A gazda becslése szerint a közel 2 hektáros krumpliföldön 15 százaléknál nagyobb a szarvasok okozta kár
Fotó: Pethő Melánia
Az, hogy vadak okoznak kárt a gazdaságokban, nem újdonság, és ahhoz is hozzászoktak lassan a gazdák, hogy a hatóságoktól nem várhatnak reális értékű kártérítésre, sőt legtöbb esetben értelmetlennek is tartják ezért folyamodni. Szárhegyen vadállatok dézsmálják a termést.
2017. július 05., 10:012017. július 05., 10:01
Szárhegy határában járunk, az Urak kertjében, a Repülőtérként ismert falurész mögötti termőföldön. Távolról látni, krumpli terem itt több parcellán, közelebbről pedig az is feltűnik, a növényzet egy része elsárgult, a gumók helyenként a föld felszínén hevernek.
– ad magyarázatot a látványra Lukács Géza. A gazda mutatja, nem friss a „kikapált” pityóka, és nyugtázza, volt értelme, hogy hétfő éjszaka járőröztek itt a polgárőrök: nincsenek friss szarvasnyomok. „Aki nem hiszi, saját maga győződhet meg, hogy
– mondja. Úgy fogalmaz, a szarvasok teljesen otthon érzik magukat a termőföldeken, és a gazdák hiába próbálkoznak elriasztani a vadakat, mert azok folyamatosan visszatérnek. „Nem félnek az embertől. Riasztottuk már fénnyel, hanggal, de nem sok sikerrel.
– mondja Lukács Géza.
A gazda becslése szerint, a közel 2 hektáros krumpliföldön 15 százaléknál nagyobb a szarvasok okozta kár, és ez csak az egyik földdarab a megdézsmáltak közül. „20 százalékos kár esetén az egész parcella jövedelmezősége megszűnik, csak veszteséget termel a gazda. Ősszel úgy fog neki pityókát ásni, hogy már vesztesége van. A kárarány nálam kisebb, mint másoknál amekkorák vannak. Ha ez tovább folytatódik, abba kell hagyjuk a pityókatermesztést, mert nem éri meg.
– állítja. Mint mondja, bosszankodnak a károsult gazdák, mert a mezőgazdaság kellene jelentse a megélhetést. Kártérítésre nem számíthatnak, hisz a vonatkozó törvényes előírások túl szigorúak. Az igényléshez olyan feltételeket kellene teljesíteni, amelyek betartása szinte lehetetlen – állítja Lukács Géza.
Hozzáteszi,
a „komolyabb” szerkezet pedig nagyon költséges, és az sem nyújt teljes védelmet.
„Éjjel-nappal felügyeljük a földeket. Ez nagyon kimerítő. Több parcellánk van, távol egymástól, természetes, hogy egy időben nem tudunk mindenhol jelen lenni” – jegyzi meg.
A vadak lakozmásnak, a gazdák maradnak a kárral
Fotó: Pethő Melánia
Lukács Géza és a vele hasonló helyzetben lévő szárhegyi gazdák a területeiken illetékes vadásztársaságoktól várnának részbeni megoldást a problémára – legalábbis nagyobb emberséget. „Keressük a megoldást, beszéltünk a vadászokkal, de még addig sem értünk el, hogy részükről elhangozzon az a bizonyos »bocsi«. Ha elhangzik ez a szó, utána le tudunk ülni beszélgetni. Ha a terményen nő fel a vad, a vadász bár küldjön kóstolót a gazdának! Nem létezik, hogy a trófeák értékéből ne tudnának segíteni rajtunk, de ehhez a vadásztársaság részéről akarat kellene. Belső rendszabályuk van, közgyűlésen meg tudnának szavazni egy összeget a kártérítésre, de akár magánszemélyekként is tudnának segíteni.
– mondja Lukács Géza. Hozzáteszi: „Sok gazdában akkora feszültség gyűlt össze, hogy félő, hogy el fog pattanni a húr.”
