Hirdetés
Hirdetés

A törvények a kiskapuk felé terelik az építkezőket

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje •  Fotó: Bodor Attila

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje

Fotó: Bodor Attila

Ha húsz éve még egy 30–40 oldalas dokumentációval lehetett engedélyeztetni egy ház építését, ma az egyre gyarapodó (részben európai uniós) követelmények miatt több száz oldalra rúg egy ilyen dokumentáció, és legalább tíz szakember munkáját, szakértői tanulmányát feltételezi – az árak pedig ezzel arányosan ugrottak az égig. Bodor Attila sepsiszentgyörgyi tervezővel beszélgettünk arról, mire készüljön fel az, aki ma építtetni szeretne.

Bodor Tünde

2024. június 21., 19:022024. június 21., 19:02

Három sarokköve, „szentírása” van az építkezési engedélyeztetésnek – mondja interjúalanyom –, az 1990/50-es, az 1991/10-es és a 2001/350-es törvény: egyik az épület minőségi követelményeire, a másik az építkezési munkálatokra, a harmadik pedig a területrendezésre vonatkozik. A lakástörvény ugyanakkor azt szabályozza, hogy minimálisan mekkora felületűeknek kell lenniük az építményeknek, az egyes helyiségeknek ahhoz, hogy lakóépületként ismerjék el őket.

Egy lakóháznak ugyanis legkevesebb 58 négyzetméteresnek kell lennie (ez a beépített felület), holott sokan kisebben is szépen elélnének.

A kreatívabbak azt a kiskaput veszik igénybe, hogy irodaként, stúdióként engedélyeztetik az épületet, aztán arra használják, amire akarják... vagyis lakásként.

„Persze lehet 10 négyzetméteres hálószobát is betervezni egy házba, de lehet, hogy abban reggel fáradtabban kelsz, mint ahogy lefeküdtél, mert a légköbméterekben nincs annyi oxigén, amely a pihentető alvást biztosítaná” – hívja fel a figyelmet a szélsőségekre a megkérdezett műépítész. „Végső soron

Idézet
a törvényi követelmények azt szolgálják, hogy élhető terek legyenek egy lakóépületben”

– magyarázta Bodor Attila. Ezzel együtt azt a véleményét is fenntartja, hogy senkit nem lehet nagyobb épület építtetésére kötelezni, mint amekkorát szeretne, amit megbír a zsebe, különösen az ilyen nagyságrendű befektetéseknél, amelyek kivitelezéséhez több évtizednyi fizetés kell.

Hiszen a tervező arra is tud példát (ez esetben nem szentgyörgyit), hogy a területrendezési terv szerint

csak manzárdos (beépített padlásteres) épületet engedélyeztek egy lakosnak, akinek amúgy a földszintes ház is elég lett volna.

Nos, az, hogy ki milyen követelményekkel szembesül az építtetéskor, úgy tűnik, annak is függvénye, hogy ki milyen messzire él a megyeközponttól, jelen esetben Sepsiszentgyörgytől. A városnak ugyanis sokkal szigorúbbak az urbanisztikai követelményei, a megyei tanácsnál viszont, ahol a falvak többségének kibocsátják az építkezési engedélyeket, nem mindent pont úgy kérnek, mint Szentgyörgyön, pedig a törvények (többnyire) egyértelműen fogalmaznak – tudtuk meg.

Hirdetés

A műépítész elmondta, törvény szerint 2021-től már csak ún. nZEB, azaz nullához közeli energiafogyasztású házat lehet építtetni, tekintettel a hagyományos fűtőanyagok megfogyatkozására, illetve az általuk okozott környezeti károkra. A nullához közeli fogyasztású házaknál pedig követelmény a szabványhoz igazodó szigetelés, ami azt jelenti, a ház külső falain és a padlószinten legalább 15 cm, a legfelső födémen 20 cm, a lapostetőn 30 cm szigetelés kell legyen. További

elvárás, hogy az építmény energiafogyasztásának legalább 30 százaléka megújuló energiaforrásból származzon.

Az építkezés befejeztével kibocsájtott energetikai tanúsítványnak ezt a teljesítményt igazolnia kell. E tanúsítvány és az energetikai auditot illetően azonban nem ugyanazok a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal, illetve a megyei tanács urbanisztikai irodájának elvárásai.

Az, hogy melyik önkormányzat mennyire szigorú, nemcsak a törvényi változások függvénye, hanem személyfüggő is. A megyeszékhelyen éppúgy, mint a megyei önkormányzatnál mintegy két éve új főépítész vette át hivatalát, ez a helyzet pedig azzal jár, hogy megpróbálják betartatni a törvényeket. Megpróbálják, arra viszont

sem Háromszéken, sem országosan nem nagyon van példa, hogy az engedély nélkül felhúzott épületeket lebontsák.

Ha nincs más megoldás, különféle procedúrákkal utólagosan törvényesítik az építkezést. Az, hogy mikor melyiket alkalmazzák, függ az építmény korától is.

2001 előtt épített ingatlan esetében a tanács kibocsáthat egy igazolást, amely alapján topográfiai felmérés után be lehet jegyeztetni a telekkönyvbe az épületet. Későbbi építésű házaknál viszont sem engedélyt kiadni nem lehet, sem megbüntetni a tulajdonost, tehát először készíttetni kell egy tanulmányt, amely igazolja, hogy az épület szerkezetileg stabil, majd másik szakértő igazolja, hogy megfelel a helyi területrendezési elveknek, az energetikai szakember kiállítja rá az energetikai tanúsítványt, a topográfus felméri az épületet, ez alapján pedig a polgármester jóváhagyja a telekkönyvbe bejegyzést. Ez sem egyszerű folyamat, az építtető viszont így is megússza néhány pénzért igényelhető engedély beszerzését, illetve más követelmény teljesítését, például az nZEB házakra vonatkozókat.

Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy a déli megyékben több a törvénytelenség, mint Székelyföldön – hiszen sokszor halljuk, tapasztaljuk, hogy a magyarság a hatóságok górcsöve alatt van – azonban naivitás lenne azt hinni, hogy nálunk nincsenek az egyedi eseteken túl is olyan települések, ahol az illegális építkezés napi jelenség. Ez főleg a félreesőbb és a megyeszéhelytől távolabb eső településeken fordulhat elő.

Amennyiben valaki szeretné biztosítani a nyugodt álmát, és a törvényes utat járja, most mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Hiszen egy lakóház építési dokumentációja a műépítésszel együtt dolgozó teljes szakértői gárda igénybevételét feltételezi (amennyiben a tervező járja el a szükséges formaságokat). Így a kézhez kapott dokumentációban és annak árában benne van az architektúra, a statikai tervezés, a villanyszerelési terv, az épületgépészeti terv, a topográfus, geológus, energetikai szakember munkája, munkadíja – sorolja Bodor Attila. Néhányan négyzetméter alapján számolnak, mások az épület költsége alapján, tény „hogy

Idézet
1000 lejért sokan le sem ülnek”.

Ennek eredményeképpen szembesül aztán a kliens a bántóan nagy összegekkel. Erre pedig nem lehet eléggé jól felkészülni.


Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 25., kedd

Senki nem érdemli meg a verést – érzékenyítő kampány indul a családon belüli erőszak megállításáért

Több mint 50 nőt ölt meg idén a saját férje, párja, volt társa, családtagja Romániában. Üres székeket és mécseseket helyeztek ki emlékükre kedden Csíkszereda főterén a családon belüli erőszak megfékezésére indított 16 napos kampány indítóeseményén.

Senki nem érdemli meg a verést – érzékenyítő kampány indul a családon belüli erőszak megállításáért
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé

Az ország alapproblémája, hogy büntetni mindenki tud, motiválni senki. Bírálni mindenki tud, irányt mutatni senki – nyilatkozta a Székelyhonnak a Lex Novák törvény kapcsán Szondy Zoltán klubelnök.

Szondy Zoltán a Lex Novákról: ez gyakorlatilag egy bohócparádé
2025. november 25., kedd

Szeptemberig 4,4 százalékkal nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma Romániában

Az idei év első kilenc hónapjában a nyers adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma 2024 azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.

Szeptemberig 4,4 százalékkal nőtt a gépjármű-kereskedelem forgalma Romániában
2025. november 25., kedd

Drónmaradványokat találtak Vaslui megyében – frissítve

A román légierő vezérkara (SMFA) továbbra is figyelemmel kíséri a román légtérbe behatoló orosz drónokat, és a pilóták engedélyt kaptak a megsemmisítésükre – nyilatkozta kedden a védelmi minisztérium szóvivője.

Drónmaradványokat találtak Vaslui megyében – frissítve
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Orosz drónok hatoltak be Románia területére

Két orosz drón hatolt be keddre virradóra a román légtérbe Tulcea és Galați megyékben. Román és német vadászgépeket is a levegőbe küldtek, hogy felmérjék a helyzetet.

Orosz drónok hatoltak be Románia területére
2025. november 25., kedd

Hidegen indult a reggel a Csíki- és Gyergyói-medencében

„Beköltöztek” a reggeli mínuszok a hegyközi medencékbe, így Csík- és Gyergyó-térségében hidegebben indult a reggel, mint máshol.

Hidegen indult a reggel a Csíki- és Gyergyói-medencében
2025. november 25., kedd

Ötvenéves vízcsöveket cserélnek ki Sepsiszentgyörgyön

A Kovászna megyei vízszolgáltató, a Hydrokov főként az alacsony- és a magasnyomású vízvezetékek cseréjén dolgozik Sepsiszentgyörgyön. A Sajtó utcában le is zárultak ezek a munkálatok, a jövő évre csupán egy régi vezeték cseréje maradt.

Ötvenéves vízcsöveket cserélnek ki Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Szigorították a fogyasztóvédelmi törvényt, a vásárlóknak kedvez a módosítás

Eddig a kereskedők jóindulatán múlt, hogy kicserélik-e a 30 napon belül meghibásodott termékeket, vagy hosszú útra indítják, vissza a gyártóhoz. Ám ezentúl már a vevő dönthet, a bolt pedig borsos bírságot kaphat, ha nem cseréli ki a hibás terméket.

Szigorították a fogyasztóvédelmi törvényt, a vásárlóknak kedvez a módosítás
2025. november 24., hétfő

SAFE-program: 16,7 milliárd eurót költhet hadipari fejlesztésekre és autópályákra Románia

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) hétfői ülésén jóváhagyta azt a kérelmet, amelyet Románia az Európai Bizottsághoz készül benyújtani a SAFE védelmi hitelprogram keretében rendelkezésére álló uniós források lehívásához.

SAFE-program: 16,7 milliárd eurót költhet hadipari fejlesztésekre és autópályákra Románia
2025. november 24., hétfő

Őrizetbe vették a szexuális bűncselekményekkel gyanúsított Beszterce-Naszód megyei polgármestert

Õrizetbe vették hétfőn a rendőrök a Beszterce-Naszód megyei Jád (Livezile) község polgármesterét.

Őrizetbe vették a szexuális bűncselekményekkel gyanúsított Beszterce-Naszód megyei polgármestert
Hirdetés