
Fotó: Pethő Melánia
A tűzugrás ugyan már nem szokványos eseménye a nyári napforduló utáni ünnepnek vidékünkön, de a Szent Iván-napi rituáléhoz kötődően még vannak emlékeik az időseknek – derül ki abból a kérdőíves felmérésből, amelyet kisiskolások családtagjainak bevonásával készítettek Gyergyóremetén.
2018. június 14., 18:102018. június 14., 18:10
A jeles napokhoz fűződő népszokásokat gyűjtik egy csokorba a pedagógusok, így gazdagítva azt a foglalkozássorozatot, amelyet a Hagyományok Háza Erdélyi Hálózatának a kezdeményezésére és támogatásával valósítanak meg a remetei kisdiákok körében.
Második állomását tartották csütörtökön Gyergyóremetén annak a foglalkozássorozatnak, amellyel a jeles napokhoz kötődő népszokásokat elevenítik fel az elemisek az év folyamán.
Fotó: Pethő Melánia
Akárcsak a pünkösdi mulatság alkalmával, ezúttal is a jellegzetesen remetei szokásokra, hiedelmekre kívántak fókuszálni a tanítónők, ezért ismét kérdőívek kitöltésére kérték a diákok családtagjait. A beérkezett válaszokból kiderült,
„A tűzbe dobott alma megvéd a csecsemőhaláltól”; „A Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól, bő termést biztosít”; „Szent Iván-napi tűz: minden szomorúság elég ekkor”; „Az ekkor gyújtott tüzeket örömtüzeknek is nevezik, amelyeknek csodás erőt tulajdonítanak”; „Azért gyújtották a dombon, hogy elűzzék a gonosz szellemeket” – olvasható a válaszok között. A tűzugrás szokásairól többek között azt írják a remeteiek: „Nagy tüzet kell rakni, s azt átugrani. A legények átviszik a lányt a tűzön, megtisztulnak, s ha egybekelnek, akkor termékenyek lesznek. Párosító énekeket énekeltek a tűzugrás alatt. Innen származik a mondás: Hosszú, mint a szentiváni nóta”;
A csütörtöki foglalkozáson a Szent Iván-éji tűzugrás beavató szerepével ismerkedtek a gyerekek. Kiemelt korosztály volt a harmadikosoké, akik alig pár hete részesültek az elsőáldozás szentségében. Ők állták körül az iskolaudvaron az égő farakást, ők ugorhatták át elsőként a parazsat, amit aztán egy évvel idősebb társaik is megtehettek, lévén, hogy már ők is voltak elsőáldozók. Bár az elgondolás szerint a kisebbek ezúttal csak szemlélői lehettek volna az eseménynek, kérésüknek nem tudtak ellenállni az eseményt koordináló felnőttek és őket is átvezették a parázson.
A ceremóniamester szerepét betöltő Sándor Csaba néptáncoktató tájékoztatta a gyerekeket: a beavatások előtt szükséges a megtisztulás, amit ezúttal a Fehér liliomszál című népi gyermekjáték „mágikus erejével” értek el a szertartás főszereplői; fiúk és lányok a dal más-más változatát énekelték, játszották el.
Fotó: Pethő Melánia
A tűzugrás csak egyike volt a nap eseményeinek, élőzenés táncház, kézműves foglalkozások voltak még programon.
A Jeles Napok Erdély-szerte program következő remetei állomása augusztusban lesz Kicsibükkben, ahol nyári tábort szerveznek a gyerekeknek és szüleiknek a pedagógusok. Ekkor az államalapító Szent István élete, illetve korának történelmi körülményei kerülnek középpontba – tájékoztatott Balázs Teréz tanítónő, az összesen hat jeles naphoz kapcsolódó, év végéig tartó program felelőse.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy az közalkalmazotti bértörvénynek még nincs olyan konszenzusos változata, amelyet megszavazna a parlament, de a pártok felelős hozzáállásával a következő napokban el lehetne fogadni.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő medencéjére.
szóljon hozzá!