Kovács Attila
2018. augusztus 29., 10:112018. augusztus 29., 10:11
2018. augusztus 29., 10:132018. augusztus 29., 10:13
Szétdobált műanyagzacskók, dobozok, étel- és italmaradékok, kacatok, szennytől ragacsos aszfalt, zümmögő legyek, a nyári meleg által megsokszorozott bűz, a közelben tömbházlakók, akik legszívesebben erre az időszakra távol maradnának otthonuktól.
Mindez egy átlagos hétvégi, legfőképp vasárnapi életkép számos csíkszeredai lakótelepről. Csíkszeredában ugyanis felújított és a változásra váró lakótelepek arculatához egyaránt hozzátartozik az a fertő, ami a szelektív és nem szelektív hulladékgyűjtő kukák, konténerek környékén kialakul. Még akkor is, ha a szemét elszállítását végző cég nem kis anyagi és emberi erőforrás felhasználásával igyekszik eltakarítani a guberálók által szétszórt mocskot, ami dicséretre méltó ugyan, de egy szélmalomharc. Csíkszeredában a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését, jelentős közpénz-kiadással járó, földbe süllyesztett tároló-rendszer kialakítását ugyanazzal a reménnyel követte évekkel ezelőtt az illetékes és városlakó, hogy hátha lecsökken, visszaszorul a guberálás, a szemét nem a földön, hanem a helyén marad, és az egyre szűkebb bedobónyílásokon nem férnek be a tárolókba az önkéntes hulladék-újrahasznosítók. Akik viszont ezekre a reményekre rendre látványosan rácáfoltak, és a legtöbb szemétlerakó számukra egy élhető tanya, egy lelőhely maradt.
Lehet, hogy nem akarja senki nyilvánosan, felelőssége teljes tudatában ezt megtenni, de
Hogy a gyomorforgató látványon túl a fertő az egészségre is veszélyes. Hogy ez az egész annyira abszurd, hogy nem tudunk, mit kezdeni vele, csak tétlen, tehetetlen szemlélői vagyunk. Nem amiatt, hogy a lakosság ne tudná megkülönböztetni a papírt a műanyagtól, ételmaradéktól, vagy beledobni a kukába a zacskóban lehozott háztartási hulladékot, és a megbízott cég ne szállítaná el ezt időben. Hanem azért, mert az elsősorban saját szokásai, és a lehetőségek, nem pedig az együttélési szabályok, és törvények által irányított párhuzamos társadalom számára
amelyet azon túl, hogy kinyerhető belőle még több felhasználható tárgy, esetleg némi élelem, büntetlenül cafatokra lehet tépni, szétdobálni, szennyezni ezzel a környezetet, és fenyegetni, sértegetni azt, aki esetleg emiatt rájuk szól. És a jelenség megszüntetésére, visszaszorítására tett kísérleteink olyan szánalmasan és frusztrálóan fulladtak kudarcba, hogy már jórészt csak elfordítjuk a fejünket, és dühöngünk. Jó lenne viszont újabb reményeket ébreszteni, mert a tehetetlenség bűze egyre zavaróbb.
Kozán István
Megyeitanács-elnökként gyöngyözte ki magából Biró Barna Botond a parajdi betonhiány hallatán, hogy az érintett „cégnek nincs mit keresnie Parajdon, szakmai arrogancia jellemzi őket”, meg egyébként is „Mars!”. Ennél azért többet várunk.
Kozán István
Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.
Szüszer Róbert
Ezt csinálja utánunk a hanyatló nyugat és a feltörekvő kelet: egy matekzseni próbálja bizonygatni igazát egy Facebook/TikTok-sztárral szemben!
Kozán István
Saját magának mond ellent vagy egyszerűen előremenekül Borboly Csaba? Esetében akár mindkettő igaz lehet. Nekünk azonban emlékeztetnünk kell a politikust arra, amiről ő ma már hallani sem akar.
Kozán István
Munkaszüneti napok idejére is mindig két táborra oszlik az ország lakossága: azokra, akik szerint „végre”; és azokra, akik szerint „hát hogyne”.
Kozán István
Elhívták a sajtót egy olyan rendezvényre, amelyen három órán keresztül a pásztorkutyák és a turisták közötti békés megférés lehetőségeiről volt szó. Megoldást nem nagyon találtak a problémára, a médiát azonban jól megszidták.
Vendégszerző
Habár nem minden úgy alakult, ahogyan azt annak idején megálmodtuk, a változás kétségtelen.
3 hozzászólás