Szeptember 7–9. között hetedik alkalommal szervezték meg a Márton Áron életének főbb helyszíneit bejáró zarándokutat, hogy általa jobban megismerjék Erdély püspökének életét. A háromnapos zarándoklat főbb állomáshelye Csíksomlyó, Csíkdánfalva, Csíkszentdomokos, Szászrégen, Máramarossziget, Dés, Kolozsvár és Gyulafehérvár volt. A zarándokcsoportot Kovács Gergely egyházjogász, a Kultúra Pápai Tanácsa irodavezetője, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora, Kasza László brassói káplán, viceposztulátor és Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió munkatársa vezette.

A nyitó szentmisét hétfőn reggel a csíksomlyói kegytemplomban Bőjte Mihály ferences házfőnök celebrálta a zarándoklaton részt vevő paptestvérekkel. „Közösen azért imádkozunk, hogy Márton Áron püspök bekerüljön azon kanonizált szentek közé, akik hivatalosan is példaképként állhatnak előttünk” – fogalmazott felajánlásában Bőjte Mihály. „Azért indulunk el Márton Áron püspök nyomdokain, hogy vele találkozzunk, őt még jobban megismerjük, de ne csak feltekintsük rá, hanem az ő példáját is próbáljuk követni” – emelte ki a szentmise végén  Kovács Gergely posztulátor.

A zarándokbusz első állomása Csíkdánfalva volt, ahol Bara Ferenc főesperes, Márton Áron utolsó titkára tanúságtételét, személyes élményeit osztotta meg a hívekkel. Mint felidézte, huszonhat éves káplán korában, 1978. augusztus elsejétől lett az akkor már 82 éves beteg püspök személyi titkára. Ma is nagy szeretettel emlékezik vissza a „kegyelmes úr” dús, bozontos szemöldökére, aki egyházát érintő ügyekben nagyon bölcs és határozott fellépést tanúsított. Ereklyeként őrzi azt a vörös cingulumot, mely Márton Áron szerénységéről és a szegénység megéléséről árulkodik, hisz több mint harminc varrás található rajta. Bara Ferenc főesperes beszámolt arról, hogy amikor Márton Áron megkapta a fizetését, azt jóformán mind a rászorulóknak adta, listát is vezetett, hogy kit mekkora összeggel támogatott.

A zarándoklat következő állomása Márton Áron szülőfaluja, Csíkszentdomokos volt, ahol megtekintették a korábbi egyházi iskola épületében öt évvel ezelőtt kialakított Márton Áron Múzeumot. A múzeum megálmodója és igazgatója, Lázár Csilla kalauzolta a zarándokokat végig a tárlaton, részletgazdag képet festve a püspök életútjáról. Az egykori szülői ház helyén álló épületnél a püspök unokaöccse, Márton Gerő fogadta az érkezőket. A csoport felkereste a helyi templomot, ahol 1896. augusztus 31-én megkeresztelték Áront. Kasza László viceposztulátor megmutatta a szülőfalunak adott püspöki ajándékokat: az ezüst kelyhet és a paténát.

Máramarosszigetre tartva az autóbusz áthaladt Márton Áron két szolgálati helyén, Gyergyószentmiklóson és Gyergyóditrón. Szászrégenben Balla Árpád plébános fogadta a zarándokcsoportot. Itt található az első Márton Áront ábrázoló kültéri szobor, amely 1992 júniusa óta áll a templomkertben. Ugyanakkor a templomban vitrálé is őrzi a szent életű püspök emlékét. A zarándokok az esti órákban érkeztek meg az ukrán határ közelében fekvő Máramarosszigetre, ahol Áron püspök 1951. szeptember 19-től 1954. május 27-ig volt a börtön 45-ös cellájának a foglya. A börtönmúzeumban Fürtös Róbert muzeológus vezette végig a zarándokcsoportot, ezt követően szentmisét mutattak be a plébániatemplomban.

A kommunizmus idején kétszáz őrzött személyből 53 halt meg a máramarosszigeti börtönben. Végül a szegények temetőjébe látogattak ki, ahol a szabadtéri oltár körül imádkoztak a meghaltak lelki üdvéért. Útjukat Kolozsvár irányába folytatták, rövid megállót téve Désen a ferences kolostorban, ahol bekapcsolódtak az esti zsolozsma elvégzésében, majd a barátok vendégszeretetét élvezték a vacsoránál.

A zarándoklat utolsó napján a kolozsvári Szent Mihály templomban, Márton Áron püspökké szentelésének helyszínén Kovács Sándor főesperes köszöntötte a zarándokokat az általa celebrált szentmisét követően. Első ízben a piarista templomba is ellátogattak, ahol egykor a nagy püspök a szószékről tanította a fiatalokat. Végül a zarándokok sétát tettek Gyulafehérváron a püspökség kertjében, ahol Jakubinyi György érsek fogadta a csoportot, betekintést nyújtva a püspöki kápolnába és Áron püspök egykori dolgozószobájába is. A zarándoklat a székesegyház kriptájában ért véget, ahol a püspök nyughelye előtt imádkoztak a szentté avatásért.