Trump–Merkel-találkozó: közös amerikai–német érdekek

– hangsúlyozta.

A német kancellár szintén rövid nyilatkozatot olvasott fel. Hangsúlyozta, hogy „sokkal jobb egymással, mint egymásról beszélni”. Mint elmondta: a NATO és a gazdasági kérdések mellett az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harc, az afganisztáni háború és az ukrajnai helyzet problémáit is megvitatta az amerikai elnökkel. Elmondta továbbá, hogy Berlin tartja magát a NATO-tagállamok azon közös céljához, amelyet a 2014-ben tartott NATO-csúcsértekezleten fogalmaztak meg, s amelynek értelmében 2024-ig valamennyi tagállam a GDP (bruttó hazai termék) két százalékát védelmi kiadásokra fordítja.

Merkel kifejtette, hogy okvetlenül javítani kell az Oroszországhoz fűződő viszonyon, szerinte azonban ehhez előbb meg kell oldani az ukrajnai helyzetet. Ezért – mint fogalmazott – egyelőre nem lát lehetőséget az Oroszország ellen éppen Ukrajna miatt bevezetett szankciók feloldására.

Ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy Trump elnök is támogatja az ukrajnai békefolyamatot és együttműködik majd Németországgal a minszki megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében.

A német politikus hitet tett a globalizáció előnyei és egyúttal a még tisztességesebb kereskedelmi kapcsolatok mellett is.

A sajtóértekezleten Donald Trump egy német újságírónő kérdésére válaszolva leszögezte: nem a bezárkózó politika híve, a korrekt kereskedelmet támogatja. Az elnök hangsúlyozta: hamisak azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy ő az elzárkózás híve lenne. Hozzátette, hogy Németországgal például „fantasztikusan jó” kereskedelmi kapcsolatokra számít. A kereskedelem fontosságát hangsúlyozva Angela Merkel azon reményének adott hangot, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között hamarosan folytatódhatnak a kereskedelmi tárgyalások. Az amerikai–német csúcstalálkozót Washingtonban óriási sajtóérdeklődés előzte meg. Részben a két ország világpolitikai súlya, részben pedig Trump elnök és Merkel kancellár egy sor kérdésben markánsan eltérő álláspontja és stílusa miatt.

Az ABC televízió például összeállítást közölt arról, hogy az elmúlt hónapokban – elsősorban a 2016-os amerikai elnökválasztás kampánya idején – a két politikus élesen bíráló nyilatkozatokat tett egymásról. A CNBC televízióban Jörg Forbrig, a German Marshall Alapítvány kutatója pénteken bennfentes információkra hivatkozva arról beszélt, hogy – mint utalt rá – Angela Merkel alaposan felkészült Donald Trumpból, s még a Playboy magazin 1990-ben Trumpról írt hosszas riportját is elolvasta. Az első amerikai kommentárok Donald Trump és Angela Merkel – a sajtótájékoztatón érzékelhető – derűs és feszültségektől mentes magatartását hangsúlyozták.

Furcsa kijelentések, kínos pillanatok

Donald Trump amerikai elnök pénteken a washingtoni Fehér Házban tartott közös sajtóértekezleten azt mondta Angela Merkel német kancellárnak, hogy „mindkettőnket lehallgattak”. A kancellár láthatóan elképedten nézett az elnökre, aki hozzátette: „legalább van valami közös bennünk”.

Donald Trump arra utalt, hogy az előző elnök,

miként – mint pár nappal ezelőtt állította – a tavalyi elnökválasztási kampány idején Obama őt és kampánycsapatát is figyeltette a New York-i Trump-toronyban. Merkel nem reagált Trump megjegyzésére.

Az elektronikus kommunikáció lehallgatására szakosodott brit figyelőszolgálat (GCHQ) amúgy cáfolta, hogy lehallgatta volna Trump telefonjait. A pénteki amerikai–német tárgyalásokat, illetve a közös sajtókonferenciát elemző szakértők az amerikai sajtóban nem kevés teret szenteltek – a megbeszélések tartalmi kérdései mellett – a két politikus eltérő stílusának és testbeszédének is. Megfigyelők szerint mindannyiszor Merkel mutatott meglepetést, Trump nem.