A nyári napfordulóhoz fűződő szokásokkal ismerkedtek a remetei gyerekek

•  Fotó: Pethő Melánia

Fotó: Pethő Melánia

A tűzugrás ugyan már nem szokványos eseménye a nyári napforduló utáni ünnepnek vidékünkön, de a Szent Iván-napi rituáléhoz kötődően még vannak emlékeik az időseknek – derül ki abból a kérdőíves felmérésből, amelyet kisiskolások családtagjainak bevonásával készítettek Gyergyóremetén.

Pethő Melánia

2018. június 14., 18:102018. június 14., 18:10

A jeles napokhoz fűződő népszokásokat gyűjtik egy csokorba a pedagógusok, így gazdagítva azt a foglalkozássorozatot, amelyet a Hagyományok Háza Erdélyi Hálózatának a kezdeményezésére és támogatásával valósítanak meg a remetei kisdiákok körében.

Már nem tartják, de ismerik a szokást

Második állomását tartották csütörtökön Gyergyóremetén annak a foglalkozássorozatnak, amellyel a jeles napokhoz kötődő népszokásokat elevenítik fel az elemisek az év folyamán.

•  Fotó: Pethő Melánia Galéria

Fotó: Pethő Melánia

Ezúttal a csutakfalvi iskolába gyűlt össze az öt különálló épületben tanuló mintegy 300 kisdiák, hogy megismerkedve a Szent Iván-napnak a régiek által tulajdonított jelentőségével, együtt készülhessenek a közelgő napfordulóra.

Akárcsak a pünkösdi mulatság alkalmával, ezúttal is a jellegzetesen remetei szokásokra, hiedelmekre kívántak fókuszálni a tanítónők, ezért ismét kérdőívek kitöltésére kérték a diákok családtagjait. A beérkezett válaszokból kiderült,

ha nincs is már Szent Iván-napi ünnepléshez kötődő személyes emlékük a szülőknek, nagyszülőknek, ismerik a pogány korra visszavezethető szokásokat, hiedelmeket.

„A tűzbe dobott alma megvéd a csecsemőhaláltól”; „A Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól, bő termést biztosít”; „Szent Iván-napi tűz: minden szomorúság elég ekkor”; „Az ekkor gyújtott tüzeket örömtüzeknek is nevezik, amelyeknek csodás erőt tulajdonítanak”; „Azért gyújtották a dombon, hogy elűzzék a gonosz szellemeket” – olvasható a válaszok között. A tűzugrás szokásairól többek között azt írják a remeteiek: „Nagy tüzet kell rakni, s azt átugrani. A legények átviszik a lányt a tűzön, megtisztulnak, s ha egybekelnek, akkor termékenyek lesznek. Párosító énekeket énekeltek a tűzugrás alatt. Innen származik a mondás: Hosszú, mint a szentiváni nóta”;

Idézet
Keresztelő Szent János napján egyes fiatalok angyalnak csengettyűznek és királynőnek öltöznek. Így járnak végig, szerepelve a faluban, és a lakosok étellel kínálják őket.

Egyfajta beavatás

A csütörtöki foglalkozáson a Szent Iván-éji tűzugrás beavató szerepével ismerkedtek a gyerekek. Kiemelt korosztály volt a harmadikosoké, akik alig pár hete részesültek az elsőáldozás szentségében. Ők állták körül az iskolaudvaron az égő farakást, ők ugorhatták át elsőként a parazsat, amit aztán egy évvel idősebb társaik is megtehettek, lévén, hogy már ők is voltak elsőáldozók. Bár az elgondolás szerint a kisebbek ezúttal csak szemlélői lehettek volna az eseménynek, kérésüknek nem tudtak ellenállni az eseményt koordináló felnőttek és őket is átvezették a parázson.

A ceremóniamester szerepét betöltő Sándor Csaba néptáncoktató tájékoztatta a gyerekeket: a beavatások előtt szükséges a megtisztulás, amit ezúttal a Fehér liliomszál című népi gyermekjáték „mágikus erejével” értek el a szertartás főszereplői; fiúk és lányok a dal más-más változatát énekelték, játszották el.

•  Fotó: Pethő Melánia Galéria

Fotó: Pethő Melánia

Népi mesterségekbe kóstoltak bele

A tűzugrás csak egyike volt a nap eseményeinek, élőzenés táncház, kézműves foglalkozások voltak még programon.

Az előkészítősök a nemezelés technikájával ismerkedtek, az elsősök kötélverést, szövést tanultak, a másodikosok a gyapjúval való munkálatokat, a gyapjúfeldolgozás különböző módjait ismerték meg. A harmadikosok különböző fonási technikákat, fonalbábu-készítést, a negyedikesek pedig varrási technikákat tanultak.

