Fotó: Borbély Fanni
A magyar kultúra új struktúráiról, a különböző kulturális és művészeti programokról, de az öncsalás ingoványos talajáról is szó esett pénteken Tusványoson. A Bánffy Miklós-társalgóban zajló beszélgetésen karcos vélemény is elhangzott a magyar művészeti élet jelenéről, a művészek helyzetéről.
2024. július 26., 21:032024. július 26., 21:03
Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet igazgatója, a beszélgetés moderátora első körben arra kérte Hankó Balázst, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterét, hogy a magyar kultúra új struktúráiról beszéljen.
„A világ legjobb dolga magyarnak lenni. Legyünk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk. És magyarnak lenni egyben kiváltság, és ha kiváltság, akkor az küldetés” – kezdte beszédét Hankó Balázs. A miniszter kiemelte, nemhiába vagyunk itt Európa szívében, a Kárpát-medencében, mert küldetésünk van. „Ezt a küldetést úgy tudjuk kiteljesíteni, ha letesszük a két lábunkat szilárdan a talajra, és így szilárdan állva őrizzük a kultúránkat, őrizzük azt, ami magyarrá tesz minket, és adjuk át a nemzedékeknek. Ez a kulturális identitásőrzés, identitásátadás az, ami a kultúránknak a legjava kell, hogy legyen.”
Fotó: Borbély Fanni
Mint fogalmazott: a kultúra a kovász. Az a folyton élő kovász, amely az újabb és újabb nemzedékeket érleli hozzá a nemzettesthez, amely együvé tesz bennünket. „És
De ott vannak a kulturális kincseink, mint a amilyen a táncház, a klasszikus zenei élet kiválóságai, a közgyűjtemények – emelt ki néhányat. „Igenis a magyar kultúra virágzik. Ennek a virágnak az illatát kell tudnunk, nemcsak a fiataljainknak, nemcsak minden magyarnak, hanem a nemzetközi erőtérben is megmutatnunk.”
Karácsonyi Zsolt, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke szerint az a fontos az elkövetkező években, évtizedekben – amit az erdélyi magyarság tulajdonképpen ismer –, hogy mi nemzet vagyunk, tehát a több mint egymilliós magyarság nemzetként is tud működni, ezt kell valóban strukturális szinten is megerősíteni.
Léteznek különböző jól működő struktúrák, akár a színházi, akár a képzőművészeti, akár az irodalmi vagy közművelődési szinten, amelyeket tovább lehet fejleszteni. Kiemelte, sokan elmondják, nagyon jó az, hogy Kolozsvár, Vásárhely, Szentgyörgy, Várad és más helyszínek milyen fontos központok kívánnak lenni, de
hogy valóban egy szerves egészként tudjon működni az, amit erdélyi magyar kultúrának hívunk.
Fotó: Borbély Fanni
„Ezeket a struktúrákat kell elsősorban fejleszteni, ami persze nem egyszerű, hiszen jól tudjuk, hogy Romániában a kulturális finanszírozás szempontjából vannak gondok, hiányosságok. Egy példát mondok: Erdélyben nincs se egy román, se egy magyar irodalmi múzeum a jelen pillanatig (…) Tehát ez is egy jelzésértékű tény, valahogy az állam ezeket a struktúrákat nem igazán tartja fontosnak Erdély szintjén.”
Selmeczi György zeneszerző, a Kolozsvári Magyar Opera megbízott művészeti vezetője úgy fogalmazott, egyfajta általános fogalmi zavart vél felfedezni a kultúra meghatározásának a tekintetében, hiszen nagyon sokféle módon használjuk ezt a szót, és igazából nem mindig tudjuk, hogy mit értünk tulajdonképpen alatta.
Hangsúlyozta, az előtte szólókkal közös a kiindulópontja:
Bámulatra méltó az az infrastrukturális fejlődés, ami az utóbbi 10–15 évben lezajlott. Minden tulajdonképpen afelé mutat, hogy kulturális vagy művészeti, társadalmi, művészetszociológiai értelemben egy kiváltságos korban élünk.