Több társaság látja el a vadgazdálkodási teendőket Szárhegy adminisztratív területén, és nem csupán tudomásuk van arról, hogy az erdőből a megművelt területekre költöztek a vadak, de arról is, hogy kárt tesznek a terményekben. A Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület 12-es Remetei Vadászterületének elnökével vettük fel a kapcsolatot, aki
„Vadászterületünkön 6000-7000 hektár az erdő, kaszáló, több mint 40 esztena van, és mindegyiken legkevesebb 8 kutya védi az állatállományt. Ezek zaklatják a vadakat, a vadnak pedig az egyik alapvető létszükséglete a nyugalom. Ezért olyan területre vándorol, ahol békésen élhet.
– mondja Gábor László. Hangsúlyozza, társaságuk tagságának 90 százaléka valamilyen szinten érintett a mezőgazdaságban, saját maguk is tapasztalják a vadak által okozott problémákat.
– mondja Gábor László.
A vadásztársaság elnöke azt is közölte, tagságukból 2-3 személy a hét minden napján végigjárja a mezőket, hogy segítségükre legyen a gazdáknak. Jelzésükre két vaddisznót már kilőttek. Egyiket Szárhegy és Remete közötti részen, a másikat Alfalu határában. További négy egyed kilövésére van engedélye a társaságnak – tudtuk meg az elnöktől.
– tette hozzá. Gábor László hangsúlyozza, a vadásztársaság igyekszik segíteni a gazdáknak. „Értesítsenek, és mi próbálunk tenni az ellen, hogy ne legyen nagy a kár” – jelenti ki. A pénzbeli kártérítés lehetőségéről elmondta,
A vadásztársaságnál volt már példa ilyen természetű kártérítésre.
A legtöbb érdeklődő fél bárányt szeretne vásárolni, esetleg a bárány különböző részeire van leginkább kereslet, így a comb- és lábrészekre. Körbejártuk a székelyföldi városokat, hogy képet kaphassunk a húsvéti bárányfelhozatallal kapcsolatban.
Vitát szült csütörtökön a marosvásárhelyi tanácsülésen a Bolyai utca átalakítása. De nem volt egyetértés abban sem, hogy a nagy befektetőknek kell-e de minimis támogatást adni vagy sem adókedvezmény formájában.
Március 31-től kezdve megszűnnek a légi és tengeri határellenőrzések Romániában: ez azt jelenti, hogy az állampolgárok határ- és vámellenőrzés nélkül utazhatnak más schengeni övezethez tartozó tagállamba a romániai repülőterekről és a tengeri kikötőkből.
A Mentsétek meg a gyermekeket szervezet az oktatási minisztériummal együttműködve szervezte meg csütörtökön a Jog a zaklatásmentes szünethez – együttműködés és jó gyakorlatok a biztonságos oktatási közösségekért elnevezésű konferenciáját Marosvásárhelyen.
A Csíkszeredában új munkahelyeket biztosító beruházásokat megvalósító vállalkozások akár három évig is részleges vagy teljes helyi adómentességet élvezhetnek az önkormányzati képviselő-testület erre vonatkozó határozata értelmében.
Zárva lesznek a postahivatalok a húsvéti hosszúhétvégén két székelyföldi megyében, a római katolikus alkalmazottak magas számára való tekintettel.
Gyergyószentmiklóson is drágább lesz a szemétszállítás, miután a környezetvédelmi minisztérium januártól duplájára növelte az újrahasznosítási adót. Áprilistól személyenként 3,45 lejjel kell többet fizetni havonta.
Kénytelenek voltak megszüntetni a távhőszolgáltatás árának helyi szubvencióját a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselők a csütörtöki soros ülésükön, emiatt megháromszorozódnak a fogyasztókat érintő költségek.
Négy település több mint 900 felhasználója maradt elektromos áram nélkül Udvarhelyszéken a csütörtök délelőtti vihar miatt.
Villanyoszlopok dőltek ki a szeles időjárásban Székelyudvarhelyen csütörtök délelőtt, az eset következtében lezártak egy útszakaszt.
szóljon hozzá!