
Kedveli a szervezői feladatokat, élvezi a színházvezetői munkát Kányádi Szilárd
Fotó: Gecse Noémi
Költségvetési megszorítások időszakában vette át a Csíki Játékszín vezetését Kányádi Szilárd, aki ideiglenes megbízatása végén, a napokban három éves menedzseri mandátumát kezdi el a csíkszeredai önkormányzati színháznál. Szakmai nyitásról, várható átszervezésekről, költségvetési gondokról, a vidéki bérletrendszer megszüntetéséről, a színházi kínálatról beszélgettünk. Mint mondta, sok váratlan dolgot tapasztalt már, de hisz abban, hogy el tudja végezni a vállaltakat.
2018. június 02., 14:202018. június 02., 14:20
– Milyen vállalásokat tett a menedzseri tervben?
– Amit tapasztaltam a Csíki Játékszínnél az itt eltöltött két év alatt, egyértelműen azt az utat, lehetőséget mutatta, hogy nyitni kell. Megítélésem szerint
Persze, volt fesztiválszereplés, de egyre kevesebb, és meghívásoknak sem tudtak eleget tenni, mert a vidéki bérletekkel együtt nagyon sok volt a bérlet, amit ki kellett játszani itthon. Ez nem egy probléma, de
Elsődleges kötelességünk persze továbbra is a helyi közönség szolgálata, lehetőleg minél magasabb művészi szinten.
Fotó: Gecse Noémi
– A fenntartónak volt egy olyan elvárása, sőt javaslata, hogy amennyiben lehet, kapjanak nagyobb szerepet a műsorpolitikában a romániai magyar szerzők, illetve a helyi jellegű történetek. Hogy ez konkrétan hogy tud megvalósulni, még nem tudom. Kicsit ódzkodnak a színházi alkotók attól, hogy ilyen témákhoz nyúljanak, mert ezek gyakran „porosak”, sokszor olyat taglalnak, ami a mai közönséget nem nagyon érdekli. Az a kihívás, hogy ezeket a történeket hogyan lehet úgy színpadra állítani, hogy meg tudják szólítani a közönséget, hogy meg tudják csillantani az írott szöveg olyan részét vagy olyan témákat, hogy rácsodálkozzunk, akár még mi is, munka közben. Mindezt úgy, hogy szakmailag is vállalható legyen. Ez benne a kihívás, épp ezért én ebben lehetőséget láttam.
Fotó: Gecse Noémi
– Kicsit át kell szervezzük magunkat minden szinten.
Ugyanakkor szükségünk lenne emberekre, kellene még műszakos, titkárnő, remélem, számíthatunk létszámnövekedésre.
– A művelődési intézményeket érintő költségvetési megszorításokról sok szó esett. Most hogy áll a színház ezen a téren?
– A menedzseri pályázatomban csak 2019 végéig tudtam vállalható és megvalósítható költségvetési tervet leadni. Hogy
A színház mellett működő Kortina Egyesület két évre 1,8 millió lejt kapott a magyar államtól. Enélkül most eléggé bajban lennénk. A harmadik évad még lóg a levegőben, de bízom benne, hogy sikerül zöldágra vergődni. A megyei önkormányzat segítségét is kérem majd.
Fotó: Gecse Noémi
– Költségvetési megszorítások, lebegtetett leépítések, kiszervezések, Parászka Miklós nyugdíjba vonulása... Nehéz időszakban vette át a Játékszín vezetését.
– Hoztam egy döntést, amikor eldöntöttem, hogy meg fogom pályázni a tisztséget. Ehhez tartom magam, még akkor is, ha nem láthattam mindent előre. Hogy mi lesz ezután? Van, amikor elbizonytalanodok. Azt hiszem, hogy egyedül a hitem és a csapatba vetett reményem, ami tartja bennem a lelket.
– Miben hisz?
– Hiszek abban, hogy lehet, hogy hagyják. Lássuk, mi sül ki belőle...
– Most is épp vidéki fellépésen van a színház. Milyen tervei vannak a vidéki bérletrendszerrel kapcsolatosan?
– Ezt jelenlegi formájában megszüntetjük. Helyette az évadok során a hat-hét előadás közül választhatnak a községi művelődésszervezők vagy polgármesterek és megbeszéljük, mi az, ami a listáról érdekli őket, mi az, amit el tudunk vinni.
Ugyanakkor kiszámoltam, hogy az éves működés tíz hónapjából majdnem egy hónapot fordít a színház arra, hogy a vidéki bérleteket kijátsszuk. Ha ehhez még hozzászámoljuk a próbafolyamatokat, a helyi bérletek kiszolgálását, megkapjuk a tíz hónapot. Ez azt jelenti, hogy legyártjuk az előadásokat és játsszuk őket, másra jóformán nem marad idő. Ez is szép és nemes dolog, de úgy gondolom, hogy nemcsak ennyiből áll a feladatunk. Jó lenne több helyen, több alkalommal megfordulni előadásainkkal.
Fotó: Gecse Noémi
– Vidéken akkor ezentúl gyakorlatilag a közönségszervezőn, községvezetőn múlik majd, hogy megy-e oda a Játékszín... Előfordulhat, hogy így akár ki is kopik egy-két településről a színház.
– Ennek a veszélye fennáll, előfordulhat olyan helyzet is, hogy nem választanak semmit a repertoárunkból. De igazából nem tartok ettől, mert mint vidéki színház, széles spektrumú a kínálatunk, biztos, hogy lesz egy vagy két olyan produkció, ami fel fogja kelteni az érdeklődésüket.
– A Játékszín létrejötte óta sokszor elhangzott, hogy széles spektrumú kínálatra van szükség. Ezt ön is így látja?
– Igen. Vidéki színházként, önkormányzati színházként ez a dolgunk.
Bízom benne, hogy azok a rendezők és csapataik, akiket terveink szerint közös munkára kérünk fel, képesek új lendületet vinni a művészi munkánkba.
Fotó: Gecse Noémi
– Milyennek találja az intézményvezetői munkát?
– Más kihívás, mint a színészi játék vagy a rendezés, több az adrenalin benne, élvezem. Kedvelem a szervezői feladatokat. Úgy érzem, vesztenivalóm nincs, nyerni valónk viszont annál inkább.
– Rendezőként is fog dolgozni?
– Rendezőként igen, színészként már nem. A rendezés sem lesz könnyű, de azt be kell vállalnom. Egyébként vendégrendezőkkel fogunk dolgozni. A jövő évad kínálata gazdag lesz, de nem árulhatok el róla még semmi konkrétumot.
Fotó: Gecse Noémi
Színész, rendező
Kányádi Szilárd Székelyudvarhelyen született 1982. március 20-án. A helyi Tamási Áron Gimnáziumban érettségizett, színészi képzést Békéscsabán, rendezőit a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen szerzett. Játszott Békéscsabán, Szatmáron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, majd a csíkszeredai társulat tagja lett. Rendezőként Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Pécsett, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, illetve Csíkszeredában dolgozott. Parászka Miklós nyugdíjba vonulása után, február elsejétől nevezték ki ideiglenesen a Csíki Játékszín élére.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!