Hirdetés
Hirdetés

A szarvasok és a vaddisznók is károkat okoznak

A gazda becslése szerint a közel 2 hektáros krumpliföldön 15 százaléknál nagyobb a szarvasok okozta kár •  Fotó: Pethő Melánia

A gazda becslése szerint a közel 2 hektáros krumpliföldön 15 százaléknál nagyobb a szarvasok okozta kár

Fotó: Pethő Melánia

Az, hogy vadak okoznak kárt a gazdaságokban, nem újdonság, és ahhoz is hozzászoktak lassan a gazdák, hogy a hatóságoktól nem várhatnak reális értékű kártérítésre, sőt legtöbb esetben értelmetlennek is tartják ezért folyamodni. Szárhegyen vadállatok dézsmálják a termést.

Pethő Melánia

2017. július 05., 10:012017. július 05., 10:01

Szárhegy határában járunk, az Urak kertjében, a Repülőtérként ismert falurész mögötti termőföldön. Távolról látni, krumpli terem itt több parcellán, közelebbről pedig az is feltűnik, a növényzet egy része elsárgult, a gumók helyenként a föld felszínén hevernek.

Idézet
Eddig a vaddisznók okoztak kárt a terményben, most a szarvasok jelentenek nagyobb veszélyt. Nagyon elszaporodtak, nappal is egyre többet lehet látni. Előszeretettel kikapálják, és megeszik a krumplit, ezen kívül, ahol elhaladnak, megsértik a növényt, ami elsárgul

– ad magyarázatot a látványra Lukács Géza. A gazda mutatja, nem friss a „kikapált” pityóka, és nyugtázza, volt értelme, hogy hétfő éjszaka járőröztek itt a polgárőrök: nincsenek friss szarvasnyomok. „Aki nem hiszi, saját maga győződhet meg, hogy

Idézet
a Málnavész útján nappal 15-20 szarvas van, reggelente 6-7 óra között pedig 40-et is lehet számolni

– mondja. Úgy fogalmaz, a szarvasok teljesen otthon érzik magukat a termőföldeken, és a gazdák hiába próbálkoznak elriasztani a vadakat, mert azok folyamatosan visszatérnek. „Nem félnek az embertől. Riasztottuk már fénnyel, hanggal, de nem sok sikerrel.

Hirdetés
Idézet
Az embertől sem riad meg a szarvas, 40-50 méterig közel enged. Volt úgy, hogy egy darabig elment, de ahogy megfordultam, követni kezdett, akár egy kutya

– mondja Lukács Géza.

A gazda becslése szerint, a közel 2 hektáros krumpliföldön 15 százaléknál nagyobb a szarvasok okozta kár, és ez csak az egyik földdarab a megdézsmáltak közül. „20 százalékos kár esetén az egész parcella jövedelmezősége megszűnik, csak veszteséget termel a gazda. Ősszel úgy fog neki pityókát ásni, hogy már vesztesége van. A kárarány nálam kisebb, mint másoknál amekkorák vannak. Ha ez tovább folytatódik, abba kell hagyjuk a pityókatermesztést, mert nem éri meg.

Idézet
A pityókatermesztés jövője veszélyben van az egész Gyergyói-medencében

– állítja. Mint mondja, bosszankodnak a károsult gazdák, mert a mezőgazdaság kellene jelentse a megélhetést. Kártérítésre nem számíthatnak, hisz a vonatkozó törvényes előírások túl szigorúak. Az igényléshez olyan feltételeket kellene teljesíteni, amelyek betartása szinte lehetetlen – állítja Lukács Géza.

Hozzáteszi,

a villanypásztor sem hatásos minden esetben, a szarvasok például nagyon könnyen átugorják az alacsonyra feszített huzalokat,

a „komolyabb” szerkezet pedig nagyon költséges, és az sem nyújt teljes védelmet.

Egyetlen módszer maradt: a folyamatos járőrözés; Lukácsék is így igyekeznek megvédeni terményeiket.

„Éjjel-nappal felügyeljük a földeket. Ez nagyon kimerítő. Több parcellánk van, távol egymástól, természetes, hogy egy időben nem tudunk mindenhol jelen lenni” – jegyzi meg.

A vadak lakozmásnak, a gazdák maradnak a kárral •  Fotó: Pethő Melánia Galéria

A vadak lakozmásnak, a gazdák maradnak a kárral

Fotó: Pethő Melánia

Bocsánatkérést várnak a vadászoktól

Lukács Géza és a vele hasonló helyzetben lévő szárhegyi gazdák a területeiken illetékes vadásztársaságoktól várnának részbeni megoldást a problémára – legalábbis nagyobb emberséget. „Keressük a megoldást, beszéltünk a vadászokkal, de még addig sem értünk el, hogy részükről elhangozzon az a bizonyos »bocsi«. Ha elhangzik ez a szó, utána le tudunk ülni beszélgetni. Ha a terményen nő fel a vad, a vadász bár küldjön kóstolót a gazdának! Nem létezik, hogy a trófeák értékéből ne tudnának segíteni rajtunk, de ehhez a vadásztársaság részéről akarat kellene. Belső rendszabályuk van, közgyűlésen meg tudnának szavazni egy összeget a kártérítésre, de akár magánszemélyekként is tudnának segíteni.

