A Margit-napi eső rossz diótermést ígér

Az Arany Legendában is megörökített kalandos, mesés elemek egyaránt tartalmazó életáldozata kedvelt irodalmi téma volt a középkorban.

Apja, a vakbuzgó pogány pap, Theodosius nem tudta a tizenöt éves lányát keresztény hitéről visszatéríteni, ezért maga jelentette fel a hatóságoknál. Diocletianus idejében (307) szenvedett vértanúhalált. Legendája szerint a börtönben legyőzte a sárkányalakban megjelenő kísértőt, hóhérai viszont változatos kínzásokkal küldték halálba.

Magyarországi kultusza akkor lendült fel, amikor II. Endre szentföldi keresztes hadjáratáról koponyaereklyéjével tért vissza. Margit a magyar Árpád-kor különlegesen tisztelt szentje volt, akit a Királyság Patrónájának ismertek el. IV. Béla is Margitnak nevezte el a tatárjárás borzalmaitól való szabadulásért cserébe Istennek ajánlott leányát.

Környékünkön Csíkszentimrén ajánlottak istentiszteleti helyet a védelmébe. „A falutól nyugatra húzódó mező közepén magányosan áll a Szent Margit-kápolna, melyet a feltételezések szerint a 14–15. században építettek. Az egyik falfestménye ma a Csíki-medence eddig ismert legnagyobb középkori falképe” – olvasható az egyházközség történetében.

Dajkák, parasztok, szüzek, feleségek, szülő asszonyok védőszentje. Az asszonyok meddőség esetén hozzá folyamodhatnak. Névünnepéhez sok jóslat és népi regula kapcsolódik.