Fotó: Borbély Fanni
„A mérleg másik serpenyőjében nyilvánvalóan látnunk kell, hogy ebben a kultúra, és elsősorban a művészetek terepe az, ahol a magyar társadalom végletes megosztottsága exponenciálisan jelenik meg. A művészetek terepe az, ahol ez a hallatlanul sajnálatos szembenállás, ami jellemzi a magyar társadalom különböző rétegeit, hatványozottan jelenik meg. Sokkal erőteljesebben és sokkal látványosabban, mint a hétköznapi életben. Ez nagyon erősen rányomja a bélyegét, egy folyamatos harcálláspont jellemzi a magyar művészt, és újra és újra öndefinícióba kényszerül, újra és újra próbálja meghatározni önmagát és a szerepét a társadalomban.”
Mint fogalmazott, éppen a tág keblű és sikeres kultúrpolitika az, amely tág teret biztosított egyfajta értékrelativizmusnak:
az értékválasztás bizonytalanságai miatt, és vélhetően a magyar művésztársadalom és a politikum közötti kommunikáció elégtelen volta miatt. „Ez egy olyan helyzetet szült mára, amiben tulajdonképpen az önjelöltség, a közéleti erőszakosság rátelepedett a magyar művészeti életre, és ez nem csak morálisan vet fel nagyon sok kérdést, hanem egész egyszerűen elmehetünk egészen odáig, hogy gazdaságilag is nagyon jelentékeny.”
Arra a rendkívüli magas összegre, amit a kormányzat kultúrára és művészetekre szán, az igényt tartók száma megsokszorozódott – fogalmazott Selmeczi. Úgy véli, éppen a fogalmi tisztázatlanság és zűrzavar miatt a dilettáns és félamatőr művészek száma látványosan megszaporodott, „tartja a markát és hihetetlen erőszakosan lép fel a politikummal szemben is. A politikum pedig, amelyik kulturálisan nem áll elég biztosan a lábán, megadja magát. Gyengének bizonyul ezzel az irtózatos támadássorozattal szemben. És ez az erőforrások rettenetes szétforgácsolódásához vezet mindenekelőtt, és az látszik, hogy művészeten kívüli szempontrendszerek lépnek be a játékba.” Szerinte
„Meddig toljuk le a gatyánkat? – ez a következő évek egyik legfontosabb művészetpolitikai kérdése. Meddig megyünk el az engedményekben? Meddig hagyjuk, hogy a legnemtelenebb és dilettánsosabb jelenségek terheljék a magyar művészeti életet? Igazából ez az, ami kétosztatúvá teszi a magyar művészeti szcéna közérzetét. Ugye ez állandóan új és új aggodalmakat szül, és bizony azt érzékelik a pályatársaim számára, és természetesen a társművészetekben is, hogy nincs valódi művészi, esztétikai szempont.”
Selmeczi György beszédére reagálva Hankó Balázs nyomatékosította, vonzóvá, vonzásképessé kell tenni a kultúránkat. És ezt a versenyképes, identitásőrző, közösségépítő hármas együttállása teszi lehetővé. Ez pedig egy határozott építkezést jelent. Azt, hogy a fiataljaink tudatosan ismerkednek meg a kultúrával azáltal, hogy lehetőségeket biztosítanak számukra.
Fotó: Borbély Fanni
„Ha kultúrafogyasztóból kultúrahordozók lesznek, akkor azok a szempontok, amiket említettem, megjelennek a kultúraválasztásban, megjelennek abban, hogy akár a fiatalok, akár a régebb óta fiatalok a kultúrában mit, miért és hogyan részesítenek előnyben. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a kultúrahordozást próbáljuk megerősíteni a Kárpáthazában.”
Hozzátette, nem gatyaletolásnak gondolja, hanem annak a megtalálásának, hogy a vonzásképességet az egyes kulturális, művészeti ágazatokban hogyan tudják megvalósítani. Úgy véli,
Ezek mind nagyszerűek és ezek a programok is teljesen rendben vannak, mégis úgy érzi, hogy egyfajta pótcselekvés ezeknek a sora, ahelyett, hogy egyszerűen létrehoznák azt az alaphelyzetet, ami ezt élteti és felneveli a (koncert)közönséget – vetette fel Selmeczi György.
