
Kedveli a szervezői feladatokat, élvezi a színházvezetői munkát Kányádi Szilárd
Fotó: Gecse Noémi
Költségvetési megszorítások időszakában vette át a Csíki Játékszín vezetését Kányádi Szilárd, aki ideiglenes megbízatása végén, a napokban három éves menedzseri mandátumát kezdi el a csíkszeredai önkormányzati színháznál. Szakmai nyitásról, várható átszervezésekről, költségvetési gondokról, a vidéki bérletrendszer megszüntetéséről, a színházi kínálatról beszélgettünk. Mint mondta, sok váratlan dolgot tapasztalt már, de hisz abban, hogy el tudja végezni a vállaltakat.
2018. június 02., 14:202018. június 02., 14:20
– Milyen vállalásokat tett a menedzseri tervben?
– Amit tapasztaltam a Csíki Játékszínnél az itt eltöltött két év alatt, egyértelműen azt az utat, lehetőséget mutatta, hogy nyitni kell. Megítélésem szerint
Persze, volt fesztiválszereplés, de egyre kevesebb, és meghívásoknak sem tudtak eleget tenni, mert a vidéki bérletekkel együtt nagyon sok volt a bérlet, amit ki kellett játszani itthon. Ez nem egy probléma, de
Elsődleges kötelességünk persze továbbra is a helyi közönség szolgálata, lehetőleg minél magasabb művészi szinten.
Fotó: Gecse Noémi
– A fenntartónak volt egy olyan elvárása, sőt javaslata, hogy amennyiben lehet, kapjanak nagyobb szerepet a műsorpolitikában a romániai magyar szerzők, illetve a helyi jellegű történetek. Hogy ez konkrétan hogy tud megvalósulni, még nem tudom. Kicsit ódzkodnak a színházi alkotók attól, hogy ilyen témákhoz nyúljanak, mert ezek gyakran „porosak”, sokszor olyat taglalnak, ami a mai közönséget nem nagyon érdekli. Az a kihívás, hogy ezeket a történeket hogyan lehet úgy színpadra állítani, hogy meg tudják szólítani a közönséget, hogy meg tudják csillantani az írott szöveg olyan részét vagy olyan témákat, hogy rácsodálkozzunk, akár még mi is, munka közben. Mindezt úgy, hogy szakmailag is vállalható legyen. Ez benne a kihívás, épp ezért én ebben lehetőséget láttam.
Fotó: Gecse Noémi
– Kicsit át kell szervezzük magunkat minden szinten.
Ugyanakkor szükségünk lenne emberekre, kellene még műszakos, titkárnő, remélem, számíthatunk létszámnövekedésre.
– A művelődési intézményeket érintő költségvetési megszorításokról sok szó esett. Most hogy áll a színház ezen a téren?
– A menedzseri pályázatomban csak 2019 végéig tudtam vállalható és megvalósítható költségvetési tervet leadni. Hogy
A színház mellett működő Kortina Egyesület két évre 1,8 millió lejt kapott a magyar államtól. Enélkül most eléggé bajban lennénk. A harmadik évad még lóg a levegőben, de bízom benne, hogy sikerül zöldágra vergődni. A megyei önkormányzat segítségét is kérem majd.
Fotó: Gecse Noémi
– Költségvetési megszorítások, lebegtetett leépítések, kiszervezések, Parászka Miklós nyugdíjba vonulása... Nehéz időszakban vette át a Játékszín vezetését.
– Hoztam egy döntést, amikor eldöntöttem, hogy meg fogom pályázni a tisztséget. Ehhez tartom magam, még akkor is, ha nem láthattam mindent előre. Hogy mi lesz ezután? Van, amikor elbizonytalanodok. Azt hiszem, hogy egyedül a hitem és a csapatba vetett reményem, ami tartja bennem a lelket.
– Miben hisz?
– Hiszek abban, hogy lehet, hogy hagyják. Lássuk, mi sül ki belőle...
– Most is épp vidéki fellépésen van a színház. Milyen tervei vannak a vidéki bérletrendszerrel kapcsolatosan?
– Ezt jelenlegi formájában megszüntetjük. Helyette az évadok során a hat-hét előadás közül választhatnak a községi művelődésszervezők vagy polgármesterek és megbeszéljük, mi az, ami a listáról érdekli őket, mi az, amit el tudunk vinni.