Idézet
Azt kellene megértsék, hogy ne hivatkozzanak folyton a törvényre, hivatkozzanak inkább a jólneveltségre. Ha jogi nincs, emberi megoldásra kell törekedni!

– mondja Lukács Géza. Hozzáteszi: „Sok gazdában akkora feszültség gyűlt össze, hogy félő, hogy el fog pattanni a húr.”

A vadászok a pásztorkutyákat okolják

Több társaság látja el a vadgazdálkodási teendőket Szárhegy adminisztratív területén, és nem csupán tudomásuk van arról, hogy az erdőből a megművelt területekre költöztek a vadak, de arról is, hogy kárt tesznek a terményekben. A Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület 12-es Remetei Vadászterületének elnökével vettük fel a kapcsolatot, aki

a vadak természetes migrációjával magyarázza, hogy például Szárhegyen egyre több a vad a termőföldeken.

„Vadászterületünkön 6000-7000 hektár az erdő, kaszáló, több mint 40 esztena van, és mindegyiken legkevesebb 8 kutya védi az állatállományt. Ezek zaklatják a vadakat, a vadnak pedig az egyik alapvető létszükséglete a nyugalom. Ezért olyan területre vándorol, ahol békésen élhet.

Idézet
Szárhegyen nagy termőparcellák vannak, egyesek több tízhektárosak, azoknak a közepébe beköltözik a vad, ott nem nagyon zaklatja semmi

– mondja Gábor László. Hangsúlyozza, társaságuk tagságának 90 százaléka valamilyen szinten érintett a mezőgazdaságban, saját maguk is tapasztalják a vadak által okozott problémákat.

Néhány éve 13 kilométer hosszúságban állítottak villanypásztort a Maros mellett, de a kezdeményezés folytatásától éppen a gazdák vették el a kedvüket.

Idézet
Voltak gazdák, akik segítettek ebben a munkálatban, de mások ahhoz is lusták voltak, hogy kiszálljanak a traktorból, és kinyissák, majd visszacsukják a kaput, inkább áthajtottak a traktorral, és összeszaggatták a huzalokat, máshol a juhcsorda tépte le a vezetékeket. Ha normálisan lett volna kezelve, a villanypásztor 90 százalékban megóvta volna a vetéseket a vadkártól

– mondja Gábor László.

Várják a gazdák jelzéseit

A vadásztársaság elnöke azt is közölte, tagságukból 2-3 személy a hét minden napján végigjárja a mezőket, hogy segítségükre legyen a gazdáknak. Jelzésükre két vaddisznót már kilőttek. Egyiket Szárhegy és Remete közötti részen, a másikat Alfalu határában. További négy egyed kilövésére van engedélye a társaságnak – tudtuk meg az elnöktől.

Szarvasra, a törvény szerint, szeptember elsejétől lehet vadászni

– tette hozzá. Gábor László hangsúlyozza, a vadásztársaság igyekszik segíteni a gazdáknak. „Értesítsenek, és mi próbálunk tenni az ellen, hogy ne legyen nagy a kár” – jelenti ki. A pénzbeli kártérítés lehetőségéről elmondta,

csak abban az esetben jogosult a gazda ilyen nemű kifizetésre, hogyha bizonyítottan megtett minden tőle telhető óvintézkedést, hogy megvédje a területét, és ennek ellenére kárt okoztak a vadak a termésben.

A vadásztársaságnál volt már példa ilyen természetű kártérítésre.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Jelentősen csökkent az influenzás megbetegedések száma

A fertőző felső légúti megbetegedések összesített száma is csökkent Hargita megyében, de ezen belül az influenzás esetek számában még egyértelműbb visszaesés tapasztalható. A szövődményes, azaz tüdőgyulladás-esetek száma viszont nőtt.

Jelentősen csökkent az influenzás megbetegedések száma
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Négy terület, amely mentesül a tízszázalékos személyikiadás-csökkentéstől

A központi állami intézmények személyi kiadásainak tízszázalékos csökkentését írja elő a közigazgatási reformról szóló sürgősségirendelet-tervezet, amelyet a koalíció által jóváhagyott formában bocsátott szerdán közvitára a fejlesztési minisztérium.

Négy terület, amely mentesül a tízszázalékos személyikiadás-csökkentéstől
2026. február 18., szerda

Akár csökkenhet is a gáz ára az új szabályozási rendszerrel

A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Akár csökkenhet is a gáz ára az új szabályozási rendszerrel
2026. február 18., szerda

Jó irányba halad az iskolabusz

Jó irányba halad az iskolabusz
Jó irányba halad az iskolabusz
2026. február 18., szerda

Jó irányba halad az iskolabusz

Hirdetés
2026. február 18., szerda

Székely szabadság napja: felhívással fordult a marosvásárhelyi magyarsághoz az SZNT

Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.

Székely szabadság napja: felhívással fordult a marosvásárhelyi magyarsághoz az SZNT
2026. február 18., szerda

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek

Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek
2026. február 18., szerda

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot

Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban

A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
2026. február 18., szerda

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában

Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
2026. február 18., szerda

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér

Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
Hirdetés