Hirdetés
Hirdetés

A miniszterelnök szerint Románia várhatóan ez év végéig csatlakozni fog a schengeni térséghez

Nicolae Ciucă •  Fotó: Gov.ro

Nicolae Ciucă

Fotó: Gov.ro

Nicolae Ciucă miniszterelnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek adott interjújában, hogy várhatóan Románia még az idén csatlakozni fog a schengeni térséghez, Brüsszel pedig lezárja az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (MCV) Romániával szemben. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy törésvonalat hoz létre a szabad államok és az autokrata államok között, a NATO-nak pedig fel kell készülnie egy hosszú távú jelenlétre a keleti szárnyon – írja az Agerpres hírügynökség.

Székelyhon

2022. augusztus 03., 17:482022. augusztus 03., 17:48

2022. augusztus 03., 17:512022. augusztus 03., 17:51

Ciucă úgy fogalmazott a Bloomberg által szerdán közzétett interjúban, „illúziónak” tartja, hogy az Ukrajnában dúló harcok elcsitulása után az Oroszország és Nyugat közötti kapcsolatok a háború előtti állapothoz térnek vissza; a Kreml ugyanis eltökéltnek bizonyul abban, hogy ütközőzónát hozzon létre maga és a NATO között.

A román miniszterelnök – aki tartalékos tábornok, és egykor személyesen vezette a román harci erőket az iraki hadműveletek során – úgy vélekedett, hogy

Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója olyan civilizációs törésvonalat eredményezett, amilyenre a hidegháborúban volt példa;

az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének ilyen körülmények között legalább középtávon fenn kell tartania keleti határainál a kibővített katonai jelenlétet.

Noha nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, nyílt konfliktust robbantva ki ezáltal, Ciucă úgy véli, hogy

az ukrajnai háború beigazolta azokat a figyelmeztetéseket, amelyeket a NATO keleti tagjai már jó évtizede megfogalmaztak,

és amelyek szerint Vlagyimir Putyin elnök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a Szovjetunió által egykor ellenőrzött területeket.

„Oroszország nem úgy gondolkodik, mint mi. Oroszország nem úgy viselkedik, mint mi” – mondta a román kormányfő, aki szerint a jelenlegi helyzet újrateremti a nyugati és a keleti civilizáció, a szabad, demokratikus országok és az autokrata rezsimek közötti szakadékot.

Hirdetés

A Bloomberg cikke emlékeztet, hogy a 19 milliós Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és 2007-ben az Európai Unióhoz. Az Oroszország által Ukrajna ellen intézett február 24-i támadás után a román nép elsők között sietett a megtámadottak segítségére. Az 624 kilométeres ukrán–román határ a leghosszabb az EU-ban; Románia a vasútvonalak gyors újjáépítésével és a kikötők felújításával igyekezett segíteni, hogy az ukrán exportszállítmányok kikerülhessék az orosz megszállás alatt lévő vonalakat és a fekete-tengeri kikötők blokádját. Emellett több mint egymillió, a háború elől menekülő ember határátkelését tette lehetővé – írja a Bloomberg.

Ugyanakkor egyre nagyobb az aggodalom, hogy a tél közeledte,

az apadó orosz gázmennyiség és az energiaárak növekedése miatt csökkenni fog a gazdagabb nyugati országok arra irányuló eltökéltsége, hogy Oroszországgal szembeni szankciókkal és Ukrajnának nyújtott fegyverekkel továbbra is nyomás alatt tartsák Oroszországot.

Ciucă úgy látja, hogy ennek a nyomásnak nem szabad enyhülnie.

Ha az oroszok nem hagynak fel mielőbb a háborúval, nem ülnek tárgyalóasztalhoz és nem ismerik el Ukrajna területi egységét, függetlenségét és szuverenitását, akkor más országokkal is hasonlóan fognak bánni – figyelmeztet a román miniszterelnök.

Az általa vezetett kormány arra törekszik, hogy – a NATO-val szembeni vállalást túlteljesítve – a bruttó nemzeti termék 2,5 százalékát fordítsa védelemre.

Az összeg mintegy harmadát fegyverek, többek között harci repülőgépek, tengeralattjárók, korvettek, páncélozott harci járművek és drónok beszerzésére fordítják 

– mondta a miniszterelnök.

