A polgármester legjobb barátja az aszfalt – de ez nem elég

Majd az elnök faggatóra fogta Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, elsőként arra várva választ, miért bíznak az emberek az önkormányzatokban leginkább.

A fejlődésben, az önkormányzatiság megerősödésében nagy szerepe volt az RMDSZ-nek, illetve általában is a szövetség képviselte a román politikában az önkormányzatok érdekeit – mutatott rá Antal Árpád –, mert a többi párt a központosításra hajlik: ha hatalomra kerülnek, a hatásköröket a kormányhoz akarják vonni, s ha mégis leosztanak egy-egy feladatot, nem osztanak mellé forrásokat.

Az önkormányzatok gyenge pontjára is kitért

Mindennapi munkája folytán a polgármester azt tapasztalta, hogy az önkormányzatok gyenge pontja az, hogy

Ugyanakkor az önkormányzatok erősségeként nevezte meg a közösségépítést: ezen a területen tudják elérni a legjobb eredményeket.

Egy város minőségét szerinte alapvetően meghatározza, hogy megfelelő szolgáltatásokat tud-e nyújtani, vannak-e kulturális intézményei, támogatja-e a civil szervezeteket, mert ezáltal olyan energiák szabadulnak fel, amelyeket csak a közigazgatás szintjén cselekedve nem lehetne nyilvánvalóvá tenni.

– jegyezte meg Kelemen Hunor tréfásan, utalva arra, hogy az embereknek az utcák aszfaltozása mennyire fontos, ugyanakkor elismerte a közösségépítés fontosságát.

Elmondása szerint többek között az RMDSZ ezért is indítványozta és érte el többéves harccal, hogy a kulturális intézményeket fenntartó önkormányzatoknak lehetőségük legyen ezt külön költségvetési keretből finanszírozni.

– válaszolt Antal Árpád az említettek megvalósításának perspektíváit firtató kérdésre.

Kifejtette, nézetében a közszolgáltatásoknak önkormányzati hatáskörben kell maradniuk, mi több, ez nemzetpolitikai cél és érdek is. Ahol ez nem így történt, hanem privatizálták a közszolgáltatásokat, utána gyengébb minőségű szolgáltatásokat nyújtottak drágábban, indokolta véleményét az elöljáró és Székelyudvarhelyt említette ellenpéldaként.

Fejünk fölött Damoklész kardja, a megyék tervezett újrafelosztása

Ami a tervezett közigazgatási reformot illeti, Kelemen Hunor felidézte, hogy még Traian Băsescu államelnök idején is volt kísérlet egy, a székelységnek kedvezőtlen megyésítést végigvinni, a nyolc fejlesztési régió szerint. Ezt akkor még sikerült meghiúsítani, mert az RMDSZ kormányon volt és nélküle nem hozhatták meg a döntést, viszont 2025-ben ugyanezt a változatot újra felveti a kormány, megpróbálja kivitelezni, és amint látszik,

Ezzel Antal Árpád is egyetértett, ugyanakkor valós veszélyként vázolta, hogy ebben az esetben a megamegyében a magyarság aránya csak 28 százalék lenne, és egy sepsiszentgyörgyi lakosnak is esetleg majd Gyulafehérvárra kell utazni ügyes-bajos ügyeit megoldani, ott dönthetik el azt, „hogy a szebeni Astra Múzeum vagy a Székely Nemzeti Múzeum kapjon támogatást”.

Föderalisták és szuverenisták ellenében a harmadik út lehet a járható

Ami az Európai Uniót illeti, a politikusok nyilvánvalóvá tették, hogy gazdaságilag sokat nyert az ország, hiszen befizetéseinek háromszorosát kapta vissza támogatásként (Kovászna megyébe is közel 300 millió euró érkezett), ám az erdélyi magyarság csalódott a brüsszeli vezetésben, mert várakozásaival ellentétben Bukaresthez hasonlóan kettős mércével mér.

A globális versenyben mégiscsak így van esélye Európának,

Ahol nincs erős vezető, ott a bürokraták uralkodnak. Ez az európai bizottságban is így van, de a bukaresti kormányban is tapasztalható volt: Cseke Attila és Tánczos Barna miniszterek mégis kitartottak elképzeléseik mellett és akkor azok a hivatalnokok is mögéjük álltak, akik kezdetben szkeptikusan viszonyultak a felvetett ideákhoz, mondta Kelemen Hunor.