Fotó: Iochom Zsolt
Csíksomlyó volt a kiindulópontja a Márton Áron püspök szentté avatásáért felajánlott zarándoklatnak. Erdély 26 településéről 50 zarándok indult útnak szeptember 7-én, hogy végigjárják a püspök életének meghatározó helyszíneit.
2015. szeptember 12., 13:022015. szeptember 12., 13:02
2015. szeptember 14., 12:082015. szeptember 14., 12:08
Szeptember 7–9. között hetedik alkalommal szervezték meg a Márton Áron életének főbb helyszíneit bejáró zarándokutat, hogy általa jobban megismerjék Erdély püspökének életét. A háromnapos zarándoklat főbb állomáshelye Csíksomlyó, Csíkdánfalva, Csíkszentdomokos, Szászrégen, Máramarossziget, Dés, Kolozsvár és Gyulafehérvár volt. A zarándokcsoportot Kovács Gergely egyházjogász, a Kultúra Pápai Tanácsa irodavezetője, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora, Kasza László brassói káplán, viceposztulátor és Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió munkatársa vezette.
A nyitó szentmisét hétfőn reggel a csíksomlyói kegytemplomban Bőjte Mihály ferences házfőnök celebrálta a zarándoklaton részt vevő paptestvérekkel. „Közösen azért imádkozunk, hogy Márton Áron püspök bekerüljön azon kanonizált szentek közé, akik hivatalosan is példaképként állhatnak előttünk” – fogalmazott felajánlásában Bőjte Mihály. „Azért indulunk el Márton Áron püspök nyomdokain, hogy vele találkozzunk, őt még jobban megismerjük, de ne csak feltekintsük rá, hanem az ő példáját is próbáljuk követni” – emelte ki a szentmise végén Kovács Gergely posztulátor.
A zarándokbusz első állomása Csíkdánfalva volt, ahol Bara Ferenc főesperes, Márton Áron utolsó titkára tanúságtételét, személyes élményeit osztotta meg a hívekkel. Mint felidézte, huszonhat éves káplán korában, 1978. augusztus elsejétől lett az akkor már 82 éves beteg püspök személyi titkára. Ma is nagy szeretettel emlékezik vissza a „kegyelmes úr” dús, bozontos szemöldökére, aki egyházát érintő ügyekben nagyon bölcs és határozott fellépést tanúsított. Ereklyeként őrzi azt a vörös cingulumot, mely Márton Áron szerénységéről és a szegénység megéléséről árulkodik, hisz több mint harminc varrás található rajta. Bara Ferenc főesperes beszámolt arról, hogy amikor Márton Áron megkapta a fizetését, azt jóformán mind a rászorulóknak adta, listát is vezetett, hogy kit mekkora összeggel támogatott.
A zarándoklat következő állomása Márton Áron szülőfaluja, Csíkszentdomokos volt, ahol megtekintették a korábbi egyházi iskola épületében öt évvel ezelőtt kialakított Márton Áron Múzeumot. A múzeum megálmodója és igazgatója, Lázár Csilla kalauzolta a zarándokokat végig a tárlaton, részletgazdag képet festve a püspök életútjáról. Az egykori szülői ház helyén álló épületnél a püspök unokaöccse, Márton Gerő fogadta az érkezőket. A csoport felkereste a helyi templomot, ahol 1896. augusztus 31-én megkeresztelték Áront. Kasza László viceposztulátor megmutatta a szülőfalunak adott püspöki ajándékokat: az ezüst kelyhet és a paténát.
