HIRDETÉS
2018. november 13., kedd
Szilvia
Szilvia
Nyilvánosságra hozta a népesség alakulására vonatkozó éves felmérését az Országos Statisztikai Hivatal, az ebben szereplő adatok pedig a korábbi évekhez hasonlóan ismét baljós képet festenek a hazai helyzetről. Mint kiderült:
január elsején 120 ezer személlyel kevesebb élt az országban, mint egy évvel korábban.
A népességcsökkenés fő oka továbbra is a negatív természetes szaporulat, a második fő ok pedig az elvándorlás. Erről egyébként nemrég már cikkeztünk, most azonban újabb megvilágításban közelítjük meg e kérdést.
A statisztika szerint január elsején 19,52 millió lakosa volt Romániának, 120,7 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A csökkenés jelentős része a továbbra is negatív tartományban lévő természetes szaporulatnak tudható be, hiszen 71 125 személlyel többen haltak meg, mint ahányan születtek az országban.
Az elmúlt egy évben a lakosság elöregedése is fokozódott, már 116,9 idős jut száz 15 év alatti kiskorúra, az úgynevezett függőségi ráta (hány gyerek és idős jut száz aktív felnőttre) pedig 50,1-ről 50,9 százalékra növekedett. A népességbeli fogyás Hargita és Maros megyében is problémát okoz, hiszen mindkét megyében folyamatosan természetes fogyást regisztráltak az elmúlt években. A két megye statisztikai hivatalainak adataiból az is kiderül, hogy
Maros megyében még aggasztóbb a népességcsökkenés, mint Hargita megyében. Utóbbi esetében a születések száma szinte változatlan maradt, az elhalálozások száma azonban nőtt: 2017 első félévében 1484 születést és 1879 elhalálozást regisztráltak, így 395 személlyel csökkent a népesség.
Az idei első félévben 1481 gyerek született Hargita megyében, az elhalálozok száma azonban 1905-re emelkedett, tehát 424 személlyel csökkent a népesség a természetes fogyás következtében. Maros megyében ugyanakkor 2017 első félévében 2695 születést és 3665 elhalálozást regisztráltak, így 970 személlyel csökkent a népesség. Az idei első félévben azonban a 2598 születéssel szemben már 3602 elhalálozást számoltak, tehát 1004 személlyel csökkent a népesség.
A természetes fogyás mellett azonban szintén jelentős problémát okoz a migráció, mivel továbbra is többen távoznak hosszútávra külföldre, mint ahányan visszatérnek az országba.
Az országos statisztika szerint tavaly 165 946 személy tért vissza Romániába, de ezzel szemben 219 327 személy elhagyta az országot, így 53 387 személlyel lettünk kevesebben a kivándorlás miatt. Aggasztó adat az is, hogy a kivándorlók jelentős része a fiatalok közül kerül ki:
a 20-24 évesek korosztályából közel 32 ezren, a 25-29 évesek közül közel 40 ezren, a 30-34 évesek korosztályából 26 ezren, a 35-39 évesek közül pedig 21 ezer személy döntött úgy, hogy külföldön folytatja az életét.
A kivándorlók azonban már nem feltétlenül a magasabb bérek reményében – bár természetesen ezért is –, hanem
sokkal inkább a bizonytalan politikai helyzet miatt döntenek úgy, hogy más országban próbálnak szerencsét
– mutat rá a Bestjobs álláskereső portál és a The Boston Consulting Group a témában közölt kutatása. A Global Talent (Globális Tehetség) elnevezésű felmérés az egyik legnagyobb világszintű tanulmány a külföldi munkavállalás kapcsán, a nemrég nyilvánosságra hozott legfrissebb kiadását 197 országban 366 ezer személy megkérdezésével végezték. Romániában a Bestjobs portállal együttműködve négyezer személyt kérdeztek meg. Mint ebből kiderült,
a romániaiak 55 százaléka vállalna más országban munkát, a legtöbb külföldre kívánkozó válaszadó pedig 30 év alatti és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
Ezzel az aránnyal Románia hasonló helyzetben van, mint Ausztria, Németország, Olaszország, Írország, Belgium és Dánia, ahol szintén 50 és 60 százalék között van azok aránya, akik külföldön dolgoznának. A romániaiak legkedveltebb célpontjai közé tartozik Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország, de többen dolgoznának szívesen az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában vagy Spanyolországban is. Érdekes adat ugyanakkor az is, hogy
Románia szintén bekerült az öt legkedveltebb célország közé az izraeli, dél-koreai, olaszországi törökországi, ghánai, nigériai, egyiptomi, norvégiai, görögországi és katari megkérdezettek körében.
Arra a kérdésre, hogy miért szeretnének inkább külföldön munkát vállalni, a legtöbb romániai megkérdezett a jobb megélhetés mellett az instabil politikai helyzetet jelölte meg válaszként.
Románia népességének rohamos csökkenésére egyébként az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is felhívta a figyelmet egy 2017-es kutatásában. Ebben tavaly 19,7 millióra becsülték az ország lakosságát, ám a szakemberek szerint ez a szám 2030-ban 18,5 millióra, 2050-ben 16,4 millióra, 2100-ra pedig 12,1 millióra csökkenhet.
