
A tanórák számának csökkentése csak a kerettanterv módosításával együtt vehetné le a diákok válláról a terhet
Fotó: Beliczay László
Az általános iskolai kerettanterv felülvizsgálata és módosítása érdekében két online közvélemény-kutatást indított a tanügyminisztérium, egyiket a szülőknek, másikat a pedagógusoknak kell kitölteniük. A módosítás kidolgozását azonban nem kezdték el időben, így valószínűleg jövő tanévtől nem is léphet érvénybe. Oktatásügyekkel foglalkozó politikust kérdeztünk arról, mi a véleménye a szaktárca intézkedéséről.
2020. március 11., 12:092020. március 11., 12:09
2020. március 11., 12:152020. március 11., 12:15
Bár Klaus Johannis államfő még tavaly novemberben kihirdette az iskolások óraszámcsökkentésére vonatkozó jogszabályt, amelyben az szerepel, hogy
A halasztásról a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) átiratban tájékoztatta az iskolaigazgatókat.
Monica Anisie oktatási miniszter tavaly novemberben a bukaresti sajtó megkeresésére azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban, hogy januárban kezdik a konzultációkat az óraszámcsökkentéssel járó kerettanterv-módosításokról. Ehhez képest csak
Ezért tolódik a módosítás kidolgozása, közvitára bocsátása és jóváhagyása is.
Az általános iskolai kerettanterv felülvizsgálata és módosítása érdekében két online közvélemény-kutatást indított a tanügyminisztérium, egyiket a szülőknek, másikat a pedagógusoknak kell kitölteniük. A tanfelügyelőségeknek küldött átiratban a szaktárca képviselői kifejtik,
A surveymonkey.com honlapra felkerült két közvélemény-kutatásban arra keresik a válaszokat, hogy az érintett felek – szülők és pedagógusok – szerint melyek a fölösleges kötelező tantárgyak, milyen tantárgyakat lehetne összevonni, melyeket kellene kevesebb óraszámban tanítani, melyekkel kellene több időt foglalkozni.
– szerepel a minisztérium átiratában.
Novák Csaba Zoltán oktatásügyekkel foglalkozó RMDSZ-es szenátor szerint a tanügyminisztérium ezúttal egy igen fontos és sürgető témára próbál választ keresni. „Mi folyamatoson hangsúlyoztuk az elmúlt években, hogy a román oktatási rendszer egyik alapproblémája a tananyag sűrűsége és mennyisége, ezért a kerettantervvel valamit kezdeni kell. Erről folyamatosan beszélni kell, a szülők véleménye elfogadható, de azt gondolom, hogy felelősen kellene szakemberekkel, megfelelő szakmai fórumokon minél gyorsabban meghozni a döntést. Minél több irányba tereljük ezt a kérdést, annál később lesz megoldás.
– fejtette ki megkeresésünkre a politikus. Rámutatott, a kerettanterv módosítása nem egy-két napos munka, a minisztériumnak már korábban neki kellett volna fognia, ugyanis a jelenlegi tanügyminiszter már pozícióiban van lassan fél éve, el lehetett volna korábban kezdeni.
„Addig is a politikailag meghozott döntéseket, például az óraszámcsökkentést érvénybe kellene léptetni, mert itt van egy nagy gond, a végrehajtó szervek, vagyis a kormány és az államelnöki hivatal a parlamentben meghozott döntéseket gáncsolják, és nem engedik érvénybe léptetni. Vagyis ha valaki arra törekszik, hogy ezt a rendszert megreformálja, akkor jobban oda kellene figyelni más kompetens fórumokra is” – véli Novák Csaba Zoltán.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
szóljon hozzá!