A szenátus jóindulatán múlott a fele-fele arány?

A professzor azok után nyilatkozottportálunknak, hogy hétfőn délelőtt, egy sajtóértekezlet keretében Leonard Azamfirei rektor arról beszélt, hogy a román többségű szenátus bölcsességének és jóindulatának köszönhetően oszlik meg fele-fele arányban a román és magyar diákok létszáma az államilag támogatott helyeken. Az intézményvezető hangsúlyozni kívánta: senki nem kötelezte az egyetem vezetőségét arra, hogy ugyanannyi államilag támogatott helyet biztosítson az általános orvosira, a fogorvosira vagy a gyógyszerészeti karra felvételiző magyar diákoknak, mint a románoknak.

„Egyetlen törvény vagy felsőbb utasítás sem kötelezett bennünket erre. Ezt mi, a szenátus tagjai döntöttük el. Íme egy újabb bizonyíték azok számára, akiknek szükségük van a bizonyítékokra” – fejtette ki Azamfirei, kidomborítva a román többségű vezetőségi testület nagylelkűségét. Mindezt a rektor annak apropóján jegyezte meg, hogy az utóbbi egy-két évben felerősödtek azok a hangok, amelyek kifogásolják azt a néhány évvel ezelőtt bevezetett gyakorlatot, miszerint a két tagozat között egyenlően oszlanak meg az államilag támogatott helyek.

A rektor állításával szemben Szabó Béla emlékeztetni kívánt arra a 2003-ban, az RMDSZ kezdeményezésére született sürgősségi kormányrendeletre, amely kötelezi az egyetem vezetőségét, hogy az utóbbi öt év eredményeinek megfelelően alakítsa a diáklétszámot. „Mivel az utóbbi öt esztendőben ez az arány fele-fele volt, most sem lehetett másként. De úgy tudom, egyeseknek már ez sem tetszik, és elkezdték piszkálni” – mondta el a magyar oktató. A tavalyelőtt egy feljelentés is érkezett ennek kapcsán az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD), mely azt taglalta, hogy a magyar tagozatra miért lehet kisebb átlaggal bejutni, mint a románra. A CNCD elvetette a diszkrimináció vádját. Az idén viszont a roma diákoknak elkülönített hét hely valamint a tandíjköteles helyek megosztása miatt zúgolódtak egyesek. A kérdésre, miszerint jó az előre meghatározott létszám vagy sem, a rektor kitérő, ám egyértelmű választ adott. „Ha válaszolok erre a kérdésre, gondom származhat belőle. Így inkább azt mondom, hogy az lenne az ideális, ami az én diákkoromban volt: vagyis a legjobbak jussanak be, csakis a jegy és ne egyéb számítson” – fejtette ki Azamfirei, aki a ’80-as években, egy olyan időszakban jutott be az általános orvosi karra, amikor a magyar nyelvű oktatást szinte teljes egészében kiiktatták az egyetemről.

Egyébként számos magyar tanár úgy véli, újabban azért oly magasak a román tagozatra felvételizők jegyei, mert Marosvásárhelyen – az ország más egyetemeivel ellentétben – a biológia és a kémia közül csak egy tantárgyat követelnek. „Teljesen nyilvánvaló, hogy így egyre több diák részesíti előnyben a vásárhelyi egyetemet. A matematika szerint pedig minél több a jelentkező, annál nagyobb átlaggal lehet bejutni” – mondta el portálunknak egy, a neve lehallgatását kérő fiatal oktató. Mint ismeretes, az orvosi román tagozatára az idén 9,77-es átlaggal jutott be az utolsó jelentkező, míg a magyar tagozat esetében az is jól járt, aki 9,44-est írt. Románul 1074 diák, magyarul 522 felvételizett a múlt héten. Hasonló eltérés volt a másik két karon is. A gyengébben teljesítő magyar felvételizőknek így egyetlen hely sem jutott a fizetéses helyeken.

„Az egyetem vezetősége megfeledkezik arról, hogy amikor évekkel ezelőtt, esztendőről esztendőre a magyar jelentkezők teljesítettek jobban, a tandíjas helyeket is fele-fele arányban osztottuk el. Amióta viszont fordult a kocka, a román vezetők hallani sem akarnak arról, hogy itt is 50-50 százalékban osztódjanak meg a helyek” – kifogásolta Szabó Béla. A paritásos elv három évvel ezelőtt borult fel; akkor az RMDSZ-nek, kormányhatározattal sikerül kicsikarnia további húsz fizetéses helyet.

Lapunk arra is kíváncsi volt, miért nem biztosítanak külön helyeket a magyar fiataloknak a különböző rövid távú oktatási rendszerben. Egyelőre a fogtechnikumban, a táplálkozástanon és a belneo-fizikóterápián kizárólag csak román nyelvű oktatás folyik. Kérdésünkre Leonard Azamfirei azzal érvelt, hogy nincs elég magyar tanügyi káder, hisz maholnap az általános orvosi karon sincs ki előadjon.

Az egyetem átvenné a gimnáziumot is
A Gheorghe Marinescu Egészségügyi Gimnázium átvételére készül a MOGYE. A törvénymódosítás lehetővé tenné az egyetemeknek, hogy saját gimnáziumot működtessenek, amit Leonard Azamfirei szerint meg is kell próbálni. „Létesíthetnénk mi is egy iskolát, de az csak fizetéses lehetne, így inkább az állami gimnáziumot vennénk át. Szándékunkat jeleztük mind a tanfelügyelőségnek, mind az önkormányzatnak” – mondta el a rektor. Azamfirei hozzáfűzte: az iskola ezentúl is kétnyelvű maradna. Szabó Béla szerint félő, hogy ez csupán kirakatintézményként működne, ahol öt-hat román osztály mellett egy magyar tannyelvűt is megtűrnek.