A nemzeti összetartozás napja Marosvásárhelyen: ha mást nem tehetünk, legalább ennyivel tartozunk nemzetünknek

A magyar kormány 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává június 4-ét, amelynek alkalmából Marosvásárhelyen is megemlékeznek minden évben a trianoni békeszerződés évfordulójára.

Az idei eseménynek is a Bolyai téri unitárius egyházközség adott otthont: először a tanácsteremben, telt ház előtt vetítették a Lélekben együtt című kisfilmet, ezt követően pedig a templom kertjében felállított Összetartozás Harangjánál folytatódott az ünnepélyes emlékezés.

És akkor is itt voltunk

Nagy László, unitárius lelkész arra az időkre emlékeztette az ünneplőket, amikor a Bolyai téri templomot körbeállták a csendőrök.

„És akkor is itt voltunk, és akkor is megálltunk éppen úgy, ahogy ma, mert úgy érezzük, hogy ha mást nem tehetünk, akkor legalább ennyivel tartozunk nemzetünknek.

Összefogás nélkül nem beszélhetünk érdemben a magyarság jövőjéről

Percze László konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője is köszöntötte az egybegyűlteket, majd kiemelte, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak, akár az anyaországban, akár itt, Marosvásárhelyen,

A nemzeti összetartozás napja minden magyar érzelmű ember ünnepe. Ugyanakkor figyelmeztetés arra is, hogy az összetartozás érzése, vagyis összefogás nélkül nem beszélhetünk érdemben a magyarság jövőjéről – mondta el a csíkszeredai konzul.

Alázatot, szolgálatkészséget és áldozatkészséget üzen Trianon a politikusoknak

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöke külön üdvözölte az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének jelenlévő képviselőit, és mielőbbi felépülést kívánt a város polgármesterének, aki nemrég lábműtéten eset át, ezért nem lehetett jelen az ünnepségen.

Beszédében kitért arra, hogy alázatot, szolgálatkészséget és áldozatkészséget üzen a politikusoknak ez a nap.

Az ünnepségen József Attila, Nem, nem, soha! című versét Szőlősi-Pénzes Szilárd színművész adta elő, a Bernády György Kamarakórus pedig ünnepi dalokkal emlékezett Trianonra.

Ehhez az 1697-ben öntött unitárius kis harangot használták fel, a lábánál pedig az elszakított területekről hozott köveket helyeznek el.

Az ünnepség a történelmi egyházak papjainak és lelkészeinek áldásával, majd a székely és a magyar himnuszok közös éneklésével zárult.