Fotó: Boda L. Gergely
Annak ellenére, hogy a Kárpátok sétányán és környékén lakók mindkét közvitán ellenezték és petíciót indítottak a kezdeményezés ellen, a keddi marosvásárhelyi tanácsülés napirendjén szerepel a Maros-híd műszaki adatainak elfogadásáról szóló határozattervezet. Ha a tanácsosok erre rábólintanak, elkészülhet a műszaki terv és az uniós pályázat – írja a keddi Vásárhelyi Hírlap.
2015. augusztus 25., 12:502015. augusztus 25., 12:50
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a Kárpátok sétányán levő garzontömbház és a Május 1. strand közti szűkös sávon szeretne egy új Maros-hidat építtetni. Az ötlet nem új keletű, 2013-ban szervezték az első, ezzel kapcsolatos közvitát, amelyen az érintett lakók szép számban részt vettek és tiltakozásukat fejezték ki a terv ellen.
A városháza azzal indokolja az elképzelést, hogy a legutóbb készített felmérések szerint a városban a Maros-híd, a Kálvária (Papiu), a Gecse Dániel (Ştefan cel Mare) utca, valamint a főtér a legforgalmasabb szakaszok. A Maros-hídon előfordul, hogy nyolc óra leforgása alatt nyolc-, kilenc- vagy akár tízezer jármű halad végig. Az új híd részben tehermentesítené a már meglevőt, ami amúgy is főjavításra szorul. Az érintettek, különösen a háromszáz lakrészt tartalmazó garzontömbház lakói, valamint a mellette levő 55-ös és 53-as panelházakban élők viszont attól félnek, hogy a nagylélegzetű munkálatok miatt károsodhatnak a tömbházak falai, valamint a hídra terelt forgalom teljesen ellehetetleníti majd életüket.
Az első közvitát 2014-ben egy második követte, amelyen bejelentették, hogy az eredeti elképzelés helyett 15 méterrel tovább költöztetik a hidat, így nem jelent majd reális veszélyt a már meglevő épületekre. A lakók továbbra is indokolatlannak tartották a tervet, s azt is kifogásolták, hogy nem készült pontos tanulmány arról, hogy a főtér vagy a nagykórház irányából erre terelt forgalom milyen utcákon fog végighaladni, s azok alkalmasak-e a jelenlevőnél nagyobb gépkocsiforgalom „elviselésére”.
A lakók tiltakozása ellenére a környezetvédelmi ügynökség úgy ítélte meg, hogy semmiféle akadálya nincs a városháza hídépítési tervének, így megadta a környezetvédelmi beleegyezést.
A keddi tanácsülésen napirendre kerülő határozattervezet két lehetséges hídtervről szól. Az első változat értelmében a hídnak két tartóoszlopa lenne a vízben, míg a második variáns szerint a híd boltíves lenne, tartóoszlopai csak a szárazon lennének (ez utóbbi az előzetes számítások szerint egymillió euróval többe kerülne). Mindkét esetben a híd 495,5 méter hosszú lenne, két közlekedési sávval, járdával és kerékpárúttal. A határozattervezet szerint a szakemberek az első variánst támogatják, amelynek összértéke 8.646.187 euró, kivitelezési ideje 24 hónap.
A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére Peti András alpolgármester elmondta, hogy a híd, amennyiben megépül, elsősorban a személygépjárműveknek fog alternatív megoldást nyújtani, illetve tehermentesíti a már meglévő építményt, de nem jelent megoldást a tehergépkocsik számára, illetve nem helyettesíti a városi körgyűrűt, amelyre nagy szükség volna. „A szakbizottságban két feltételt fogalmaztam meg, kérve, hogy kerüljön be a végleges határozatba: a hidat ne helyi pénzalapokból vagy bankkölcsönből, hanem kizárólag uniós, vissza nem térítendő pénzből építsék meg. A másik arra vonatkozik, hogy ha a híd megépül, akkor korszerűsítsék a Maros utcát, s oldják meg, hogy a hídról lehajtó autók aszfaltúton tudjanak eljutni a Hídvég és a Szabadi utcába, de Marosszentanna irányába is.”
Semmi nem maradt élve a Kis-Küküllőben a Parajdról érkező sóhullámok után – nyilatkozta kedden Székely Annamária, a Maros megyei környezetőrség igazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a nagy haltetemek még a folyó fenekén vannak.
A Kis-Küküllő vízének magas sótartalma miatt keddre virradó éjszaka egy órakor ismét leállították a dicsőszentmártoni vízüzemet.
Mintegy 700 ezer liter vizet osztott ki a Maros megyei katasztrófavédelem és az Aquaserv szolgáltató hétfőn a Kis-Küküllő mentén élőknek. Mindemellett az elpusztult halak begyűjtése is folyamatban van a sóval szennyezett folyónál.
Öt helyszínen, ötven zenei előadóval szervezik meg Marosvásárhelyen a városnapokat június 26–29. között. Idén 14 díszpolgári címet osztanak ki, tizenegy ország küldöttsége látogat ide. Kétmillió lejt különít el erre a város helyi forrásokból.
Bő két napos szünet után újraindult a vízszolgáltatás Dicsőszentmártonban. A jó hírt a város polgármestere jelentette be vasárnap este a közösségi oldalán.
Jelentősen csökken a Korond-patak vízének sótartalma az elmúlt időszakban – tájékoztat a Maros megyei vészhelyzeti bizottság, amely arról is beszámolt, hogy kiszedték a Kis-Küküllőből a döglött halakat és halivadékokat mentettek.
A vasárnap esti vízminták eredményei függvényében döntenek a dicsőszentmártoni vízüzem újraindításáról – nyilatkozta a Székelyhonnak vasárnap reggel Sipos Levente, az Aquaserv igazgatója.
Előbb a Korond-patak földfelszíni eltűnése számított a sóvidék leglátványosabb történésének, aztán megjelentek a bányafelszíni lyukak, majd nőttek és nőttek – határon innen és túl szinte mindenkit ez foglalkoztatott.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken a prefektúra.
Bizonytalan ideig vezetékes víz nélkül maradnak a dicsőszentmártoniak és a környékbeli települések lakói. Pénteken egy újabb település, Küküllőszéplak is központosított segítséget kért. Az illetékesek keresik a megoldásokat.
szóljon hozzá!