Szertefoszlatta a delta variáns a nyájimmunitással kapcsolatos álmokat?

Minél fertőzőbb egy vírus, annál magasabb a nyájimmunitás elérésének határa. „Elméletileg ez egy egyszerű számítás” – mondta Antoine Flahault epidemiológus.

A vírus eredeti változatának 0 és 3 közötti volt a reprodukciós rátája, vagyis egy fertőzött személy legtöbb további három további személyt fertőzhetett meg. E variáns esetében a nyájimmunitás akkor alakulhatott volna ki, ha a közösség mintegy 66 százaléka védettséget szerez – magyarázta a szakember az AFP-nek. „Ám ha a reprodukciós ráta 8, mint a delta variáns esetében, akkor a nyájimmunitás határa 90 százalékhoz közelít” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ha az oltóanyagok száz százalékos védelmet biztosítanának a delta variánssal szemben, akkor a 90 százalékos határ elérhető lenne. De sajnos nem biztosítanak.

A kutatások kimutatták, hogy az oltások hatékonysága a delta variánssal szemben az idő elteltével csökken. Ez az egyik oka annak, hogy ősszel több ország a harmadik, „emlékeztető” adag vakcina beadatására készül az oltási kampány során.

Akárcsak más, nem endemikus fertőző betegségek esetén, mint a kanyaró vagy az influenza, a COVID-19 elleni oltások kiváló védettséget nyújtanak a súlyos megbetegedésekkel szemben. Flahault rámutatott: a tudósok azt ajánlják, hogy minél több ember szerezzen védettséget oltások révén. Nyilván előbb-utóbb mindegyik járvány véget ér.

Sofonea szerint előfordulhat, hogy a COVID-19 az idők folyamán újabb endemikus betegséggé váljon. A szakember szerint

„Amikor az AIDS-járvány idején a tudósok azt mondták, hogy óvszert kell használnunk, sokan úgy reagáltak: rendben van, egy ideig használni fogjuk” – mondta Flahault. „Végül továbbra is használják az óvszert” – tette hozzá. „Elképzelhető, hogy zárt terekben és tömegközlekedési járműveken továbbra is maszkot kell viselnünk” – jelentette ki az epidemiológus.