
Fotó: Haáz Vince
A négy fő szűz és a tizennégy segítőszent egyikének, Antiokhiai Szent Margitnak (a keleti egyházban eredeti nevén Marinaként tisztelt vértanú és szűz) mártírhalálának emléknapja július 13-a.
2020. július 13., 11:322020. július 13., 11:32
Az Arany Legendában is megörökített kalandos, mesés elemek egyaránt tartalmazó életáldozata kedvelt irodalmi téma volt a középkorban.
Apja, a vakbuzgó pogány pap, Theodosius nem tudta a tizenöt éves lányát keresztény hitéről visszatéríteni, ezért maga jelentette fel a hatóságoknál. Diocletianus idejében (307) szenvedett vértanúhalált. Legendája szerint a börtönben legyőzte a sárkányalakban megjelenő kísértőt, hóhérai viszont változatos kínzásokkal küldték halálba.
Magyarországi kultusza akkor lendült fel, amikor II. Endre szentföldi keresztes hadjáratáról koponyaereklyéjével tért vissza. Margit a magyar Árpád-kor különlegesen tisztelt szentje volt, akit a Királyság Patrónájának ismertek el. IV. Béla is Margitnak nevezte el a tatárjárás borzalmaitól való szabadulásért cserébe Istennek ajánlott leányát.
Környékünkön Csíkszentimrén ajánlottak istentiszteleti helyet a védelmébe. „A falutól nyugatra húzódó mező közepén magányosan áll a Szent Margit-kápolna, melyet a feltételezések szerint a 14–15. században építettek. Az egyik falfestménye ma a Csíki-medence eddig ismert legnagyobb középkori falképe” – olvasható az egyházközség történetében.
Dajkák, parasztok, szüzek, feleségek, szülő asszonyok védőszentje. Az asszonyok meddőség esetén hozzá folyamodhatnak. Névünnepéhez sok jóslat és népi regula kapcsolódik.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!