Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:30

Iskolai bútorokat adományozott Beregszásznak Csíkszereda

10:51

Európai kupameccset játszik a Fradi és az FCSB – csütörtökön a tévében

10:16

Házkutatási nagyüzem: ha nem nyitottak ajtót, hát betörték – videóval

10:02

Újrakezdték a munkálatokat, még idén elkészülhet a homoródszentmártoni napközi

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában

Olténiából indult és Erdélyig vezetett egy háromhetes gyermek 7000 eurós eladása

Beazonosította a rendőrség az udvarhelyszéki zászlórongálások gyanúsítottjait

Lakástűzben hunyt el egy idős nő Székelyvarságon

Erdélyi ismert üzletember-testvérpárhoz is köthető a nagyszabású rendőrségi akció

A román védelmi miniszter szerint Oroszország alig tudja tartani az ukrajnai frontot

Most már engedéllyel épül az ortodox temető Csíkszeredában

Beazonosította a rendőrség az udvarhelyszéki zászlórongálások gyanúsítottjait

Megúszta vádemelés nélkül a magyarokat Tik-Tokon gyalázó férfi

Nem lesz több digitális hulladékgyűjtő sziget Csíkszeredában

Továbbra is az utolsók között Románia – hatalmas a különbség az EU leggazdagabb és legszegényebb országa között

Nem mindegy, hol élünk. Számos tényező befolyásolja a vásárlóerő alakulását

Fotó: Haáz Vince

Továbbra is az Európai Unió szegényebb tagállamai között található Románia az Eurostat friss összesítése szerint: az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is a rangsor második felében szerepel az ország. A mutatók ugyanakkor javultak a korábbi évekhez képest, ez viszont a város és a vidék közötti szakadék továbbmélyülésével magyarázható.

Iszlai Katalin

2021. július 04., 09:332021. július 04., 09:33

2021. június 29., 11:002021. június 29., 11:00

Minden évben összeállítja jóléti mutatók alapján az európai országok rangsorát az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat. Vásárlóerő-paritáson (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) értéket vizsgálják. A tavalyi évre vonatkozó előzetes adatok szerint

továbbra is Luxemburg az Európai Unió leggazdagabb tagállama, a legszegényebb pedig Bulgária. Románia szintén a sor végén helyezkedik el.

Gyenge, de javuló értékek

Az első rangsorban, amelyben az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást (AIC) vették górcső alá, az EU-s átlagnak számító 100 százalékhoz hasonlítva kell értelmezni az adatokat. Ennek megfelelően 131-es értékkel Luxemburg áll a rangsor elején, azaz 31 százalékkal az EU-s átlag fölött. Ezzel szemben az utolsó helyen álló Bulgáriában mindössze 61 az érték, tehát 39 százalékkal az EU-s átlag alatt helyezkedik el. Romániában ez a szám 79 (21 százalékkal marad el az átlagtól), ennél gyengébb eredményt csak hat tagállamban jegyeztek, közöttük Magyarországon.

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) szintén PPS-ben kifejezve ugyancsak Luxemburgban volt a legmagasabb (az uniós átlag 266 százaléka), és Bulgáriában a legalacsonyabb (55%).

Romániában 72 százalék volt ez az érték, amivel az ötödik leggyengébb helyezést érte el az ország. Jó hír viszont, hogy ez növekedésnek számít a korábbi évekhez képest, 2018-ban ugyanis az egy főre jutó GDP csak 65, 2019-ben pedig 69 százaléka volt az uniós átlagnak.

A nagyvárosok húzzák fel

A Románia által jegyzett eredmény nem számít annyira gyengének, hiszen régebben mindig a második legrosszabb helyezést érte el Bulgária után, most azonban több országot is megelőzött – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az adatokat több tényező is árnyalhatja.

A statisztikák tendenciákat mutatnak, de sohasem érvényesek az egyénekre. Gondoljunk csak bele, ha összeadjuk Bukarest adatait tíz elnéptelenedő, kis vidéki településsel, a súlyozott átlag jó eredményt fog szülni, de ez a falvakban élők valódi életminőségét nem tükrözi

– példálózott a szakember. Hozzátette: ez a teljes országra levetíthető, tehát a statisztikában elért jobb eredmény arról tanúskodik, hogy a pörgő, gazdag nagyvárosokban jó az életminőség, magas a vásárlóerő, de a vidéki, mezőgazdaságból élő lakosság továbbra is küszködik. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy

az elemzés 2020-as adatokra alapoz, a járvány évében viszont sok munkahely megszűnt, az ellenkező oldalon viszont felpörögtek az információ-technológiai cégek, amelyek szintén a nagyvárosokban fordulnak elő.

Nem olyan rossz a helyzet

A szakember emellett a székelyföldi helyzetre is kitért. Mint részletezte, valóban elmaradnak a térség gazdasági mutatói az országos átlagtól, de az is tény, hogy az elmúlt időszakban, részben a magyar kormány támogatásának köszönhetően, jelentős fejlesztések történtek.

Szeretünk panaszkodni, és nincs is tejjel-vajjal folyó Kánaán Székelyföldön, de nem állunk azért annyira rosszul. A három megye közül Maros teljesít a legjobban, mivel közelebb van az ország közepéhez, fontos útvonalak haladnak át rajta, Kovászna megyének pedig Brassó közelsége jelent előnyt, a legelszigeteltebb mindenképpen Hargita megye

– sorolta Szabó. Meglátása szerint azonban ha a Marosvásárhely–Jászvásár közötti autópálya átszeli majd a Gyergyói-medencét, sokat javulhat a helyzet. A sztráda mentén ráadásul logisztikai központokat, raktárakat létesíthetnek, amely munkahelyteremtést is feltételez.

Mi az a PPS?

A PPS főként az Eurostat által alkalmazott sajátos vásárlóerő-paritás, amely azt méri, hogy mennyi terméket lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat. Definíciója: 1 PPS = 1 euró vásárlóereje az EU egészére.