Máramarosszigetre tartva az autóbusz áthaladt Márton Áron két szolgálati helyén, Gyergyószentmiklóson és Gyergyóditrón. Szászrégenben Balla Árpád plébános fogadta a zarándokcsoportot. Itt található az első Márton Áront ábrázoló kültéri szobor, amely 1992 júniusa óta áll a templomkertben. Ugyanakkor a templomban vitrálé is őrzi a szent életű püspök emlékét. A zarándokok az esti órákban érkeztek meg az ukrán határ közelében fekvő Máramarosszigetre, ahol Áron püspök 1951. szeptember 19-től 1954. május 27-ig volt a börtön 45-ös cellájának a foglya. A börtönmúzeumban Fürtös Róbert muzeológus vezette végig a zarándokcsoportot, ezt követően szentmisét mutattak be a plébániatemplomban.
A kommunizmus idején kétszáz őrzött személyből 53 halt meg a máramarosszigeti börtönben. Végül a szegények temetőjébe látogattak ki, ahol a szabadtéri oltár körül imádkoztak a meghaltak lelki üdvéért. Útjukat Kolozsvár irányába folytatták, rövid megállót téve Désen a ferences kolostorban, ahol bekapcsolódtak az esti zsolozsma elvégzésében, majd a barátok vendégszeretetét élvezték a vacsoránál.
A zarándoklat utolsó napján a kolozsvári Szent Mihály templomban, Márton Áron püspökké szentelésének helyszínén Kovács Sándor főesperes köszöntötte a zarándokokat az általa celebrált szentmisét követően. Első ízben a piarista templomba is ellátogattak, ahol egykor a nagy püspök a szószékről tanította a fiatalokat. Végül a zarándokok sétát tettek Gyulafehérváron a püspökség kertjében, ahol Jakubinyi György érsek fogadta a csoportot, betekintést nyújtva a püspöki kápolnába és Áron püspök egykori dolgozószobájába is. A zarándoklat a székesegyház kriptájában ért véget, ahol a püspök nyughelye előtt imádkoztak a szentté avatásért.
Május 2-án és 3-án kapják meg a nyugdíjukat azok, akiknek bankszámlára érkezik a pénz, a postások pedig május 3-áig kézbesítik – nyilatkozta a munkaügyi miniszter csütörtökön Temesváron.
Sérülései miatt örökre elaltatták csütörtökön a Gyulafehérvár közelében, a Szászsebest Tordával összekötő autópálya mentén feltűnt medvét.
A magyarok az imádságban találják meg az erőt, elszántságot, hogy még a jelenlegi történelmi körülmények között is követhessétek a népetekből sarjadt szentek és boldogok példáját – mondta Ferenc pápa az ezerötszáz fős Magyar Nemzeti Zarándoklat tagjainak.
Határozatot készül elfogadni csütörtöki ülésén a kormány arról, hogy korábban folyósítják a májusi nyugdíjakat – tudta meg szerdán az Agerpres munkaügyi minisztériumi forrásokból.
Több mint egy százalékponttal emelkedett az RMDSZ önkormányzati jelöltjeinek támogatottsága áprilisban az egy hónappal korábbi adatokhoz képest – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató helyhatósági választásokkal kapcsolatos friss felméréséből.
A Richter-skálán 3,3-as erősségű földrengés volt szerda hajnalban Vrancea megyében.
Marcel Ciolacu kormányfő kedden felkérte Simona Bucura-Oprescu munkaügyi minisztert, hogy intézkedjen annak érdekében, hogy a nyugdíjasok még az ortodox húsvét előtt kézhez kapják nyugdíjukat. Az ortodox húsvét idén május a május 4-5-i hétvégére esik.
Marcel Ciolacu bejelentette, hogy a kormány keddi ülésén összesen 260 millió lej értékben hagynak jóvá infrastrukturális beruházásokat a szállítás és a környezetvédelem ágazatában.
Romániában nem a megélhetéssel kapcsolatos gondok, hanem az ország háborúba sodródásának lehetősége miatt aggódnak a legtöbben – mutatta ki az INSCOP közvélemény-kutató hétfőn közzétett felmérésében.
Változik a Román Posta alegységeinek nyitásrendje május elseje, illetve az azt követő ortodox húsvét okán – derül ki a szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményből.
szóljon hozzá!