
A gazda becslése szerint a közel 2 hektáros krumpliföldön 15 százaléknál nagyobb a szarvasok okozta kár
Fotó: Pethő Melánia
Az, hogy vadak okoznak kárt a gazdaságokban, nem újdonság, és ahhoz is hozzászoktak lassan a gazdák, hogy a hatóságoktól nem várhatnak reális értékű kártérítésre, sőt legtöbb esetben értelmetlennek is tartják ezért folyamodni. Szárhegyen vadállatok dézsmálják a termést.
2017. július 05., 10:012017. július 05., 10:01
Szárhegy határában járunk, az Urak kertjében, a Repülőtérként ismert falurész mögötti termőföldön. Távolról látni, krumpli terem itt több parcellán, közelebbről pedig az is feltűnik, a növényzet egy része elsárgult, a gumók helyenként a föld felszínén hevernek.
– ad magyarázatot a látványra Lukács Géza. A gazda mutatja, nem friss a „kikapált” pityóka, és nyugtázza, volt értelme, hogy hétfő éjszaka járőröztek itt a polgárőrök: nincsenek friss szarvasnyomok. „Aki nem hiszi, saját maga győződhet meg, hogy
– mondja. Úgy fogalmaz, a szarvasok teljesen otthon érzik magukat a termőföldeken, és a gazdák hiába próbálkoznak elriasztani a vadakat, mert azok folyamatosan visszatérnek. „Nem félnek az embertől. Riasztottuk már fénnyel, hanggal, de nem sok sikerrel.
– mondja Lukács Géza.
A gazda becslése szerint, a közel 2 hektáros krumpliföldön 15 százaléknál nagyobb a szarvasok okozta kár, és ez csak az egyik földdarab a megdézsmáltak közül. „20 százalékos kár esetén az egész parcella jövedelmezősége megszűnik, csak veszteséget termel a gazda. Ősszel úgy fog neki pityókát ásni, hogy már vesztesége van. A kárarány nálam kisebb, mint másoknál amekkorák vannak. Ha ez tovább folytatódik, abba kell hagyjuk a pityókatermesztést, mert nem éri meg.
– állítja. Mint mondja, bosszankodnak a károsult gazdák, mert a mezőgazdaság kellene jelentse a megélhetést. Kártérítésre nem számíthatnak, hisz a vonatkozó törvényes előírások túl szigorúak. Az igényléshez olyan feltételeket kellene teljesíteni, amelyek betartása szinte lehetetlen – állítja Lukács Géza.
Hozzáteszi,
a „komolyabb” szerkezet pedig nagyon költséges, és az sem nyújt teljes védelmet.
„Éjjel-nappal felügyeljük a földeket. Ez nagyon kimerítő. Több parcellánk van, távol egymástól, természetes, hogy egy időben nem tudunk mindenhol jelen lenni” – jegyzi meg.
A vadak lakozmásnak, a gazdák maradnak a kárral
Fotó: Pethő Melánia
Lukács Géza és a vele hasonló helyzetben lévő szárhegyi gazdák a területeiken illetékes vadásztársaságoktól várnának részbeni megoldást a problémára – legalábbis nagyobb emberséget. „Keressük a megoldást, beszéltünk a vadászokkal, de még addig sem értünk el, hogy részükről elhangozzon az a bizonyos »bocsi«. Ha elhangzik ez a szó, utána le tudunk ülni beszélgetni. Ha a terményen nő fel a vad, a vadász bár küldjön kóstolót a gazdának! Nem létezik, hogy a trófeák értékéből ne tudnának segíteni rajtunk, de ehhez a vadásztársaság részéről akarat kellene. Belső rendszabályuk van, közgyűlésen meg tudnának szavazni egy összeget a kártérítésre, de akár magánszemélyekként is tudnának segíteni.
– mondja Lukács Géza. Hozzáteszi: „Sok gazdában akkora feszültség gyűlt össze, hogy félő, hogy el fog pattanni a húr.”
Több társaság látja el a vadgazdálkodási teendőket Szárhegy adminisztratív területén, és nem csupán tudomásuk van arról, hogy az erdőből a megművelt területekre költöztek a vadak, de arról is, hogy kárt tesznek a terményekben. A Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület 12-es Remetei Vadászterületének elnökével vettük fel a kapcsolatot, aki
„Vadászterületünkön 6000-7000 hektár az erdő, kaszáló, több mint 40 esztena van, és mindegyiken legkevesebb 8 kutya védi az állatállományt. Ezek zaklatják a vadakat, a vadnak pedig az egyik alapvető létszükséglete a nyugalom. Ezért olyan területre vándorol, ahol békésen élhet.
– mondja Gábor László. Hangsúlyozza, társaságuk tagságának 90 százaléka valamilyen szinten érintett a mezőgazdaságban, saját maguk is tapasztalják a vadak által okozott problémákat.
– mondja Gábor László.
A vadásztársaság elnöke azt is közölte, tagságukból 2-3 személy a hét minden napján végigjárja a mezőket, hogy segítségükre legyen a gazdáknak. Jelzésükre két vaddisznót már kilőttek. Egyiket Szárhegy és Remete közötti részen, a másikat Alfalu határában. További négy egyed kilövésére van engedélye a társaságnak – tudtuk meg az elnöktől.
– tette hozzá. Gábor László hangsúlyozza, a vadásztársaság igyekszik segíteni a gazdáknak. „Értesítsenek, és mi próbálunk tenni az ellen, hogy ne legyen nagy a kár” – jelenti ki. A pénzbeli kártérítés lehetőségéről elmondta,
A vadásztársaságnál volt már példa ilyen természetű kártérítésre.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
szóljon hozzá!