
Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala
Nagy várakozások előzték meg a hétfő esti vitát a Digi24-en. Ha eltekintünk a körítéstől, ki maradt távol, ki lépett vissza, három szereplőt érdemes vizsgálni: a második fordulóba eséllyel pályázó Elena Lasconit és George Simiont, illetve a tartalmilag legjobb teljesítményt nyújtó, így a vitagyőztes Kelemen Hunort.
2024. november 20., 14:452024. november 20., 14:45
2024. november 21., 12:502024. november 21., 12:50
1. Míg Lasconi és Simion a tényekre kevésbé figyelve a saját közönségének játszott erősen populista regiszterben, addig Kelemen Hunor – bár az emberek hangjaként határozta meg önmagát – válaszaiban tartózkodott a hangzatos ígérgetésektől. Az egyetlen volt, akinek támogatói nem politikusok, tanácsadók és segítők voltak, hanem azok, akiket a kampányban képvisel: orvos, nyugdíjas, tanár, diák.
2. Lasconi felkészületlen és alkalmatlan az elnöki szerepre. Elena Lasconi egy kisváros polgármestere, aki azzal kampányol, hogy ha ezt az aranyos várost ilyen jól elvezette, akkor az ország vezetése sem jelenthet gondot.
Ehhez képest már a vita első perceiben kiderült, hogy fogalma sincs egy háborús helyzet kezeléséről, majd egyre hisztérikusabban reagált a többi jelölt kritikáira. Például akkor, amikor Kelemen Hunor az USR közigazgatási reformtervéről kérdezte, és azon belül a kisvárosok megszüntetéséről. Lasconi láthatóan nem ismeri saját pártja javaslatát. Egyrészt letagadta, hogy a kisvárosok is részei a tervnek, másrészt őszintén bevallotta, hogy a kisközségeket akarja megszüntetni, melyeket teljes érzéketlenséggel az ott élők iránt költségvetési fekete lyukaknak nevezett.
3. Ha Simionnak az volt a célja, hogy mindenkit megnyugtasson afelől, hogy nem kisdedek vérét issza, terve sikerült. De azért beelfutott egy-két pofonba. Például a Trumppal folytatott képzeletbeli párbeszédét rossz angolsággal adta elő. És kiderült az is, hogy nem tud különbséget tenni a heteroszexuális és a homoszexuális szavak jelentése között. Tartalmilag ezen túl is elég gyenge teljesítményt nyújtott.
Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala
4. A legmeggyőzőbb Kelemen Hunor volt. Nem kerülte meg az érdemi kérdéseket, a valódi problémákról beszélt, nagy tárgyi tudással, de a Geoanára és Diaconescura jellemző tudálékosság nélkül.
Az egyetlen volt, aki az egészségügyet érintő kérdésben világosan kijelölte a legfontosabb teendőket, vagy aki egyértelművé tette, hogy az ukrajnai béke ára nem lehet az ország feldarabolása. Világossá tette, hogy Iohannist biztos nem nevesítené miniszterelnöknek, és a regionalizáció ügyében leiskolázta Lasconit.
Látszott, hogy ismeri az elnöki feladatköröket, és nagyon pontos víziója van az ország előtt álló teendőkről, ideértve a legnagyobb hosszú távú probléma, a demográfiai krízis kezelését. Az egyetlen volt a jelöltek közül, akit nem támadtak, ellenben többször elismeréssel nyilatkoztak róla a vita során a többiek.
A Factual nevű tényellenőrző oldal folyamatosan monitorozta a vitában elhangzott állításokat, és minden jelöltnél több tudatos ferdítést vagy egyszerű ismerethiányból fakadó tévedést regisztrált. Egyetlen kivétel volt, Kelemen Hunor.
„Koherens, tárgyra törő válaszok. A legmagasabb érdemjegy.” „Felkészült, összeszedett, komoly és jószándékú. Továbbra is azt gondolom, hogy jó elnöke volna Romániának.” „A legésszerűbb hang a pályán.”, írták a vitát követően a román kommentátorok is.
5. A farkas báránybőrbe bújt! Simion magához képest visszafogott, önmagát szerető családapaként tüntette fel, a legtöbb kérdésben mérsékelt álláspontot képviselt. Célja nyilvánvalóan a másik markánsan rendszerellenes jelölt, Lasconi szavazóinak megszólítása.
Ha Simion bejut a második fordulóba, nem kétséges, hogy az AUR szavazói még nagyobb számban mennek el szavazni egy héttel később. A tét tehát nagy. A román demokrácia szempontjából is, de különösen a magyar képviselet szempontjából!
(X – fizetett hirdetés)
Az RMDSZ megbízásából készítette a Rubik Communications Kft., MFC-azonosító: 33240005.
Comandat de UDMR, realizat de Rubik Communications SRL, cod MFC: 33240005.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.