Hirdetés
Hirdetés

Szertefoszlatta a delta variáns a nyájimmunitással kapcsolatos álmokat?

Elképzelhető, hogy még jó ideig velünk marad a maszk. Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

Elképzelhető, hogy még jó ideig velünk marad a maszk. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Miközben a koronavírus delta variánsa az egész világon terjed, a szakembereket az foglalkoztatja, hogy elérhető-e az oltás révén a COVID-19-cel szembeni nyájimmunitás – terjedelmes cikket közölt a France Presse a témában, amelyet az Agerpres hírügynökség szemlézett.

Székelyhon

2021. augusztus 31., 18:232021. augusztus 31., 18:23

A nyájimmunitás akkor alakul ki, ha a világ lakosságának egy bizonyos százaléka oltás vagy korábbi megbetegedésből való kigyógyulás révén védettséget szerez egy kórokozó ellen, és ez már megvédi a még védtelen személyeket a fertőzéstől. Jelenleg még vita tárgya, hogy a koronavírus jóval fertőzőbb változatainak megjelenésével a nyájimmunitás megvalósítható-e a COVID-19 esetében.

„Ha az a kérdés, hogy tudjuk-e csillapítani és ellenőrzés alatt tartani a járványt kizárólag oltással, a válasz az, hogy nem” – jelentette ki az AFP-nek Mircea Sofonea epidemiológus. Szerinte a nyájimmunitás kialakulása két alaptényezőn múlik. „Az egyik a vírus fertőzőképessége, a másik a vakcinák hatékonysága a fertőzés elleni védelemben. Jelenleg ez a hatékonyság nem létezik” – fejtette ki a szakember.

A koronavírus delta variánsa 60 százalékkal fertőzőbb az alfa változatnál, és kétszer fertőzőbb a 2019 végén megjelent, eredeti változatnál.

Minél fertőzőbb egy vírus, annál magasabb a nyájimmunitás elérésének határa. „Elméletileg ez egy egyszerű számítás” – mondta Antoine Flahault epidemiológus.

Hirdetés

A vírus eredeti változatának 0 és 3 közötti volt a reprodukciós rátája, vagyis egy fertőzött személy legtöbb további három további személyt fertőzhetett meg. E variáns esetében a nyájimmunitás akkor alakulhatott volna ki, ha a közösség mintegy 66 százaléka védettséget szerez – magyarázta a szakember az AFP-nek. „Ám ha a reprodukciós ráta 8, mint a delta variáns esetében, akkor a nyájimmunitás határa 90 százalékhoz közelít” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ha az oltóanyagok száz százalékos védelmet biztosítanának a delta variánssal szemben, akkor a 90 százalékos határ elérhető lenne. De sajnos nem biztosítanak.

Az Amerikai Egyesült Államok hatóságainak múlt héten közölt adatai szerint a Pfizer és a Moderna mRNS-vakcináinak hatékonysága 91 százalékról 66 százalékra csökkent, amióta a delta variáns dominánssá vált az országban.

A kutatások kimutatták, hogy az oltások hatékonysága a delta variánssal szemben az idő elteltével csökken. Ez az egyik oka annak, hogy ősszel több ország a harmadik, „emlékeztető” adag vakcina beadatására készül az oltási kampány során.

A tudósok azt ajánlják, hogy minél több ember szerezzen védettséget oltások révén. Ha a fertőzéstől nem is véd meg százszázalékosan a vakcina, a súlyos betegséggel szemben kiváló védettséget nyújt •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A tudósok azt ajánlják, hogy minél több ember szerezzen védettséget oltások révén. Ha a fertőzéstől nem is véd meg százszázalékosan a vakcina, a súlyos betegséggel szemben kiváló védettséget nyújt

Fotó: Haáz Vince

„A delta variáns továbbra is fertőzni fogja a beoltott személyeket. Ez azt jelenti, hogy az oltatlanok mindegyike előbb-utóbb megfertőződik” – jelentette ki ebben hónapban a brit parlamentben Andrew Pollard, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-fejlesztő csoportjának igazgatója.

Ám annak ellenére, hogy a nyájimmunitás mítosza – ahogy Pollard nevezte – szertefoszlott, a szakemberek szerint a koronavírus elleni oltás elsődleges fontosságú marad.

Akárcsak más, nem endemikus fertőző betegségek esetén, mint a kanyaró vagy az influenza, a COVID-19 elleni oltások kiváló védettséget nyújtanak a súlyos megbetegedésekkel szemben. Flahault rámutatott: a tudósok azt ajánlják, hogy minél több ember szerezzen védettséget oltások révén. Nyilván előbb-utóbb mindegyik járvány véget ér.

Sofonea szerint előfordulhat, hogy a COVID-19 az idők folyamán újabb endemikus betegséggé váljon. A szakember szerint

elképzelhető, hogy a közeljövőben bizonyos régiókban állandósul a maszkviselés és a biztonsági távolság betartása a fertőzések terjedésének és a súlyos megbetegedéseknek a megelőzése érdekében.

„Amikor az AIDS-járvány idején a tudósok azt mondták, hogy óvszert kell használnunk, sokan úgy reagáltak: rendben van, egy ideig használni fogjuk” – mondta Flahault. „Végül továbbra is használják az óvszert” – tette hozzá. „Elképzelhető, hogy zárt terekben és tömegközlekedési járműveken továbbra is maszkot kell viselnünk” – jelentette ki az epidemiológus.

Hirdetés
5 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 20., kedd

Kihirdették az első kijárási korlátozásokat Franciaországban

Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.

Kihirdették az első kijárási korlátozásokat Franciaországban
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal? Dühöt és szégyent érez Macron

Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.

Hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal? Dühöt és szégyent érez Macron
2026. október 18., vasárnap

Több százmillió eurós a kár Franciaországban az erőszakos összecsapások után

A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.

Több százmillió eurós a kár Franciaországban az erőszakos összecsapások után
2026. október 18., vasárnap

Tüntetők csaptak össze a rendőrökkel Milánóban, csatatérré változott a dóm előtti tér

Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.

Tüntetők csaptak össze a rendőrökkel Milánóban, csatatérré változott a dóm előtti tér
Hirdetés
2026. október 18., vasárnap

Összecsapások kísérték a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tüntetéseket

Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.

Összecsapások kísérték a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tüntetéseket
2026. október 15., csütörtök

Zelenszkij: Ukrajna újrakezdi az orosz finomítók elleni támadásokat

Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.

Zelenszkij: Ukrajna újrakezdi az orosz finomítók elleni támadásokat
2026. október 13., kedd

Lövöldözésben halt meg egy ember az EP épületénél, egy másik helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe

Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.

Lövöldözésben halt meg egy ember az EP épületénél, egy másik helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Dél-afrikai jogász kapja idén a Nobel-békedíjat

Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.

Dél-afrikai jogász kapja idén a Nobel-békedíjat
2026. október 08., csütörtök

Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat

Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat
2026. október 08., csütörtök

Anne Carson kapja idén az irodalmi Nobel-díjat

2026. október 08., csütörtök

Életfogytiglanra ítélt alvilági vezetőt kaptak el, aki egy baki miatt kerülhetett szabadlábra

Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.

Életfogytiglanra ítélt alvilági vezetőt kaptak el, aki egy baki miatt kerülhetett szabadlábra
Hirdetés