A miniszterelnök a szabadegyetemen úgy foglalt állást, szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel és módszerekkel, mivel szerinte a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, az országot az eladósodottságtól, és nem volt kötelezte a mindenkori kormányokat arra, hogy ismerjék el a világban élő magyarok nemzethez tartozását. „A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell. Ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy illiberális állam” – fogalmazott Orbán Viktor. Közölte azt is, hogy ezt a fajta építkezést egy sajátos civil szféra próbálja akadályozni az anyaországban, ahol „külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk”, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.

A magyarországi baloldali ellenzéki pártok részéről a miniszterelnöknek a nem liberális állam kiépítéséről tett kijelentése váltotta ki a legtöbb bírálatot. Tóbiás József, az MSZP elnöke úgy értékelte, tusnádfürdői beszédével a kormányfő kilépett az európai és a magyar polgári demokráciák értékrendszeréből. Miközben a Jobbik azt kifogásolta, hogy a magyarság ügye hiányzott a beszédből,

Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a liberális demokráciának nem a közmunkaalapú társadalom vagy a „rabszolgatartás” az alternatívája, hanem a részvételi demokrácia. Kerék-Bárczy Szabolcs, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja úgy fogalmazott: a miniszterelnök „sajnos vagy elmeháborodott, és/vagy hazaáruló”, mivel szerinte Orbán lényegében azt hirdette meg, hogy a szabadságra épülő demokráciával szemben „egy fasiszta, szabadságot lebontó államszervezés” a követendő példa.

Román részről kevés, de annál keményebb reakciók érkeztek a magyar kormányfő kijelentéseire. Cristian Diaconescu, a Traian Băsescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártja (PMP) államfőjelöltje szombaton leszögezte: egyetlen bukaresti közméltóság sem nyilatkozott tiszteletlenül a magyarokkal kapcsolatban, ilyen gesztusok szerinte éppenséggel Budapestről érkeztek. Băsescu volt tanácsadója hozzátette: a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén Románia messzemenően tiszteletben tartja az európai szabványokat, az ország regionális átalakítását pedig nem etnikai, hanem kizárólag gazdasági szempontok alapján hajtják végre. „Magyarország geopolitikai törekvéseitől függetlenül a Moszkva–Budapest-tengely sohasem szeli majd át Románia egyetlen régióját sem” – fogalmazott Diaconescu.

A szélsőségesen nacionalista, soviniszta kirohanásairól elhíresült Bogdan Diaconu szociáldemokrata képviselő vasárnap blogján arról írt, hogy „elegünk van abból a Magyarországból, amely a román törvények iránti megvetéséért vár tiszteletet”. A PSD honatyája szerint a budapesti „szupernemzeti törekvések” a román állam szuveranitásának és létének megszűnését célozzák.