A „papírmunka” kiküszöbölésével a betegek és a szolgáltatók egyaránt nyernének
Fotó: Haáz Vince
A pácienseket és az egészségügyi szolgáltatókat érintő ügyintézés teljes digitalizálására, a betegek hiányos elektronikus kórlapadatainak a bővítésére és a hatékonyabb egészségpolitikai döntések, stratégiák kidolgozását elősegítő, az egészségbiztosítási pénztár adatbázisába bekerülő adatok átfogó feldolgozását lehetővé tevő informatikai háttér megteremtésére igényel EU-s finanszírozást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
2020. június 12., 19:392020. június 12., 19:39
Három nagy informatikai projekt megvalósítására igényel európai uniós pénzeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ezek közül kettőnek a haszna is érinti majd a pácienseket.
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés korszerűsítését célzó elképzelés az adminisztratív teendőket – például küldőpapírok, ártámogatott receptek, betegszabadságos igazolások kiállítását – az elektronikus térbe kívánják áthelyezni.
– magyarázta a majdani fejlesztés gyakorlati hasznát Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. Hozzáfűzte, az elmúlt nehéz és szokatlan időszakban, amikor működő rendszereket kellett a rendkívüli helyzet miatt menet közben átalakítani, egyszersmind az is
„Most csak az ártámogatott receptek kiállítása történik így, de ha ezt ki tudjuk minden szolgáltatásra terjeszteni és létrejön az ehhez szükséges informatikai háttér, az óriási előrelépés lesz mindenkinek, és könnyít mindenkinek a munkáján” – mondta a három közül általa legfontosabbnak tartott fejlesztési tervről, amelynek a kivitelezése az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számításai szerint 121,7 millió lejbe kerül majd.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindhárom elképzelést három év alatt tervezi kivitelezni. A második informatikai fejlesztéshez mintegy 82 millió lejes EU-s finanszírozás igényel az intézmény. Ebből az összegből az eredetileg az egészségügyi alapellátás és a kórházak számára kifejlesztett Elektronikus Kórlapok Rendszeréhez (DES) szeretnének csatlakoztatni minden egészségügyi szolgáltatót. Így felkerülnének a páciensek elektronikus kórlapjaira a számukra biztosított paraklinikai, rehabilitációs, fogászati és járóbeteg-rendelőkben elvégzett szolgáltatások, az otthoni gondozás, otthoni sürgősségi konzultációk, illetve a palliatív ellátás is.
„Vannak olyan szolgáltatások, amelyek eddig nem kerültek be ebbe az adatbázisba, és pont az a lényege a projektnek, hogy az elektronikus kórlapot kiterjesszék minden egyéb szolgáltatásra. Ha ez megtörténik, akkor
Magyarán, ha elment a háziorvoshoz, onnan elküldték egy laborba, utána elment egy szakorvoshoz, esetleg kórházba került. Ezek az adatok visszanézhetők lesznek, és amikor egy orvos vagy egy konzílium meghoz egy döntést egy beteggel kapcsolatban, akkor ezeket az adatokat fel tudják használni annak érdekében, hogy a leghelyesebb diagnózist, a legjobb kezelést tudják alkalmazni” – fejtette ki a tervezett fejlesztés hasznáról Duda Tihamér.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a rendszerébe bekerülő adatok átfogó és hatékony feldolgozása érdekében is létrehozna egy integrált informatikai platformot, ennek a finanszírozására már januárban megkötötték a szerződést egy országos operatív programban. A beruházás értéke 101,98 millió lej, amiből 85,64 millió vissza nem térítendő támogatás.
„Ez tulajdonképpen egy olyan eszköz lesz, amely az egészségbiztosítási pénztár rendelkezésére áll majd annak érdekében, hogy azokat az adatokat, amelyeket az intézmény rendszere szolgáltat, hasznosan és az egészségügy, valamint a biztosított érdekében minél hatékonyabban fel tudjuk használni.”
Duda Tihamér elmondta, az egészségbiztosítási pénztárnak óriási elektronikus adatbázisa van, hiszen az intézménnyel szerződéses viszonyban álló minden egészségügyi szolgáltatótól érkeznek be adatok. A hatékony egészségpolitikai döntések, stratégiák kidolgozását fogják majd segíteni azok az átfogó adatfeldolgozások, amelyeket az újonnan kiépítendő rendszerben el tudnak majd végezni.
A tervezett projekteket részletező országos egészségbiztosítási közleményben arról nem esik szó, hogy az elmúlt években gyakori leállásokat produkáló és ezzel az egészségügyi szolgáltatóknak meglehetősen sok bosszúságot okozó elektronikus egészségügyi kártyák rendszerét tervezik-e korszerűsíteni.
Több mint ötezer cég és egyéni vállalkozó jelentett fizetésképtelenséget az országban. Ez a mennyiség 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, az év első kilenc napjában. Akkor alig több mint 4500 esetet regisztráltak.
A Meseszó Egyesület mesemondói idén is bejárják az országot, és mesélnek kis és nagyobb közösségekben. Akik szeretnének gyerek- vagy felnőtt közösség számára mesét kérni, november 8-ig tehetik ezt meg.
Nyolcan sérültek meg, miután két gépjármű összeütközött péntek délután Sáromberkénél – tájékoztat a Maros tűzoltóság sajtóosztálya.
Több mint hatvan rendőr és csendőr részvételével tartottak összehangolt akciót Nyárádkarácson községben péntek reggel a közrend biztosítása érdekében.
Munkálatok miatt forgalomkorlátozásra kell számítani hétfőtől több sepsiszentgyörgyi utcában.
Alkoholos befolyás alatt, jogosítvány nélkül vezetett egy férfi Tusnádon, ráadásul egy balesetben is érintett volt csütörtökön – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Klaus Iohannis államfő pénteken kihirdette a törvényt, amely szerint a román állam a hozzátartozók kérésére 5000 euróig terjedően köteles fedezni a külföldön elhunyt román állampolgárok hazaszállításának költségeit.
Életmentő műtétre szorul egy dupla szárnytörést szenvedett gyöngybagoly, segítséget kérnek a szállításában.
Vasárnap véget ér az egyhetes vakáció, hétfőn elkezdődik a 2024-2025-ös tanév második modulja, amely december 20-áig tart.
A téli szezon idejére bezár a Sepsi ReKreatív szabadidős létesítményeinek egy része, vasárnapig érdemes ellátogatni a parkokba és kerékpárt bérelni.
2 hozzászólás