Ciucă arról is beszélt, hogy a kilátások szerint Románia ez év végéig csatlakozhat a schengeni övezethez. Ez megszüntetné a hosszú várakozási időt Románia és más EU-s országok határainál, és növelné az ország vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Hozzátette, Brüsszel várhatóan megszünteti az igazságügyi reform és a korrupció felszámolása terén elért eredményeket monitorozó mechanizmust.

„Minden, amit a konfliktus kitörése óta tettünk, azt bizonyítja, hogy készen állunk schengeni állammá válni. Várjuk a többi európai uniós vezető elismerését mindazért, amit tettünk” – jelentette ki Románia miniszterelnöke az interjúban.

Hirdetés
3 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 18., szombat

Magyar Péter: ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja ellátni a köztársasági elnök jogköreit

Az Alaptörvény rendelkezései szerint július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania – ismertette Magyar Péter.

Magyar Péter: ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja ellátni a köztársasági elnök jogköreit
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Sulyok Tamás aláírta a megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítást – videóval

Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását szombaton – közölte az államfő a Facebook-oldalán. A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

Sulyok Tamás aláírta a megbízatását megszüntető alaptörvény-módosítást – videóval
2026. július 18., szombat

Ismét drágulni kezdtek az üzemanyagok

Egy hosszabb időszak után, amely alatt az üzemanyagok ára viszonylag stabil maradt, a piacvezető OMV Petrom is megemelte szombaton az árait, ám a többi nagy hálózattal ellentétben nemcsak a gázolajat, hanem a benzint is drágította.

Ismét drágulni kezdtek az üzemanyagok
Ismét drágulni kezdtek az üzemanyagok
2026. július 18., szombat

Ismét drágulni kezdtek az üzemanyagok

2026. július 18., szombat

Tizenhat évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter

Talán senki nem gondolta volna, hogy az áprilisi rendszerváltás egyik mellékes eredménye lesz a magyar parlamentarizmus feltámadása – írta Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán.

Tizenhat évre csökkentené a választási korhatárt Magyar Péter
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Tizennyolc turista rekedt a felvonóban a Bilea-tónál – videóval

Egy műszaki meghibásodás miatt a Bilea-vízesés és a Bilea-tó között közlekedő felvonó kabinjaiban rekedt szombaton több turista, de nincsenek veszélyben – közölte a Szeben megyei Salvamont vezetője, Dan Popescu.

Tizennyolc turista rekedt a felvonóban a Bilea-tónál – videóval
2026. július 18., szombat

Jogosítvány nélkül és ittasan is vezettek Hargita megyében

Egy sofőr ittasan, egy másik pedig felfüggesztett jogosítvánnyal ült volán mögé szombatra virradóan Hargita megyében. A rendőrök mindkettőjüket feltartóztatták, és büntetőeljárás indult ellenük – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.

Jogosítvány nélkül és ittasan is vezettek Hargita megyében
2026. július 18., szombat

Két nap, négy riasztás: a hétvégét sem ússzuk meg viharok nélkül

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több régiójára.

Két nap, négy riasztás: a hétvégét sem ússzuk meg viharok nélkül
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Tarr Zoltán: jelentős változások lesznek a külhoni magyarok támogatásában

A magyarság ügye kiemelt jelentőségű a magyar kormány számára annak ellenére, hogy nincs a nemzetpolitikának külön államtitkára – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter pénteken a felvidéki Gombaszögön.

Tarr Zoltán: jelentős változások lesznek a külhoni magyarok támogatásában
2026. július 18., szombat

Ötéves kislány halt meg a dél-erdélyi autópályán történt balesetben – frissítve

Egy ötéves kislány meghalt, édesanyja és egyéves öccse pedig megsérült szombaton az A1-es autópályán, Kereszténysziget (Cristian) közelében, miután felborult az őket szállító személygépkocsi.

Ötéves kislány halt meg a dél-erdélyi autópályán történt balesetben – frissítve
2026. július 18., szombat

Új bértörvény: akár 50 százalékos pótlékot is kaphatnak az egészségügyi dolgozók

Az alapbér 15 százalékának megfelelő pótlékot kaphatnak az egészségügyi intézmények három műszakban dolgozó alkalmazottai – derül ki az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezetéből.

Új bértörvény: akár 50 százalékos pótlékot is kaphatnak az egészségügyi dolgozók
Hirdetés