Fotó: Máthé István
Hiába a fertőtlenítés, már a feltörésnél sem felelnek meg az ivóvizekre vonatkozó jogszabály előírásainak a Piricskei- és az úgynevezett Lina-kanyari források vizei – derül ki a Sapientia EMTE hallgatóinak vizsgálati eredményeiből. Figyelmeztető táblákat is kihelyeztek a helyszíneken, ám azok eltűntek.
2016. október 18., 22:432016. október 18., 22:43
Mint már beszámoltunk róla, a Piricskei-, Lina-kanyari (Nagy-kanyarban lévő) forrásokból vett minták alapján végeztek mikrobiológiai vizsgálatokat a Sapientia – EMTE Fenntartható Biotechnológiák mester szakos hallgatói szeptember végén – Máthé István és Szép Róbert, a környezetmérnök szak oktatóinak vezetésével a Go Green program keretében.
A vizsgálatok alapján kiderült, hogy fekális eredetű baktériumok mutathatók ki nagy számban a vizekben, így a mester szakos hallgatók kitisztították, majd fertőtlenítették az említett forrásvizeket.
A fertőtlenítés múlt csütörtökön zajlott, a diákok először lemérték a források vízhozamát, amely a Lina-kanyari forrás esetében 2,2 liter, míg a főúti letérő közelében található Piricskei-forrásnál 1,2 liter volt másodpercenként. A vízhozam függvényében adagolótölcsér, mérőhenger és stopperóra segítségével a diákok beállították milliliter pontossággal azt, hogy az élelmiszeriparban is használt fertőtlenítőszerből mennyit kell adagolni a forrásvízhez és mennyi ideig, a hatékony fertőtlenítés eléréséhez. A Lina-kanyari forrás esetében a fertőtlenítést megelőzően a diákok kitisztították a forrást és környékét, eltakarítva a beton gyűjtőmedence közvetlen környékén felgyűlt omladék földet és avart.
Másnap reggel a diákok vízmintákat vettek a Lina-kanyari forrásból, illetve a Piricskei-forrásnál két helyről: közvetlenül a forrásvíz feltörésénél, illetve alább, az út melletti csorgónál. „A mikrobiológiai vízvizsgálatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Lina-kanyari és a Piricskei-forrásvízben is magas a baktériumok összcsíraszáma, fekális eredetű baktériumok (Escherichia coli – kólibacilus, fekális Enterococcus baktériumok) és anaerob szulfit redukáló Clostridium baktériumok mutathatók ki nagy számban. Így ezen források vize nem iható, nem felelnek meg az ivóvizekre vonatkozó, 2002-ből 458-as számú törvény előírásainak – szögezte le Máthé István. A forrásvizekből kimutatott baktériumok főként gyomorrontást, hasmenést okozhatnak.
A két héttel ezelőtt elvégzett vízvizsgálatok is hasonló eredményeket adtak, akkor sem volt iható minőségű a két forrás vize. „A mostani fertőtlenítési akció célja az volt, hogy nézzük meg, csupán egyszeri alkalommal történt szennyezésről van-e szó, illetve megvizsgálni, hogy már a források feltörésénél is szennyezett a víz, vagy csak a felszíni folyás során történik meg mindez. Ez utóbbi esetben a forrásvizek csővezetékbe tételével kiküszöbölhető lenne a felszíni beszennyeződés” – hívta fel a figyelmet Máthé István. A korábbi és jelenlegi vizsgálataik – mondta – minden kétséget kizárva igazolták, hogy mind a Lina-kanyari mind a Piricskei-forrásnál már a feltörő víz fekális eredetű baktériumokkal szennyezett, és mindez egy gyakori jelenség. „Ezen források vizét nem ajánljuk emberi fogyasztásra, legfeljebb csak alapos felfőzés után” – összegezte az oktató.
A Piricskei-forrás esetében most derült ki, hogy gyakran szennyezett a víz. Vulkáni eredetű kőzetekben nagyon kevés a pórusüreg, így a felszínről beszivárgó vízkészlet csak a kőzetek résein keresztül tud áramolni. Ennek következtében az innen eredő forrásoknak (mint amilyen a Piricskei-forrás is) nagy a gyűjtőterületük, viszont alacsony az öntisztuló képességük. Tehát a Piricskei-forrás vizének minőségére a tágabb környezete, így a piricskei üdülőtelep is hatással van – hangsúlyozta Szép Róbert oktató.
Két hete figyelmeztető táblákat helyeztek el mindkét forrásnál, hogy a víz nem felel meg emberi fogyasztásra. A Piricskei forrásnál a múlt hét végén is ott volt, viszont a Lina-kanyarinál már a kihelyezést követő második nap után eltűnt.
Hatodik alkalommal szervezték meg a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozatot, a színház előtti téren tartott záróeseményt fotókon mutatjuk.
A május 4-i és 18-i államelnök-választás miatt a csíkszeredai lakosságnyilvántartó közszolgálat és a városházi pénztár a választási hétvégéken is fogadja az érvényes személyi igazolvánnyal nem rendelkező, szavazójoggal rendelkező ügyfeleket.
A nyár folyamán kezdődhet el a csíkcsicsói sportcsarnok építése. Az előkészületek egyelőre a kiviteli terv véglegesítésénél tartanak, ezután következhet az építkezési engedély és a szükséges szakhatósági jóváhagyások beszerzése.
Országszerte beszámoltak arról a tragikus szépvízi esetről, amikor a medve elől menekülve egy fiatal Iași megyei lány elvesztette egyensúlyát, a magasból a szépvízi víztározóba zuhant és életét vesztette.
Medvétől ijedhetett meg az a 18 éves, Iași megyei lány, aki pénteken lelte halálát a szépvízi víztározóban – jelezte a Székelyhon érdeklődésére a Hargita megyei rendőr-főkapitányság.
Benedek Pál, egykori székely határőr verses naplóját mutatják be Csíkszeredában kedden 18 órától a Lázár-ház eskütermében.
Sikeres volt a csíkszentgyörgyiek Guinness-rekordkísérletének főpróbája, megsütötték szombaton az ország leghosszabb, 21 méteres kürtőskalácsát.
A Szépvízi víztározóba fulladt egy személy, erről érkezett a riasztás a hatóságokhoz pénteken délután. A tűzoltók kiérkezésekor a személyt már kiemelték a tóból, és a mentősök újraélesztési műveleteket végeztek rajta, ám az életét nem tudták megmenteni.
Továbbra is a csíkszeredai városháza északi szárnyában marad a katonai központ mivel nem talált megfelelő ingatlant számukra Hargita Megye Tanácsa. A városi önkormányzat újabb két évre volt kénytelen meghosszabbítani a bérleti szerződést.
Örökös szentségimádási napot tartanak a csíktaplocai templomban pénteken. Ennek zárásaként, 17 órától gyémántmisét mutat be Boros Károly nyugalmazott plébános, egykori felcsíki főesperes, aki 28 éven át szolgált Csíktaplocán.
szóljon hozzá!