Fotó: Borbély Fanni
„Mindenütt van egyfajta öncsalás, ilyen öncsalási mechanizmusok működnek rendre a kultúra terepén, most már jó néhány éve, és én ezt fájlalom, hogy nem látjuk át az egészet. Hanem azt gondoljuk, hogy a kultúra valami szép, színes szőttes, amivel leterítjük a társadalmat, és akkor ebből nagyszerű dolog sül ki, de igazából lényegi mozzanatok nem kerülnek orvoslásra” – tette hozzá Selmeczi.
„Azért azt ne felejtsük el, hogy bennünk van a létra, és azt sem – mielőtt végítéletet hirdetünk –, hogy a végítélet-hirdetőknek is van felelőssége a rendszerben” – mondta Hankó Balázs.
Karácsonyi Zsolt szerint nemcsak az értékek fontosak, hanem a gyakorlat is. Tehát az, hogy miként tudjuk átadni a hagyományokat a következő generációnak. „A mai időben és az elmúlt két-három évtizedben, ami történt, arra oda kell figyelnünk, hogy ne az egyre inkább digitális életmódunk határozza meg a kultúrát, hanem továbbra is a kultúra legyen az, ami meghatározza az életmódot. Erre is oda kell figyelni, hogy ne kerüljünk az öncsalásnak az ingoványos talajára.”
Hankó Balázs ezen a ponton arra kérte beszélgetőtársait, mielőtt továbbmennek a téma boncolgatásában, nézzenek szét, mi történik Európában az értékválasztás területén, és ennek tükrében hogyan látják a magyar kultúrát és a szerepét.
Fotó: Borbély Fanni
„Vannak még bástyái nyugaton is a kultúrának, de a kultúrával való foglalatoskodás napi szinten már nem annyira fontos, mint nekünk itt, a Kárpát-medencében” – mutatott rá Karácsonyi Zsolt. Mint mondta, szerencsére olyan helyzetben vagyunk, hogy a kultúra önmagában is meg tudja védeni önmagát, tehát képes arra, hogy újratermelje folyamatosan önmagát, és a különböző programok nagyon fontosak.
– reagált a miniszter. „Nekünk az a feladatunk, hogy valós, vonzó, minőségi kultúrát biztosítsunk, és azt érjük el, hogy legyen minél többeknek ereje, értékválasztása, minőségválasztása, hogy emellett tudjon dönteni.”
Több a képzett szakember, ezért a pszichológusok, iskolai tanácsadók korábban észreveszik, ha a gyermek az autizmus jeleit mutatja, így a fejlesztésükhöz is korábban hozzá lehet kezdeni.
A jól bevált programok mellett meglepetésekkel is készülnek a 4. SepsiBook szervezői. A könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál egyik idei különlegessége, hogy a magyar és román szerzők mellett finn vendégekkel is kedveskedik az olvasóknak.
Felvette csaknem 31,56 millió lejes (több mint 6,3 millió eurós) nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
Tűzvédelmi fejlesztések miatt április elsejétől bezár a gyergyóalfalvi Petőfi Sándor Művelődési Ház. Munkálatok lesznek a rendezvényteremben, a galériában és a színházteremben is.
Több mint nyolc évtizede szolgálják a közösséget a Hargita megyei tűzoltók. A székelyudvarhelyi és csíkszeredai egységek évente több ezer bevetésen bizonyítják elhivatottságukat, legyen szó tűzesetről, mentőakcióról vagy természeti katasztrófáról.
Rutintevékenység, nincs ok az aggodalomra – nyilatkozták a Marosvásárhelyi Katonai Központ vezetői arra reagálva, hogy újra behívókat küldenek a tartalékosoknak, akik a megjelölt iratokkal kell jelentkezzenek a központba.
Őrizetbe vett az Arad megyei rendőrség egy 30 éves férfit, miután tetten érték több mint 7 kilogramm kannabisz eladása közben.
Kilőtték hétfőn este a medvét, amely a nyílt utcán támadt rá egy hazafelé tartó férfira, életveszélyes sérüléseket okozva neki. Az eset vasárnap este történt Predeal egyik utcáján, az áldozat pedig egy hegyimentő volt.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – mondta el Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
szóljon hozzá!