
Folyamatosan csökken a születések száma Romániában. A tavalyinál alacsonyabb értéket legalább fél évszázada nem mértek
Fotó: Haáz Vince
Drasztikusan lecsökkent a születések száma tavaly Romániában: az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint mindössze 161 320 újszülött jött világra 2020-ban, ez több mint 40 ezerrel kevesebb a korábbi évhez képest. Ilyen alacsony értéket sohasem mértek korábban, legalábbis az 1960 óta rendelkezésre álló statisztikák szerint.
2021. február 28., 20:062021. február 28., 20:06
2021. február 28., 20:102021. február 28., 20:10
Két évvel ezelőtt, 2018-ban kongatták meg először a vészharangokat a születések számának aggasztó csökkenésével kapcsolatosan: abban az évben 190 170 újszülött jött világra Romániában, ami az addigi legalacsonyabb értéknek számított több évtizedre visszamenőleg. A következő évben, 2019-ben aztán növekedés történt, de a javuló tendencia kevés ideig tartott. A Országos Statisztikai Intézet (INS) frissen közölt adatai szerint tavaly ismét drasztikusan lecsökkent a születések száma az országban.
A statisztika szerint mindössze 161 320 gyermek született tavaly Romániában, ez közel 42 ezerrel kevesebb a 2019-es 203 109 újszülötthöz képest. Az edupedu.ro oktatási szakportál által a téma kapcsán közzétett összefoglalóból kiderült, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint, amelyek 1960-ig nyúlnak vissza, sohasem volt még példa ilyen alacsony értékre. Emlékeztetnek továbbá, hogy
Az INS adatai szerint 1967-ben 527 764, 1968-ban pedig 526 091 gyermek jött világra az országban. A következő években valamelyest csökkent ez a szám, rendelet életbe lépésétől követően annak 1990-es megszüntetéséig azonban évente átlagosan 360 ezer gyermek született az országban. Még 1990-ben is 314 746 újszülött jött világra, ezt követően kezdett folyamatos csökkenést mutatni a születések száma. A problémát súlyosbítja, hogy – részben a koronavírus világjárvány hatására – az elhalálozások száma viszont megnövekedett tavaly az országban, tovább fokozva ezáltal a negatív természetes szaporulatot. Az INS szerint 296 711-en vesztették életüket tavaly Romániában, ez több mint 36 ezerrel haladja meg a 2019-ben elhunytak számát (260 353).
Folyamatosan csökken a születések száma. A tavalyinál alacsonyabb értéket legalább fél évszázada nem mértek
Összetett okok állnak a születések számának visszaesése mögött, ezek közé tartozik például a népesség elöregedése, a szülőképes nők számbeli csökkenése és az elvándorlás is – véli Veres Valér szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. A szakember szerint nehéz megmondani, hogy pontosan mi okozta a tavalyi jelentős csökkenést, és a koronavírus-világjárvány ebben közrejátszott szerepe is kérdéses. Mint kifejtette, az tény, hogy mivel a lezárások márciusban léptek életbe, és a terhesség ideális esetben kilenc hónapig tart, csak a decemberben született gyerekek számát befolyásolhatta a járványhelyzet, hiszen az újszülöttek többsége még a világjárvány kitörése előtt fogant.
A járvány hatása viszont inkább az idei évben éreztetheti majd a hatását úgy a tartós félelem, bizonytalanság, mint a gazdasági nehézségek hatására. Ez viszont nem egységesen fogja érinteni a népességet, két egymással ellentétes tendencia érvényesülhet a szociológus szerint. Egyrészt a tervezett gyermekvállalásokat sokan elhalaszthatják a járványhelyzet feloldásáig, ezáltal tovább csökkenhet a születések száma. Ezzel szemben azonban van egy másik réteg: akik korábban nagyon sokat dolgoztak, most viszont több szabadidejük van akár otthoni munkavállalás, akár kevesebb tennivaló miatt, dönthetnek úgy, hogy ez a megfelelő alkalom a gyerekvállalásra. Emellett az is tény, hogy a fogantatás nem minden pár számára megy egyszerűen, sokan időt, tervezést, figyelmet kell fordítsanak erre, így az ő szempontjukból is előnyös lehet ez a periódus. Továbbá,
„Látható tehát, hogy többféle helyzetben van a népesség ebből a szempontból, és hogy a különböző tendenciák milyen arányban fognak megoszlani, illetve ennek mi lesz az eredménye a születésszám alakulásának szempontjából, előre nehéz lenne megmondani” – húzta alá Veres Valér.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
1 hozzászólás