Hirdetés
Hirdetés

A törvények a kiskapuk felé terelik az építkezőket

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje •  Fotó: Bodor Attila

Egy árkosi lakóház 3D-s nyomtatott makettje

Fotó: Bodor Attila

Ha húsz éve még egy 30–40 oldalas dokumentációval lehetett engedélyeztetni egy ház építését, ma az egyre gyarapodó (részben európai uniós) követelmények miatt több száz oldalra rúg egy ilyen dokumentáció, és legalább tíz szakember munkáját, szakértői tanulmányát feltételezi – az árak pedig ezzel arányosan ugrottak az égig. Bodor Attila sepsiszentgyörgyi tervezővel beszélgettünk arról, mire készüljön fel az, aki ma építtetni szeretne.

Bodor Tünde

2024. június 21., 19:022024. június 21., 19:02

Három sarokköve, „szentírása” van az építkezési engedélyeztetésnek – mondja interjúalanyom –, az 1990/50-es, az 1991/10-es és a 2001/350-es törvény: egyik az épület minőségi követelményeire, a másik az építkezési munkálatokra, a harmadik pedig a területrendezésre vonatkozik. A lakástörvény ugyanakkor azt szabályozza, hogy minimálisan mekkora felületűeknek kell lenniük az építményeknek, az egyes helyiségeknek ahhoz, hogy lakóépületként ismerjék el őket.

Egy lakóháznak ugyanis legkevesebb 58 négyzetméteresnek kell lennie (ez a beépített felület), holott sokan kisebben is szépen elélnének.

A kreatívabbak azt a kiskaput veszik igénybe, hogy irodaként, stúdióként engedélyeztetik az épületet, aztán arra használják, amire akarják... vagyis lakásként.

„Persze lehet 10 négyzetméteres hálószobát is betervezni egy házba, de lehet, hogy abban reggel fáradtabban kelsz, mint ahogy lefeküdtél, mert a légköbméterekben nincs annyi oxigén, amely a pihentető alvást biztosítaná” – hívja fel a figyelmet a szélsőségekre a megkérdezett műépítész. „Végső soron

Idézet
a törvényi követelmények azt szolgálják, hogy élhető terek legyenek egy lakóépületben”

– magyarázta Bodor Attila. Ezzel együtt azt a véleményét is fenntartja, hogy senkit nem lehet nagyobb épület építtetésére kötelezni, mint amekkorát szeretne, amit megbír a zsebe, különösen az ilyen nagyságrendű befektetéseknél, amelyek kivitelezéséhez több évtizednyi fizetés kell.

Hiszen a tervező arra is tud példát (ez esetben nem szentgyörgyit), hogy a területrendezési terv szerint

csak manzárdos (beépített padlásteres) épületet engedélyeztek egy lakosnak, akinek amúgy a földszintes ház is elég lett volna.

Nos, az, hogy ki milyen követelményekkel szembesül az építtetéskor, úgy tűnik, annak is függvénye, hogy ki milyen messzire él a megyeközponttól, jelen esetben Sepsiszentgyörgytől. A városnak ugyanis sokkal szigorúbbak az urbanisztikai követelményei, a megyei tanácsnál viszont, ahol a falvak többségének kibocsátják az építkezési engedélyeket, nem mindent pont úgy kérnek, mint Szentgyörgyön, pedig a törvények (többnyire) egyértelműen fogalmaznak – tudtuk meg.

Hirdetés

A műépítész elmondta, törvény szerint 2021-től már csak ún. nZEB, azaz nullához közeli energiafogyasztású házat lehet építtetni, tekintettel a hagyományos fűtőanyagok megfogyatkozására, illetve az általuk okozott környezeti károkra. A nullához közeli fogyasztású házaknál pedig követelmény a szabványhoz igazodó szigetelés, ami azt jelenti, a ház külső falain és a padlószinten legalább 15 cm, a legfelső födémen 20 cm, a lapostetőn 30 cm szigetelés kell legyen. További

elvárás, hogy az építmény energiafogyasztásának legalább 30 százaléka megújuló energiaforrásból származzon.

Az építkezés befejeztével kibocsájtott energetikai tanúsítványnak ezt a teljesítményt igazolnia kell. E tanúsítvány és az energetikai auditot illetően azonban nem ugyanazok a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal, illetve a megyei tanács urbanisztikai irodájának elvárásai.

Az, hogy melyik önkormányzat mennyire szigorú, nemcsak a törvényi változások függvénye, hanem személyfüggő is. A megyeszékhelyen éppúgy, mint a megyei önkormányzatnál mintegy két éve új főépítész vette át hivatalát, ez a helyzet pedig azzal jár, hogy megpróbálják betartatni a törvényeket. Megpróbálják, arra viszont

sem Háromszéken, sem országosan nem nagyon van példa, hogy az engedély nélkül felhúzott épületeket lebontsák.

Ha nincs más megoldás, különféle procedúrákkal utólagosan törvényesítik az építkezést. Az, hogy mikor melyiket alkalmazzák, függ az építmény korától is.

2001 előtt épített ingatlan esetében a tanács kibocsáthat egy igazolást, amely alapján topográfiai felmérés után be lehet jegyeztetni a telekkönyvbe az épületet. Későbbi építésű házaknál viszont sem engedélyt kiadni nem lehet, sem megbüntetni a tulajdonost, tehát először készíttetni kell egy tanulmányt, amely igazolja, hogy az épület szerkezetileg stabil, majd másik szakértő igazolja, hogy megfelel a helyi területrendezési elveknek, az energetikai szakember kiállítja rá az energetikai tanúsítványt, a topográfus felméri az épületet, ez alapján pedig a polgármester jóváhagyja a telekkönyvbe bejegyzést. Ez sem egyszerű folyamat, az építtető viszont így is megússza néhány pénzért igényelhető engedély beszerzését, illetve más követelmény teljesítését, például az nZEB házakra vonatkozókat.

