Fotó: Kristó Róbert
Nem tárgyi bizonyítékokat rakunk ki, hanem minél több információt arról a korról, amelyben ő élt, illetve, minél több anyagot arról, amit cselekedett. Hiszen ezekről keveset tudunk – hangzottak el Ferencz Alajos csíkszentdomokosi polgármester mondatai, a községbeli Márton Áron Múzeum létrehozásával kapcsolatban. A kapuit szombaton megnyitó tárlat, a Gyulafehérvári Főegyházmegye püspökének életébe kalauzol minket, oly módon, ahogy talán eddig még nem sikerült megismernünk azt.
2010. október 12., 20:072010. október 12., 20:07
2010. október 13., 11:102010. október 13., 11:10
Fotó: Kristó Róbert
A kiállítás huszadik századi időutazásra, elmélkedésre és kérdésfelvetésre invitálja a látogatót, újra és újra körüljárva Márton Áron életének „titkát”: miként válhatott egy egyszerű parasztfiú korának éleslátású, nyitott szívű és csalhatatlan igazságérzetű, szellemi, lelki vezetőjévé, sokak számára egyedüli tájékozódási ponttá a homály évtizedeiben – ezen szavakkal köszönti látogatóit a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum internetes honlapja. A tárlat kezdeményezői pedig azt vallják: nem tettek egyebet, mint a község egy régi adósságát rótták le.
„Az ötlet már régóta megfogalmazódott bennem. Csíkszentdomokosnak a legnagyobb ismertséget, minden kétséget kizáróan, Márton Áron szerezte. Ugyanakkor nagy hiányosság a községben, hogy nincs olyan emlékhely, ahol az idelátogató mélyebben megismerhetné a püspök életét és munkásságát. Márpedig úgy gondoltam, ha valamely helységnek fel kell vállalnia ezt a feladatot, akkor Csíkszentdomokos kell legyen az” – eképpen indította rövid beszélgetésünket Lázár Csilla. A tárlat koncepcióját kidolgozó, az anyaggyűjtést és szerkesztést elvégző magyar-angol szakos tanárnő szerint, egyáltalán nem véletlen, hogy a kiállítás a nagyméltóságú egyházfő halálának 30. évfordulója alkalmából jön létre. „Ezt a kerek évfordulót mindenképpen meg kell ünnepelni. Márton Áronról kell beszélni, meggyőzni az embereket, olvassanak róla, illetve tőle, ugyanis írásai számunkra a jelenben is értékes üzenetek hordoznak” – hangsúlyozta Lázár. Majd elmondta, olyan tárlatot szerettek volna, amely egy kicsit mélyebben ismerteti a püspök életútját. Néhány alapvető dolgot ugyan tudunk róla, ám a tárlat által a látogatónak lehetősége adódik megismerni, hogy a 20. század egyes történelmi eseményei kapcsán mit mondott, mit cselekedett a püspök, hogyan mutatott példát, melyek voltak az általa világosan kijelölt irányelvek. „A kiállításon a konkrét történelmi események kontextusába helyezzük a püspök életét és a munkásságát gyerekkorától a haláláig” – fejtette ki Lázár Csilla.
Fotó: Kristó Róbert
Megtudtuk, tizennyolc részre tagolták a kiállítási anyagot a püspök életútja mentén. Minden részben korabeli dokumentumok, fényképek és a püspökről szóló, tőle származó szövegek, idézetek láthatóak. „Nagyon szeretnénk, hogy a látogatók kicsit elgondolkodjanak, kérdéseket fogalmazzanak meg önmaguknak Márton Áron életéből kiindulva” – hangsúlyozta a szerkesztő.
Rövid tárlatvezetés
A templom tőszomszédságában, az egykori egyházi iskola épületében kialakított múzeum, három teremmel várja látogatóit. Az első, egyben a legterjedelmesebb, a püspök születésével indul, illetve, a második világháborúval zárul. A második terem 1945-től a kommunista berendezkedést, az államosítást, a püspök börtönéveit is magába foglalja. „A házi őrizetét, illetve, az ezt követően lehetővé váló bérmautak üzenetét is közvetítjük” – jegyezte meg a tanárnő.
Fotó: Kristó Róbert
A harmadik termet a pincében alakították ki: itt a püspök és társainak pere, illetve a gyulafehérvári egyházmegyéből származó papok börtönélményei jelenítődnek meg. „Ezáltal, talán egy kicsit, abba a szorongatott helyzetbe is beleképzelik magukat a látogatók, amit a kommunista börtönök jelentettek” – magyarázta Lázár Csilla. Így a közel 140 négyzetméteres kiállítófelület, igazi időutazásra hívja látogatóit. A tárlat részeként, a Terror Háza Múzeum által készített életrajzi filmet is levetítik. Akik pedig még jobban elmélyülnének a püspök élettörténetében, azoknak, a kiállítás bővített anyagát érintőképernyőn is olvashatóvá teszik.
