
Kedveli a szervezői feladatokat, élvezi a színházvezetői munkát Kányádi Szilárd
Fotó: Gecse Noémi
Költségvetési megszorítások időszakában vette át a Csíki Játékszín vezetését Kányádi Szilárd, aki ideiglenes megbízatása végén, a napokban három éves menedzseri mandátumát kezdi el a csíkszeredai önkormányzati színháznál. Szakmai nyitásról, várható átszervezésekről, költségvetési gondokról, a vidéki bérletrendszer megszüntetéséről, a színházi kínálatról beszélgettünk. Mint mondta, sok váratlan dolgot tapasztalt már, de hisz abban, hogy el tudja végezni a vállaltakat.
2018. június 02., 14:202018. június 02., 14:20
– Milyen vállalásokat tett a menedzseri tervben?
– Amit tapasztaltam a Csíki Játékszínnél az itt eltöltött két év alatt, egyértelműen azt az utat, lehetőséget mutatta, hogy nyitni kell. Megítélésem szerint
Persze, volt fesztiválszereplés, de egyre kevesebb, és meghívásoknak sem tudtak eleget tenni, mert a vidéki bérletekkel együtt nagyon sok volt a bérlet, amit ki kellett játszani itthon. Ez nem egy probléma, de
Elsődleges kötelességünk persze továbbra is a helyi közönség szolgálata, lehetőleg minél magasabb művészi szinten.
Fotó: Gecse Noémi
– A fenntartónak volt egy olyan elvárása, sőt javaslata, hogy amennyiben lehet, kapjanak nagyobb szerepet a műsorpolitikában a romániai magyar szerzők, illetve a helyi jellegű történetek. Hogy ez konkrétan hogy tud megvalósulni, még nem tudom. Kicsit ódzkodnak a színházi alkotók attól, hogy ilyen témákhoz nyúljanak, mert ezek gyakran „porosak”, sokszor olyat taglalnak, ami a mai közönséget nem nagyon érdekli. Az a kihívás, hogy ezeket a történeket hogyan lehet úgy színpadra állítani, hogy meg tudják szólítani a közönséget, hogy meg tudják csillantani az írott szöveg olyan részét vagy olyan témákat, hogy rácsodálkozzunk, akár még mi is, munka közben. Mindezt úgy, hogy szakmailag is vállalható legyen. Ez benne a kihívás, épp ezért én ebben lehetőséget láttam.
Fotó: Gecse Noémi
– Kicsit át kell szervezzük magunkat minden szinten.
Ugyanakkor szükségünk lenne emberekre, kellene még műszakos, titkárnő, remélem, számíthatunk létszámnövekedésre.
– A művelődési intézményeket érintő költségvetési megszorításokról sok szó esett. Most hogy áll a színház ezen a téren?
– A menedzseri pályázatomban csak 2019 végéig tudtam vállalható és megvalósítható költségvetési tervet leadni. Hogy
A színház mellett működő Kortina Egyesület két évre 1,8 millió lejt kapott a magyar államtól. Enélkül most eléggé bajban lennénk. A harmadik évad még lóg a levegőben, de bízom benne, hogy sikerül zöldágra vergődni. A megyei önkormányzat segítségét is kérem majd.
Fotó: Gecse Noémi
– Költségvetési megszorítások, lebegtetett leépítések, kiszervezések, Parászka Miklós nyugdíjba vonulása... Nehéz időszakban vette át a Játékszín vezetését.
– Hoztam egy döntést, amikor eldöntöttem, hogy meg fogom pályázni a tisztséget. Ehhez tartom magam, még akkor is, ha nem láthattam mindent előre. Hogy mi lesz ezután? Van, amikor elbizonytalanodok. Azt hiszem, hogy egyedül a hitem és a csapatba vetett reményem, ami tartja bennem a lelket.
– Miben hisz?
– Hiszek abban, hogy lehet, hogy hagyják. Lássuk, mi sül ki belőle...
– Most is épp vidéki fellépésen van a színház. Milyen tervei vannak a vidéki bérletrendszerrel kapcsolatosan?
– Ezt jelenlegi formájában megszüntetjük. Helyette az évadok során a hat-hét előadás közül választhatnak a községi művelődésszervezők vagy polgármesterek és megbeszéljük, mi az, ami a listáról érdekli őket, mi az, amit el tudunk vinni.
Ugyanakkor kiszámoltam, hogy az éves működés tíz hónapjából majdnem egy hónapot fordít a színház arra, hogy a vidéki bérleteket kijátsszuk. Ha ehhez még hozzászámoljuk a próbafolyamatokat, a helyi bérletek kiszolgálását, megkapjuk a tíz hónapot. Ez azt jelenti, hogy legyártjuk az előadásokat és játsszuk őket, másra jóformán nem marad idő. Ez is szép és nemes dolog, de úgy gondolom, hogy nemcsak ennyiből áll a feladatunk. Jó lenne több helyen, több alkalommal megfordulni előadásainkkal.
Fotó: Gecse Noémi
– Vidéken akkor ezentúl gyakorlatilag a közönségszervezőn, községvezetőn múlik majd, hogy megy-e oda a Játékszín... Előfordulhat, hogy így akár ki is kopik egy-két településről a színház.
– Ennek a veszélye fennáll, előfordulhat olyan helyzet is, hogy nem választanak semmit a repertoárunkból. De igazából nem tartok ettől, mert mint vidéki színház, széles spektrumú a kínálatunk, biztos, hogy lesz egy vagy két olyan produkció, ami fel fogja kelteni az érdeklődésüket.
– A Játékszín létrejötte óta sokszor elhangzott, hogy széles spektrumú kínálatra van szükség. Ezt ön is így látja?
– Igen. Vidéki színházként, önkormányzati színházként ez a dolgunk.
Bízom benne, hogy azok a rendezők és csapataik, akiket terveink szerint közös munkára kérünk fel, képesek új lendületet vinni a művészi munkánkba.
Fotó: Gecse Noémi
– Milyennek találja az intézményvezetői munkát?
– Más kihívás, mint a színészi játék vagy a rendezés, több az adrenalin benne, élvezem. Kedvelem a szervezői feladatokat. Úgy érzem, vesztenivalóm nincs, nyerni valónk viszont annál inkább.
– Rendezőként is fog dolgozni?
– Rendezőként igen, színészként már nem. A rendezés sem lesz könnyű, de azt be kell vállalnom. Egyébként vendégrendezőkkel fogunk dolgozni. A jövő évad kínálata gazdag lesz, de nem árulhatok el róla még semmi konkrétumot.
Fotó: Gecse Noémi
Színész, rendező
Kányádi Szilárd Székelyudvarhelyen született 1982. március 20-án. A helyi Tamási Áron Gimnáziumban érettségizett, színészi képzést Békéscsabán, rendezőit a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen szerzett. Játszott Békéscsabán, Szatmáron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, majd a csíkszeredai társulat tagja lett. Rendezőként Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Pécsett, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, illetve Csíkszeredában dolgozott. Parászka Miklós nyugdíjba vonulása után, február elsejétől nevezték ki ideiglenesen a Csíki Játékszín élére.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!