Tömeg egy székelyföldi rendezvényen. Egyre többen csak látogatóba járnak haza
Fotó: Gecse Noémi
Több mint 120 ezer fővel csökkent tavaly Románia népessége, ez pedig a negatív természetes szaporulat mellett az elvándorlással magyarázható – derült ki az Országos Statisztikai Hivatal (INSSE) minap közzétett jelentéséből. Ebben arra is rámutatnak: összesen 220 ezren hagyták el tavaly az országot, a kivándorlók legnagyobb hányada a 25-29 éves korosztályból került ki.
2018. szeptember 08., 16:242018. szeptember 08., 16:24
Nyilvánosságra hozta a népesség alakulására vonatkozó éves felmérését az Országos Statisztikai Hivatal, az ebben szereplő adatok pedig a korábbi évekhez hasonlóan ismét baljós képet festenek a hazai helyzetről. Mint kiderült:
A népességcsökkenés fő oka továbbra is a negatív természetes szaporulat, a második fő ok pedig az elvándorlás. Erről egyébként nemrég már cikkeztünk, most azonban újabb megvilágításban közelítjük meg e kérdést.
A statisztika szerint január elsején 19,52 millió lakosa volt Romániának, 120,7 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt egy évben a lakosság elöregedése is fokozódott, már 116,9 idős jut száz 15 év alatti kiskorúra, az úgynevezett függőségi ráta (hány gyerek és idős jut száz aktív felnőttre) pedig 50,1-ről 50,9 százalékra növekedett. A népességbeli fogyás Hargita és Maros megyében is problémát okoz, hiszen mindkét megyében folyamatosan természetes fogyást regisztráltak az elmúlt években. A két megye statisztikai hivatalainak adataiból az is kiderül, hogy
Az idei első félévben 1481 gyerek született Hargita megyében, az elhalálozok száma azonban 1905-re emelkedett, tehát 424 személlyel csökkent a népesség a természetes fogyás következtében. Maros megyében ugyanakkor 2017 első félévében 2695 születést és 3665 elhalálozást regisztráltak, így 970 személlyel csökkent a népesség. Az idei első félévben azonban a 2598 születéssel szemben már 3602 elhalálozást számoltak, tehát 1004 személlyel csökkent a népesség.
Az országos statisztika szerint tavaly 165 946 személy tért vissza Romániába, de ezzel szemben 219 327 személy elhagyta az országot, így 53 387 személlyel lettünk kevesebben a kivándorlás miatt. Aggasztó adat az is, hogy a kivándorlók jelentős része a fiatalok közül kerül ki:
Infografika: MTI
A kivándorlók azonban már nem feltétlenül a magasabb bérek reményében – bár természetesen ezért is –, hanem
– mutat rá a Bestjobs álláskereső portál és a The Boston Consulting Group a témában közölt kutatása. A Global Talent (Globális Tehetség) elnevezésű felmérés az egyik legnagyobb világszintű tanulmány a külföldi munkavállalás kapcsán, a nemrég nyilvánosságra hozott legfrissebb kiadását 197 országban 366 ezer személy megkérdezésével végezték. Romániában a Bestjobs portállal együttműködve négyezer személyt kérdeztek meg. Mint ebből kiderült,
Ezzel az aránnyal Románia hasonló helyzetben van, mint Ausztria, Németország, Olaszország, Írország, Belgium és Dánia, ahol szintén 50 és 60 százalék között van azok aránya, akik külföldön dolgoznának. A romániaiak legkedveltebb célpontjai közé tartozik Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország, de többen dolgoznának szívesen az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában vagy Spanyolországban is. Érdekes adat ugyanakkor az is, hogy
Arra a kérdésre, hogy miért szeretnének inkább külföldön munkát vállalni, a legtöbb romániai megkérdezett a jobb megélhetés mellett az instabil politikai helyzetet jelölte meg válaszként.
Románia népességének rohamos csökkenésére egyébként az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is felhívta a figyelmet egy 2017-es kutatásában. Ebben tavaly 19,7 millióra becsülték az ország lakosságát, ám a szakemberek szerint ez a szám 2030-ban 18,5 millióra, 2050-ben 16,4 millióra, 2100-ra pedig 12,1 millióra csökkenhet.
Ránk számíthatsz! az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a szabadegyetem egyik alapítója szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Ősztől csak az 500 főnél több diákot oktató iskolák maradnának önálló jogi személyiséggel a tanügyminisztérium költségcsökkentő terve szerint. Maros megyében több városi iskola is érintett lehet, de nagy még a bizonytalanság körülötte.
Pusztító vihar csapott le szerdán a Prahova völgyére, Szinaján több autót totálkárossá tettek a viharos szél miatt gyökerestől kidőlt, vagy derékba tört fák.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
A négymillió forintos gyorssegély után most tizenhatmillió forinttal segítik a kökösbácsteleki és nagyborosnyói családokat az anyaországiak. A Katolikus Karitász adománygyűjtéséből származó összeget az árvízkárok alapján költik el.
Fákat döntött ki, tetőszerkezeteket rongált meg és egyéb anyagi károkat is okozott a szerdai vihar Kézdivásárhelyen – olvasható Szilveszter Szabolcs alpolgármester bejegyzésében.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium új közigazgatási reformcsomagot tervez, amely a decentralizáció elvét erősíti meg, egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos eljárásokat, és több hatáskört biztosít az önkormányzatoknak – jelentette be Cseke Attila.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, miután a Bolojan-kabinet felelősséget vállalt a parlamentben a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetért.
Ezúttal Kézdivásárhelyre és Székelyudvarhelyre csapott le nagy erővel a vihar.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
szóljon hozzá!