a megkérdezett műépítész. „Végső soron

Idézet
a törvényi követelmények azt szolgálják, hogy élhető terek legyenek egy lakóépületben”

– magyarázta Bodor Attila. Ezzel együtt azt a véleményét is fenntartja, hogy senkit nem lehet nagyobb épület építtetésére kötelezni, mint amekkorát szeretne, amit megbír a zsebe, különösen az ilyen nagyságrendű befektetéseknél, amelyek kivitelezéséhez több évtizednyi fizetés kell.

Hiszen a tervező arra is tud példát (ez esetben nem szentgyörgyit), hogy a területrendezési terv szerint

csak manzárdos (beépített padlásteres) épületet engedélyeztek egy lakosnak, akinek amúgy a földszintes ház is elég lett volna.

Nos, az, hogy ki milyen követelményekkel szembesül az építtetéskor, úgy tűnik, annak is függvénye, hogy ki milyen messzire él a megyeközponttól, jelen esetben Sepsiszentgyörgytől. A városnak ugyanis sokkal szigorúbbak az urbanisztikai követelményei, a megyei tanácsnál viszont, ahol a falvak többségének kibocsátják az építkezési engedélyeket, nem mindent pont úgy kérnek, mint Szentgyörgyön, pedig a törvények (többnyire) egyértelműen fogalmaznak – tudtuk meg.

Hirdetés

A műépítész elmondta, törvény szerint 2021-től már csak ún. nZEB, azaz nullához közeli energiafogyasztású házat lehet építtetni, tekintettel a hagyományos fűtőanyagok megfogyatkozására, illetve az általuk okozott környezeti károkra. A nullához közeli fogyasztású házaknál pedig követelmény a szabványhoz igazodó szigetelés, ami azt jelenti, a ház külső falain és a padlószinten legalább 15 cm, a legfelső födémen 20 cm, a lapostetőn 30 cm szigetelés kell legyen. További

elvárás, hogy az építmény energiafogyasztásának legalább 30 százaléka megújuló energiaforrásból származzon.

Az építkezés befejeztével kibocsájtott energetikai tanúsítványnak ezt a teljesítményt igazolnia kell. E tanúsítvány és az energetikai auditot illetően azonban nem ugyanazok a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal, illetve a megyei tanács urbanisztikai irodájának elvárásai.

Az, hogy melyik önkormányzat mennyire szigorú, nemcsak a törvényi változások függvénye, hanem személyfüggő is. A megyeszékhelyen éppúgy, mint a megyei önkormányzatnál mintegy két éve új főépítész vette át hivatalát, ez a helyzet pedig azzal jár, hogy megpróbálják betartatni a törvényeket. Megpróbálják, arra viszont

sem Háromszéken, sem országosan nem nagyon van példa, hogy az engedély nélkül felhúzott épületeket lebontsák.

Ha nincs más megoldás, különféle procedúrákkal utólagosan törvényesítik az építkezést. Az, hogy mikor melyiket alkalmazzák, függ az építmény korától is.

2001 előtt épített ingatlan esetében a tanács kibocsáthat egy igazolást, amely alapján topográfiai felmérés után be lehet jegyeztetni a telekkönyvbe az épületet. Későbbi építésű házaknál viszont sem engedélyt kiadni nem lehet, sem megbüntetni a tulajdonost, tehát először készíttetni kell egy tanulmányt, amely igazolja, hogy az épület szerkezetileg stabil, majd másik szakértő igazolja, hogy megfelel a helyi területrendezési elveknek, az energetikai szakember kiállítja rá az energetikai tanúsítványt, a topográfus felméri az épületet, ez alapján pedig a polgármester jóváhagyja a telekkönyvbe bejegyzést. Ez sem egyszerű folyamat, az építtető viszont így is megússza néhány pénzért igényelhető engedély beszerzését, illetve más követelmény teljesítését, például az nZEB házakra vonatkozókat.

Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy a déli megyékben több a törvénytelenség, mint Székelyföldön – hiszen sokszor halljuk, tapasztaljuk, hogy a magyarság a hatóságok górcsöve alatt van – azonban naivitás lenne azt hinni, hogy nálunk nincsenek az egyedi eseteken túl is olyan települések, ahol az illegális építkezés napi jelenség. Ez főleg a félreesőbb és a megyeszéhelytől távolabb eső településeken fordulhat elő.

