
Nicolae Ciucă
Fotó: Gov.ro
Nicolae Ciucă miniszterelnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek adott interjújában, hogy várhatóan Románia még az idén csatlakozni fog a schengeni térséghez, Brüsszel pedig lezárja az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust (MCV) Romániával szemben. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban úgy vélekedett, hogy törésvonalat hoz létre a szabad államok és az autokrata államok között, a NATO-nak pedig fel kell készülnie egy hosszú távú jelenlétre a keleti szárnyon – írja az Agerpres hírügynökség.
2022. augusztus 03., 17:482022. augusztus 03., 17:48
2022. augusztus 03., 17:512022. augusztus 03., 17:51
Ciucă úgy fogalmazott a Bloomberg által szerdán közzétett interjúban, „illúziónak” tartja, hogy az Ukrajnában dúló harcok elcsitulása után az Oroszország és Nyugat közötti kapcsolatok a háború előtti állapothoz térnek vissza; a Kreml ugyanis eltökéltnek bizonyul abban, hogy ütközőzónát hozzon létre maga és a NATO között.
A román miniszterelnök – aki tartalékos tábornok, és egykor személyesen vezette a román harci erőket az iraki hadműveletek során – úgy vélekedett, hogy
az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének ilyen körülmények között legalább középtávon fenn kell tartania keleti határainál a kibővített katonai jelenlétet.
Noha nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, nyílt konfliktust robbantva ki ezáltal, Ciucă úgy véli, hogy
és amelyek szerint Vlagyimir Putyin elnök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a Szovjetunió által egykor ellenőrzött területeket.
„Oroszország nem úgy gondolkodik, mint mi. Oroszország nem úgy viselkedik, mint mi” – mondta a román kormányfő, aki szerint a jelenlegi helyzet újrateremti a nyugati és a keleti civilizáció, a szabad, demokratikus országok és az autokrata rezsimek közötti szakadékot.
A Bloomberg cikke emlékeztet, hogy a 19 milliós Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és 2007-ben az Európai Unióhoz. Az Oroszország által Ukrajna ellen intézett február 24-i támadás után a román nép elsők között sietett a megtámadottak segítségére. Az 624 kilométeres ukrán–román határ a leghosszabb az EU-ban; Románia a vasútvonalak gyors újjáépítésével és a kikötők felújításával igyekezett segíteni, hogy az ukrán exportszállítmányok kikerülhessék az orosz megszállás alatt lévő vonalakat és a fekete-tengeri kikötők blokádját. Emellett több mint egymillió, a háború elől menekülő ember határátkelését tette lehetővé – írja a Bloomberg.
Ugyanakkor egyre nagyobb az aggodalom, hogy a tél közeledte,
Ciucă úgy látja, hogy ennek a nyomásnak nem szabad enyhülnie.
Ha az oroszok nem hagynak fel mielőbb a háborúval, nem ülnek tárgyalóasztalhoz és nem ismerik el Ukrajna területi egységét, függetlenségét és szuverenitását, akkor más országokkal is hasonlóan fognak bánni – figyelmeztet a román miniszterelnök.
Az általa vezetett kormány arra törekszik, hogy – a NATO-val szembeni vállalást túlteljesítve – a bruttó nemzeti termék 2,5 százalékát fordítsa védelemre.
– mondta a miniszterelnök.
Ciucă arról is beszélt, hogy a kilátások szerint Románia ez év végéig csatlakozhat a schengeni övezethez. Ez megszüntetné a hosszú várakozási időt Románia és más EU-s országok határainál, és növelné az ország vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Hozzátette, Brüsszel várhatóan megszünteti az igazságügyi reform és a korrupció felszámolása terén elért eredményeket monitorozó mechanizmust.
„Minden, amit a konfliktus kitörése óta tettünk, azt bizonyítja, hogy készen állunk schengeni állammá válni. Várjuk a többi európai uniós vezető elismerését mindazért, amit tettünk” – jelentette ki Románia miniszterelnöke az interjúban.
Szent-Györgyi Albert pontosan 40 évvel ezelőtt, 1986. október 22-én hunyt el az Egyesült Államokban, Woods Hole-ban. Kevésbé köztudott, hogy az első Nobel-díjas magyar tudós székely felmenőkkel is büszkélkedett, sőt egy hónapot Székelyföldön töltött.
Egy 50 éves Botoșani megyei férfit meglőttek csütörtökön egy engedélyezett vadászat során – közölte a Botoșani megyei rendőrség.
Csütörtök este lezajlott a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése – közölte az elnöki hivatal.
Az 1956-os tüntetők szabadság melletti kiállását méltatta beszédében Magyar Péter miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi koszorúzáson a Bem téren csütörtökön.
Az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen a Műegyetemen csütörtökön.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket.
Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós SAFE-programról.
Őrizetbe vették 24 órára a rendőrök azt a 15 éves diákot, aki csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában egy bozótvágó késsel megsebesítette egyik osztálytársát az alkarján, egy másikat pedig bántalmazott – tájékozatott az Argeș megyei rendőrség.
Tömbházak hőszigeteléséhez szükséges dokumentációk aktualizálásáról, a békényi vízbefogó fejlesztéséről, a GYERBUSZ közösségi közlekedési szolgáltatás előkészítéséről tárgyalt a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület.
3 hozzászólás