Hajlamosak lennénk azt hinni, hogy a déli megyékben több a törvénytelenség, mint Székelyföldön – hiszen sokszor halljuk, tapasztaljuk, hogy a magyarság a hatóságok górcsöve alatt van – azonban naivitás lenne azt hinni, hogy nálunk nincsenek az egyedi eseteken túl is olyan települések, ahol az illegális építkezés napi jelenség. Ez főleg a félreesőbb és a megyeszéhelytől távolabb eső településeken fordulhat elő.

Amennyiben valaki szeretné biztosítani a nyugodt álmát, és a törvényes utat járja, most mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Hiszen egy lakóház építési dokumentációja a műépítésszel együtt dolgozó teljes szakértői gárda igénybevételét feltételezi (amennyiben a tervező járja el a szükséges formaságokat). Így a kézhez kapott dokumentációban és annak árában benne van az architektúra, a statikai tervezés, a villanyszerelési terv, az épületgépészeti terv, a topográfus, geológus, energetikai szakember munkája, munkadíja – sorolja Bodor Attila. Néhányan négyzetméter alapján számolnak, mások az épület költsége alapján, tény „hogy

Idézet
1000 lejért sokan le sem ülnek”.

Ennek eredményeképpen szembesül aztán a kliens a bántóan nagy összegekkel. Erre pedig nem lehet eléggé jól felkészülni.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 08., csütörtök

Több tucat riasztásuk volt a hegyimentőknek az elmúlt 24 órában

Az elmúlt 24 órában 68 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 72 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott csütörtökön a Salvamont.

Több tucat riasztásuk volt a hegyimentőknek az elmúlt 24 órában
Hirdetés
2026. január 08., csütörtök

Továbbra is kiugróan magas a fiatalok munkanélküliségi rátája

Tavaly novemberben a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal magasabb, mint októberben – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Továbbra is kiugróan magas a fiatalok munkanélküliségi rátája
2026. január 08., csütörtök

Nehézkes a közlekedés a 13A jelzésű országúton, kamion is elakadt Homorófürdőnél

Behavazott útra, mostoha időjárási körülményekre számíthatnak azok, akik mostanában közlekednének hegyvidéki utakon, így többek között a Csíkszeredát Székelyudvarhellyel összekötő 13A jelzésű országúton.

Nehézkes a közlekedés a 13A jelzésű országúton, kamion is elakadt Homorófürdőnél
2026. január 08., csütörtök

Tombol a tél Székelyföldön: jelentős lehűlés és hóviharok várhatók

Jelentős lehűlés, jegesedés és hófúvások várhatók az elkövetkező napokban Erdélyben. A székelyföldi megyékre sárga és narancssárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Tombol a tél Székelyföldön: jelentős lehűlés és hóviharok várhatók
Hirdetés
2026. január 08., csütörtök

Sok helyen nehezíti a hó a közlekedést

Téli körülmények között zajlik a közlekedés csütörtök reggel az ország északi és középső területein, ahol nagy mennyiségű hó hullt le az éjszaka folyamán, és helyenként továbbra is havazik – közölte a rendőrség közlekedési tájékoztató központja.

Sok helyen nehezíti a hó a közlekedést
Sok helyen nehezíti a hó a közlekedést
2026. január 08., csütörtök

Sok helyen nehezíti a hó a közlekedést

2026. január 08., csütörtök

Súlykorlátozást kellett bevezetni a havazás miatt, hegyen veszteglő autók a reggeli órákban

Súlykorlátozást vezettek be a 15-ös országút Maroshévíz és Borszék közötti szakaszán közlekedő autókra a hóesés miatt, ezt két óra múlva fel is oldották. A reggeli órákban a Gyimesi-hágón sem lehetett átjutni.

Súlykorlátozást kellett bevezetni a havazás miatt, hegyen veszteglő autók a reggeli órákban
2026. január 08., csütörtök

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Szánalommal nézem a politikusainkat, ahogy az egyik jókedvre buzdít, a másik a szilveszteri bakijait mutogatja vihorászva, a harmadik a hóréteg vastagságára büszke. Egyiktől sem hallom azt mondani, hogy „emberek, bocsánatot kérek az adóemelésekért”.

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?
Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?
2026. január 08., csütörtök

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Hirdetés
2026. január 07., szerda

Fiatal férfi sérült meg egy szovátai lakástűzben

Tűz ütött ki szerda este egy lakóházban a szovátai Gyár utcában. Egy 21 éves férfi könnyebb égési sérüléseket szenvedett.

Fiatal férfi sérült meg egy szovátai lakástűzben
2026. január 07., szerda

Csíkszeredában fényfestés emlékeztet a madéfalvi veszedelemre

A székely zászló színeivel világították meg a madéfalvi veszedelem 262. évfordulója alkalmából a csíkszeredai Mikó-várat január 7-én este. Fotókon mutatjuk.

Csíkszeredában fényfestés emlékeztet a madéfalvi veszedelemre
2026. január 07., szerda

Túlméretes szállítmányok lassítják a forgalmat az ország több közútján

Szerdán két túlméretes szállítmány lassítja a forgalmat több közúton az ország nyugati részében – közölte a román rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic).

Túlméretes szállítmányok lassítják a forgalmat az ország több közútján
Hirdetés