Amennyiben valaki szeretné biztosítani a nyugodt álmát, és a törvényes utat járja, most mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Hiszen egy lakóház építési dokumentációja a műépítésszel együtt dolgozó teljes szakértői gárda igénybevételét feltételezi (amennyiben a tervező járja el a szükséges formaságokat). Így a kézhez kapott dokumentációban és annak árában benne van az architektúra, a statikai tervezés, a villanyszerelési terv, az épületgépészeti terv, a topográfus, geológus, energetikai szakember munkája, munkadíja – sorolja Bodor Attila. Néhányan négyzetméter alapján számolnak, mások az épület költsége alapján, tény „hogy

Idézet
1000 lejért sokan le sem ülnek”.

Ennek eredményeképpen szembesül aztán a kliens a bántóan nagy összegekkel. Erre pedig nem lehet eléggé jól felkészülni.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 17., szerda

Hollywood kulisszatitkai Gyergyószentmiklóson

Különleges filmes élményben lehet része az érdeklődőknek június 19-én, pénteken 18 órától a Godako Rendezvényteremben, ahol Gergely László látványtechnikus tart interaktív előadást a hollywoodi filmgyártás kulisszatitkairól.

Hollywood kulisszatitkai Gyergyószentmiklóson
Hirdetés
2026. június 17., szerda

PNL-kongresszus vasárnap: a párt jövőjéről és irányvonaláról dönthetnek

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója szerdán úgy döntött, hogy vasárnapra összehívja a párt kongresszusát, miközben tovább mélyül a feszültség Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök és a párt vezetése között.

PNL-kongresszus vasárnap: a párt jövőjéről és irányvonaláról dönthetnek
2026. június 17., szerda

Az USR sem támogatja, előfordulhat, hogy végül csak a PSD szavazza meg Adrian Veștea kormányát

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem támogatja a Veștea-kormányt – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.

Az USR sem támogatja, előfordulhat, hogy végül csak a PSD szavazza meg Adrian Veștea kormányát
2026. június 17., szerda

Pártforrások szerint lemondott Cătălin Predoiu a PNL első alelnöki tisztségéről

Cătălin Predoiu szerdán lemondott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöki tisztségéről – közölték liberális források.

Pártforrások szerint lemondott Cătălin Predoiu a PNL első alelnöki tisztségéről
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Útfestés miatt forgalomkorlátozásra kell számítani a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában

Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor utcában útfestési munkálatok kezdődnek. Emiatt kisebb forgalomkorlátozások lesznek.

Útfestés miatt forgalomkorlátozásra kell számítani a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor utcában
2026. június 17., szerda

Elfogadta a szenátus a gyermekpornográfiát érintő törvénymódosítást

Elfogadta a büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvénytervezetet a szenátus szerdán, amely újradefiniálja a gyermekpornográfia fogalmát, és a cselekmények súlyához igazítja a büntetési tételeket.

Elfogadta a szenátus a gyermekpornográfiát érintő törvénymódosítást
2026. június 17., szerda

Kelemen Hunor szerint egy PNL-USR-RMDSZ kisebbségi kormány lenne az egyik megoldás

Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy egyeztetett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetőivel kisebbségikormány-alakítási lehetőségekről, köztük egy PNL-USR-RMDSZ-kormányról.

Kelemen Hunor szerint egy PNL-USR-RMDSZ kisebbségi kormány lenne az egyik megoldás
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Kelemen Hunor: az RMDSZ honatyái nem lesznek a teremben a Veștea-kormányról szóló szavazáskor

Kelemen Hunor szerdán közölte, hogy az RMDSZ képviselői és szenátorai nem fogják támogatni a Veștea-kormány esetleges beiktatását.

Kelemen Hunor: az RMDSZ honatyái nem lesznek a teremben a Veștea-kormányról szóló szavazáskor
2026. június 17., szerda

„A hallgatás nem fogja csillapítani a tanügyi alkalmazottak jogos lázadását”

Az oktatási szakszervezetek több ezer tagja tüntetett szerdán a kormány székhelye előtt az új bértörvény tervezete ellen, majd elindultak a parlament előtti tér felé.

„A hallgatás nem fogja csillapítani a tanügyi alkalmazottak jogos lázadását”
2026. június 17., szerda

Havi 500 lej körüli az a plusz szociális juttatás, amit a legszegényebb nyugdíjasok kapnak

Idén májusban 882 177 nyugdíjas részesült szociális juttatásban, 606-tal több, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerdán közzétett adataiból.

Havi 500 lej körüli az a plusz szociális juttatás, amit a legszegényebb nyugdíjasok kapnak
Hirdetés