A Jeles Napok Erdély-szerte program következő remetei állomása augusztusban lesz Kicsibükkben, ahol nyári tábort szerveznek a gyerekeknek és szüleiknek a pedagógusok. Ekkor az államalapító Szent István élete, illetve korának történelmi körülményei kerülnek középpontba – tájékoztatott Balázs Teréz tanítónő, az összesen hat jeles naphoz kapcsolódó, év végéig tartó program felelőse.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 09., szerda

Fákat döntött ki a vihar Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen

Ezúttal Kézdivásárhelyre és Székelyudvarhelyre csapott le nagy erővel a vihar.

Fákat döntött ki a vihar Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen
2025. július 09., szerda

Ezentúl csak nyomós indokkal utazhatnak külföldre közpénzből a minisztériumi alkalmazottak

Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.

Ezentúl csak nyomós indokkal utazhatnak külföldre közpénzből a minisztériumi alkalmazottak
2025. július 09., szerda

A romániaiak több mint kétharmada szerint egyre több nő válik családon belüli erőszak áldozatává

A romániaiak több mint kétharmada szerint nőtt az utóbbi időben a nők elleni családon belüli erőszakos esetek száma – derül ki az INSCOP Research friss felméréséből.

A romániaiak több mint kétharmada szerint egyre több nő válik családon belüli erőszak áldozatává
2025. július 09., szerda

Két autó ütközött, hárman sérültek meg

Súlyos közlekedési baleset történt szerda délután Szászrégenben, a Beresztelke felé vezető útszakaszon. Egy súlyos, életveszélyes állapotban levő és két könnyebben sérült személyt szállítottak kórházba.

Két autó ütközött, hárman sérültek meg
2025. július 09., szerda

26 millió lej, 29 kilogramm arany, 12 ingatlan – zárolta a legfőbb ügyészség Horațiu Potra zsoldosvezér vagyonát

Elrendelte a legfőbb ügyészség Horațiu Potra vagyonának a zár alá vételét. A zsoldosvezért folytatólagosan elkövetett adócsalással, sikkasztással és pénzmosással gyanúsítják ebben az ügyben.

26 millió lej, 29 kilogramm arany, 12 ingatlan – zárolta a legfőbb ügyészség Horațiu Potra zsoldosvezér vagyonát
2025. július 09., szerda

Árvízveszély Hargita megyében – narancs- és sárga kódú figyelmeztetés a folyók mentén

Narancssárga és sárga kódú árvízriasztást adott ki szerdán az Országos Hidrológiai Intézet, az érintett Hargita megyei területeken árhullámokra, heves vízlefolyásra és vízszintemelkedésre kell számítani.

Árvízveszély Hargita megyében – narancs- és sárga kódú figyelmeztetés a folyók mentén
2025. július 09., szerda

Viharok, tüzek és balesetek: 106 riasztás 24 óra alatt Maros megyében

Az elmúlt 24 órában a Maros megyei hivatásos tűzoltóknak összesen 106 sürgősségi bevetésen kellett helytállniuk. Közúti balesetekhez, tizenegy tűzesethez, kidőlt fák eltávolításához riasztották őket.

Viharok, tüzek és balesetek: 106 riasztás 24 óra alatt Maros megyében
2025. július 09., szerda

Hatalmas pusztítást végzett a vihar Tusnádfürdőn

Súlyos károkat okozott a kedd esti vihar Tusnádfürdőn: hatalmas széllel és esővel csapott le a fürdővárosra alig néhány perccel azután, hogy a Ro-Alert rendszeren keresztül riasztás érkezett.

Hatalmas pusztítást végzett a vihar Tusnádfürdőn
2025. július 09., szerda

Narancssárga viharjelzés Hargita és Kovászna megyében

Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga kódú figyelmeztetést adott ki július 9-ére, 12 és 22 óra között. A viharos időjárás az ország számos megyéje között Hargita és Kovászna megyét is érinti, Maros megyére az enyhébb, sárga kód érvényes.

Narancssárga viharjelzés Hargita és Kovászna megyében
2025. július 09., szerda

A vigasztalhatatlan medvebocs ma már legalább hároméves medve

Egy aktuális tragédiát lovagolt meg egy újrahasznosított videóval a Medveles Erdélyben-Gyergyószentmiklóson Facebook-oldal, amelyről mi is hírt adtunk.

A vigasztalhatatlan medvebocs ma már legalább hároméves medve