
Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala
Nagy várakozások előzték meg a hétfő esti vitát a Digi24-en. Ha eltekintünk a körítéstől, ki maradt távol, ki lépett vissza, három szereplőt érdemes vizsgálni: a második fordulóba eséllyel pályázó Elena Lasconit és George Simiont, illetve a tartalmilag legjobb teljesítményt nyújtó, így a vitagyőztes Kelemen Hunort.
2024. november 20., 14:452024. november 20., 14:45
2024. november 21., 12:502024. november 21., 12:50
1. Míg Lasconi és Simion a tényekre kevésbé figyelve a saját közönségének játszott erősen populista regiszterben, addig Kelemen Hunor – bár az emberek hangjaként határozta meg önmagát – válaszaiban tartózkodott a hangzatos ígérgetésektől. Az egyetlen volt, akinek támogatói nem politikusok, tanácsadók és segítők voltak, hanem azok, akiket a kampányban képvisel: orvos, nyugdíjas, tanár, diák.
2. Lasconi felkészületlen és alkalmatlan az elnöki szerepre. Elena Lasconi egy kisváros polgármestere, aki azzal kampányol, hogy ha ezt az aranyos várost ilyen jól elvezette, akkor az ország vezetése sem jelenthet gondot.
Ehhez képest már a vita első perceiben kiderült, hogy fogalma sincs egy háborús helyzet kezeléséről, majd egyre hisztérikusabban reagált a többi jelölt kritikáira. Például akkor, amikor Kelemen Hunor az USR közigazgatási reformtervéről kérdezte, és azon belül a kisvárosok megszüntetéséről. Lasconi láthatóan nem ismeri saját pártja javaslatát. Egyrészt letagadta, hogy a kisvárosok is részei a tervnek, másrészt őszintén bevallotta, hogy a kisközségeket akarja megszüntetni, melyeket teljes érzéketlenséggel az ott élők iránt költségvetési fekete lyukaknak nevezett.
3. Ha Simionnak az volt a célja, hogy mindenkit megnyugtasson afelől, hogy nem kisdedek vérét issza, terve sikerült. De azért beelfutott egy-két pofonba. Például a Trumppal folytatott képzeletbeli párbeszédét rossz angolsággal adta elő. És kiderült az is, hogy nem tud különbséget tenni a heteroszexuális és a homoszexuális szavak jelentése között. Tartalmilag ezen túl is elég gyenge teljesítményt nyújtott.
Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala
4. A legmeggyőzőbb Kelemen Hunor volt. Nem kerülte meg az érdemi kérdéseket, a valódi problémákról beszélt, nagy tárgyi tudással, de a Geoanára és Diaconescura jellemző tudálékosság nélkül.
Az egyetlen volt, aki az egészségügyet érintő kérdésben világosan kijelölte a legfontosabb teendőket, vagy aki egyértelművé tette, hogy az ukrajnai béke ára nem lehet az ország feldarabolása. Világossá tette, hogy Iohannist biztos nem nevesítené miniszterelnöknek, és a regionalizáció ügyében leiskolázta Lasconit.
Látszott, hogy ismeri az elnöki feladatköröket, és nagyon pontos víziója van az ország előtt álló teendőkről, ideértve a legnagyobb hosszú távú probléma, a demográfiai krízis kezelését. Az egyetlen volt a jelöltek közül, akit nem támadtak, ellenben többször elismeréssel nyilatkoztak róla a vita során a többiek.
A Factual nevű tényellenőrző oldal folyamatosan monitorozta a vitában elhangzott állításokat, és minden jelöltnél több tudatos ferdítést vagy egyszerű ismerethiányból fakadó tévedést regisztrált. Egyetlen kivétel volt, Kelemen Hunor.
„Koherens, tárgyra törő válaszok. A legmagasabb érdemjegy.” „Felkészült, összeszedett, komoly és jószándékú. Továbbra is azt gondolom, hogy jó elnöke volna Romániának.” „A legésszerűbb hang a pályán.”, írták a vitát követően a román kommentátorok is.
5. A farkas báránybőrbe bújt! Simion magához képest visszafogott, önmagát szerető családapaként tüntette fel, a legtöbb kérdésben mérsékelt álláspontot képviselt. Célja nyilvánvalóan a másik markánsan rendszerellenes jelölt, Lasconi szavazóinak megszólítása.
Ha Simion bejut a második fordulóba, nem kétséges, hogy az AUR szavazói még nagyobb számban mennek el szavazni egy héttel később. A tét tehát nagy. A román demokrácia szempontjából is, de különösen a magyar képviselet szempontjából!
(X – fizetett hirdetés)
Az RMDSZ megbízásából készítette a Rubik Communications Kft., MFC-azonosító: 33240005.
Comandat de UDMR, realizat de Rubik Communications SRL, cod MFC: 33240005.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
Elfogadta szerdai ülésén a kormány a 22 prefektus és 36 alprefektus tisztségből való felmentéséről szóló határozatokat – közölte Ioana Dogioiu kormányszóvivő. Az érintett prefektusok és alprefektusok lemondtak a tisztségükről.
A következő három évben több lépésben mintegy 14 ezerrel tervezik csökkenteni a kórházi ágyak számát. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a kormány.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.