
Nicolae Ciucă
Fotó: Gov.ro
Nicolae Ciucă miniszterelnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek adott interjújában, hogy várhatóan Románia még az idén csatlakozni fog a schengeni térséghez, Brüsszel pedig lezárja az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (MCV) Romániával szemben. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy törésvonalat hoz létre a szabad államok és az autokrata államok között, a NATO-nak pedig fel kell készülnie egy hosszú távú jelenlétre a keleti szárnyon – írja az Agerpres hírügynökség.
2022. augusztus 03., 17:482022. augusztus 03., 17:48
2022. augusztus 03., 17:512022. augusztus 03., 17:51
Ciucă úgy fogalmazott a Bloomberg által szerdán közzétett interjúban, „illúziónak” tartja, hogy az Ukrajnában dúló harcok elcsitulása után az Oroszország és Nyugat közötti kapcsolatok a háború előtti állapothoz térnek vissza; a Kreml ugyanis eltökéltnek bizonyul abban, hogy ütközőzónát hozzon létre maga és a NATO között.
A román miniszterelnök – aki tartalékos tábornok, és egykor személyesen vezette a román harci erőket az iraki hadműveletek során – úgy vélekedett, hogy
az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének ilyen körülmények között legalább középtávon fenn kell tartania keleti határainál a kibővített katonai jelenlétet.
Noha nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, nyílt konfliktust robbantva ki ezáltal, Ciucă úgy véli, hogy
és amelyek szerint Vlagyimir Putyin elnök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a Szovjetunió által egykor ellenőrzött területeket.
„Oroszország nem úgy gondolkodik, mint mi. Oroszország nem úgy viselkedik, mint mi” – mondta a román kormányfő, aki szerint a jelenlegi helyzet újrateremti a nyugati és a keleti civilizáció, a szabad, demokratikus országok és az autokrata rezsimek közötti szakadékot.
A Bloomberg cikke emlékeztet, hogy a 19 milliós Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és 2007-ben az Európai Unióhoz. Az Oroszország által Ukrajna ellen intézett február 24-i támadás után a román nép elsők között sietett a megtámadottak segítségére. Az 624 kilométeres ukrán–román határ a leghosszabb az EU-ban; Románia a vasútvonalak gyors újjáépítésével és a kikötők felújításával igyekezett segíteni, hogy az ukrán exportszállítmányok kikerülhessék az orosz megszállás alatt lévő vonalakat és a fekete-tengeri kikötők blokádját. Emellett több mint egymillió, a háború elől menekülő ember határátkelését tette lehetővé – írja a Bloomberg.
Ugyanakkor egyre nagyobb az aggodalom, hogy a tél közeledte,
Ciucă úgy látja, hogy ennek a nyomásnak nem szabad enyhülnie.
Ha az oroszok nem hagynak fel mielőbb a háborúval, nem ülnek tárgyalóasztalhoz és nem ismerik el Ukrajna területi egységét, függetlenségét és szuverenitását, akkor más országokkal is hasonlóan fognak bánni – figyelmeztet a román miniszterelnök.
Az általa vezetett kormány arra törekszik, hogy – a NATO-val szembeni vállalást túlteljesítve – a bruttó nemzeti termék 2,5 százalékát fordítsa védelemre.
– mondta a miniszterelnök.
Ciucă arról is beszélt, hogy a kilátások szerint Románia ez év végéig csatlakozhat a schengeni övezethez. Ez megszüntetné a hosszú várakozási időt Románia és más EU-s országok határainál, és növelné az ország vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Hozzátette, Brüsszel várhatóan megszünteti az igazságügyi reform és a korrupció felszámolása terén elért eredményeket monitorozó mechanizmust.
„Minden, amit a konfliktus kitörése óta tettünk, azt bizonyítja, hogy készen állunk schengeni állammá válni. Várjuk a többi európai uniós vezető elismerését mindazért, amit tettünk” – jelentette ki Románia miniszterelnöke az interjúban.
A kecskeméti nyomozók a napokban két román állampolgárt vettek őrizetbe, akik rendőrnek kiadva magukat unokázós csalással több idős embert is megkárosítottak – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrfőkapitányság hétfőn a Police.hu oldalon.
Leszúrtak egy férfit a Fehér megyei Szászcsanádon vasárnap éjjel egy spontánul kitört konfliktusban, a 47 éves férfi belehalt sérülésébe – tájékoztatott hétfőn a megyei rendőrség.
Magyarország és a magyar emberek történelmet írtak, a Tisza Párt óriási felhatalmazást kapott, ami óriási felelősséget jelent – mondta Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt -– derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Április 13. és 26. között országszerte kismértékű hőmérséklet-ingadozásra lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közölt előrejelzéséből.
Megérkeztek az országgyűlési választás első külképviseleti urnái a Nemzeti Választási Irodához (NVI) hétfő délelőtt.
Az önkormányzati tulajdonban lévő Urbana Rt.-re bízták Székelyudvarhelyen a köztisztasági és hóeltakarítási feladatokat, miután egy tanulmány szerint jogi, gazdasági, működési és közérdeki szempontból is ez bizonyult a legelőnyösebb megoldásnak.
A 2026-os magyar országgyűlési választás után már alig több, mint 381 ezer szavazat feldolgozása van hátra. A külképviseletekről és átjelentkezéssel érkező voksok száma viszonylag alacsony, így a végeredményhez már közel jár a számlálás.
A bukaresti kormány RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese szerint elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása a Tisza Párt választási győzelmét követően.
Facebook-bejegyzésben gratulált Magyar Péter választási győzelméhez Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
3 hozzászólás