Másfajta kiállítás ez
„A kiállítás ötlete, az anyag összegyűjtése mindenképpen Lázár Csilla érdeme. Mi a létrejöttének feltételeit tudtuk biztosítani” – fogalmazott érdeklődésünkre Ferencz Alajos polgármester. A községvezető kifejtette, főleg azért nyerte el tetszését a tárlat ötlete, mert nem tárgyi bizonyítékokat vehetnek szemügyre a múzeumot felkeresők, hanem nagyon sok információhoz juthatnak arról a korról, amelyben a püspök élt, és minél több anyagot láthatnak azzal kapcsolatban, amit tett, cselekedett.
Szombaton lesz a megnyitó
Október 16-án, délelőtt 10 órától, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek celebrál szentmisét a csíkszentdomokosi plébániatemplomban. Ezt követően, a falu központjában álló Márton Áron-emlékműnél lesz koszorúzás. Déli 12 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés a községháza dísztermében, amelyen beszédet mond Tamás József segédpüspök, Bodó Péter nyugalmazott plébános, Soós Károly teológus, a budapesti Márton Áron Társaság elnöke, Tánczos Barna államtitkár és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Ennek végeztével nyitják meg a múzeumot, amely a Márton Áron Általános Iskola templom melletti épületében kapott helyet. A létesítményt egyébként a Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért, Csíkszentdomokos Önkormányzata és a csíkszentdomokosi Római Katolikus Plébánia közösen hozták létre, nagylelkű támogatók és készséges közreműködők segítségével. Ezek pontos névsorát a www.martonaronmuzeum.ro honlapot felkeresve szemlélhetik. A belsőépítészeti terveket Tövissi Zsolt állította össze, a grafikai szerkesztés és képkidolgozás Boros Melinda nevéhez fűződik.
Tizenkétezer lejjel és ezerkétszáz euróval „gazdagodott” két Szépvíz községi fiatal. A pénzt egy idős helyi férfit múlt év júliusa óta zsarolva szerezték.
Hagyományos bikaütést tartottak Kászonaltízen: a jelentős múlttal rendelkező eseményt minden évben húshagyókedden szervezik meg, majd az éjfélig tartó mulatozás után „eltemetik a telet és a vígságot, hogy minden ember lásson munkához”.
A környezetőrség is ellenőrzést tartott a kászonaltízi önkormányzat által működtetett, fúrt kútból származó vízzel kapcsolatosan. Mivel a szolgáltatás nincs engedélyeztetve, és a szennyvíz belefolyik a Kászon-patakába, 30 ezer lejes bírságot szabtak ki.
Még egy csíki településen kell eltávolítani a Községháza feliratot a polgármesteri hivatalnak otthont adó épületről – a Hargita Megyei Törvényszék ítélete ezúttal Csíkrákos polgármesterét kötelezi erre. A községvezető azt mondta, fellebbezni fognak.
A múlt év végén történt gyilkosság óta még mindig nagy a félelem Homoródalmáson – jelentette ki a település polgármestere a Területi Közrendi Hatóság első ülésén. A rendőrség és a csendőrség képviselői támogatásukról biztosították a tisztségviselőt.
Pontot tettek Csíkpálfalva több éves infrastrukturális beruházásának végére: a községi utak felújítása után befejezték a pálfalvi és delnei kultúrotthonok felújítását, bővítését, valamint elkészült a delnei napközi otthonos óvoda is.
Székely határőr emlékközpontot hoznak létre Szépvízen a szocializmusban még öregotthonként működő épületben, miután befejezik annak felújítását. Idén az épület tatarozása és a történelmi visszatekintő anyaga készül el. A központot jövőben rendeznék be.
Elkezdődhet idén a nyikómalomfalvi szennyvíztisztító állomás bővítése, miután a farkaslaki önkormányzat sikeresen pályázott a korszerűsítéshez szükséges összegre.
A vízhiányt tartja a legnagyobb problémának István Adrián székelyderzsi polgármester. Az elmúlt fél évben az elődje által megkezdett projekteken dolgozott. Ezek közül az egyik legfontosabb az akadozó ivóvíz-szolgáltatás.
Negyedik alkalommal tartanak kolbászfesztivált Csíkszentmiklóson szombaton.