Ugyanakkor kiszámoltam, hogy az éves működés tíz hónapjából majdnem egy hónapot fordít a színház arra, hogy a vidéki bérleteket kijátsszuk. Ha ehhez még hozzászámoljuk a próbafolyamatokat, a helyi bérletek kiszolgálását, megkapjuk a tíz hónapot. Ez azt jelenti, hogy legyártjuk az előadásokat és játsszuk őket, másra jóformán nem marad idő. Ez is szép és nemes dolog, de úgy gondolom, hogy nemcsak ennyiből áll a feladatunk. Jó lenne több helyen, több alkalommal megfordulni előadásainkkal.
Fotó: Gecse Noémi
– Vidéken akkor ezentúl gyakorlatilag a közönségszervezőn, községvezetőn múlik majd, hogy megy-e oda a Játékszín... Előfordulhat, hogy így akár ki is kopik egy-két településről a színház.
– Ennek a veszélye fennáll, előfordulhat olyan helyzet is, hogy nem választanak semmit a repertoárunkból. De igazából nem tartok ettől, mert mint vidéki színház, széles spektrumú a kínálatunk, biztos, hogy lesz egy vagy két olyan produkció, ami fel fogja kelteni az érdeklődésüket.
– A Játékszín létrejötte óta sokszor elhangzott, hogy széles spektrumú kínálatra van szükség. Ezt ön is így látja?
– Igen. Vidéki színházként, önkormányzati színházként ez a dolgunk.
Bízom benne, hogy azok a rendezők és csapataik, akiket terveink szerint közös munkára kérünk fel, képesek új lendületet vinni a művészi munkánkba.
Fotó: Gecse Noémi
– Milyennek találja az intézményvezetői munkát?
– Más kihívás, mint a színészi játék vagy a rendezés, több az adrenalin benne, élvezem. Kedvelem a szervezői feladatokat. Úgy érzem, vesztenivalóm nincs, nyerni valónk viszont annál inkább.
– Rendezőként is fog dolgozni?
– Rendezőként igen, színészként már nem. A rendezés sem lesz könnyű, de azt be kell vállalnom. Egyébként vendégrendezőkkel fogunk dolgozni. A jövő évad kínálata gazdag lesz, de nem árulhatok el róla még semmi konkrétumot.
Fotó: Gecse Noémi
Színész, rendező
Kányádi Szilárd Székelyudvarhelyen született 1982. március 20-án. A helyi Tamási Áron Gimnáziumban érettségizett, színészi képzést Békéscsabán, rendezőit a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen szerzett. Játszott Békéscsabán, Szatmáron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, majd a csíkszeredai társulat tagja lett. Rendezőként Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Pécsett, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, illetve Csíkszeredában dolgozott. Parászka Miklós nyugdíjba vonulása után, február elsejétől nevezték ki ideiglenesen a Csíki Játékszín élére.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.
Az elmúlt 24 órában 15 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 17 személynek nyújtottak segítséget; két személy életét már nem tudták megmenteni – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Nicușor Dan államfő július 7-én és 8-án részt vesz az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) állam- és kormányfőinek ankarai csúcstalálkozóján – közölte szombaton az elnöki hivatal.
Büntetőeljárás indult egy 18 éves gyergyószárhegyi fiatal ellen, akit ittas vezetésen értek tetten, ráadásul jogosítvánnyal sem rendelkezett.
Büntetőeljárás indult egy 21 éves csíkmadarasi nő ellen, akit ittas vezetésen értek tetten a Hargita megyei rendőrök.
Egy 56 éves Neamț megyei férfi vezette azt az autót, amely szombaton hajnalban borult fel a 13B jelzésű országúton, Gyergyóalfalu közelében. Mint kiderült, alkoholt fogyasztott mielőtt a kormány mögé ült.
Románia a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: miközben mintegy 30 milliárd euróval járult hozzá a közös költségvetéshez, az EU-s alapokból több mint 100 milliárd euró támogatást hívott le.
Kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban végeztek házkutatást Brassóban a rendőrök, amikor a gyanúsítottak az ablakon kidobálva próbáltak megszabadulni a terhelő bizonyítékoktól.
szóljon hozzá!