Az országban tízévenként politikai szélvihar kerekedik, amely kisöpri az államfői palota termeit, és a parlament széksoraiba is be-befúj. A kijevi Függetlenség tér (ukránul majdan nezalezsnosztyi) szimbolikus jelentőségű ebben a tekintetben. 2004-ben az elcsalt elnöki választásokat vétózta meg a népakarat az ország főterén, idén az elnököt és az unióellenes legfelső törvényhozást buktatta meg.

Ez utóbbinak sokkal nagyobb volt az ára: az ország testéről leszakadt a Krím-félsziget, a keleti megyékben, Luhanszkban és Donyeckben pedig háború robbant ki az oroszbarát szakadárok és az ukrán egységet hirdető, az európai integráció mellett kiálló erők között. Vlagyimir Putyin elnök ügyesen taktikázott: megvárta, míg véget ér a téli olimpia Szocsiban, és csak utána kezdte el védeni az orosz érdekeket Ukrajnában. A dácsájában cárként élő Viktor Janukovics elnök áthelyezte trónját Rosztovba, és onnan küldözgette szappanbuborékba csomagolt fenyegető üzeneteit népének. Visszatérni azonban nem volt mersze.

Májusban új elnököt választott az ország, júliusban pedig már nemzetközivé duzzadt az ukrán konfliktus a malajziai utasszállító repülőgép lelövésével. Még abban a hónapban feloszlott az ukrán legfelsőbb tanács, a ráda kormányt támogató többsége. Az európai társult tagságot szorgalmazó új elnök, Petro Porosenko soron kívüli választásokat írt ki októberre.

Tömeges hamisításoktól, provokációktól és merényletektől tartva a regnáló parlament nem hagyta jóvá, hogy a Krímen és a harcokban érintett területeken is szavazhassanak. Ez hozzávetőleg négy és fél millió ember távolmaradását jelentette az október 26-ai választástól, ami a szavazatra jogosultak csaknem hetede. A szakadárok által megszállt területeken novemberben külön választást tartanak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság hívei. A keleti megyékben 27 körzetben ki sem nyitottak a szavazóhelyiségek.

A Központi Választási Bizottság (KVB) 198 körzet adatai alapján állapította meg a 52,42 százalékos részvételi arányt. Ez azt jelenti, hogy a 45 milliós Ukrajnában a 33 millió szavazatra jogosult állampolgár közül mindössze 17 millió járult az urnákhoz. A nem éppen sztahanovista mutató már európai trendet sugall.

Kulin Zoltán, Ungvár

A teljes írás az Erdélyi Napló október 30-án megjelenő 43. lapszámában olvasható.