
Elképzelhető, hogy még jó ideig velünk marad a maszk. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Miközben a koronavírus delta variánsa az egész világon terjed, a szakembereket az foglalkoztatja, hogy elérhető-e az oltás révén a COVID-19-cel szembeni nyájimmunitás – terjedelmes cikket közölt a France Presse a témában, amelyet az Agerpres hírügynökség szemlézett.
2021. augusztus 31., 18:232021. augusztus 31., 18:23
A nyájimmunitás akkor alakul ki, ha a világ lakosságának egy bizonyos százaléka oltás vagy korábbi megbetegedésből való kigyógyulás révén védettséget szerez egy kórokozó ellen, és ez már megvédi a még védtelen személyeket a fertőzéstől. Jelenleg még vita tárgya, hogy a koronavírus jóval fertőzőbb változatainak megjelenésével a nyájimmunitás megvalósítható-e a COVID-19 esetében.
„Ha az a kérdés, hogy tudjuk-e csillapítani és ellenőrzés alatt tartani a járványt kizárólag oltással, a válasz az, hogy nem” – jelentette ki az AFP-nek Mircea Sofonea epidemiológus. Szerinte a nyájimmunitás kialakulása két alaptényezőn múlik. „Az egyik a vírus fertőzőképessége, a másik a vakcinák hatékonysága a fertőzés elleni védelemben. Jelenleg ez a hatékonyság nem létezik” – fejtette ki a szakember.
Minél fertőzőbb egy vírus, annál magasabb a nyájimmunitás elérésének határa. „Elméletileg ez egy egyszerű számítás” – mondta Antoine Flahault epidemiológus.
A vírus eredeti változatának 0 és 3 közötti volt a reprodukciós rátája, vagyis egy fertőzött személy legtöbb további három további személyt fertőzhetett meg. E variáns esetében a nyájimmunitás akkor alakulhatott volna ki, ha a közösség mintegy 66 százaléka védettséget szerez – magyarázta a szakember az AFP-nek. „Ám ha a reprodukciós ráta 8, mint a delta variáns esetében, akkor a nyájimmunitás határa 90 százalékhoz közelít” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ha az oltóanyagok száz százalékos védelmet biztosítanának a delta variánssal szemben, akkor a 90 százalékos határ elérhető lenne. De sajnos nem biztosítanak.
A kutatások kimutatták, hogy az oltások hatékonysága a delta variánssal szemben az idő elteltével csökken. Ez az egyik oka annak, hogy ősszel több ország a harmadik, „emlékeztető” adag vakcina beadatására készül az oltási kampány során.
A tudósok azt ajánlják, hogy minél több ember szerezzen védettséget oltások révén. Ha a fertőzéstől nem is véd meg százszázalékosan a vakcina, a súlyos betegséggel szemben kiváló védettséget nyújt
Fotó: Haáz Vince
„A delta variáns továbbra is fertőzni fogja a beoltott személyeket. Ez azt jelenti, hogy az oltatlanok mindegyike előbb-utóbb megfertőződik” – jelentette ki ebben hónapban a brit parlamentben Andrew Pollard, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-fejlesztő csoportjának igazgatója.
Akárcsak más, nem endemikus fertőző betegségek esetén, mint a kanyaró vagy az influenza, a COVID-19 elleni oltások kiváló védettséget nyújtanak a súlyos megbetegedésekkel szemben. Flahault rámutatott: a tudósok azt ajánlják, hogy minél több ember szerezzen védettséget oltások révén. Nyilván előbb-utóbb mindegyik járvány véget ér.
Sofonea szerint előfordulhat, hogy a COVID-19 az idők folyamán újabb endemikus betegséggé váljon. A szakember szerint
„Amikor az AIDS-járvány idején a tudósok azt mondták, hogy óvszert kell használnunk, sokan úgy reagáltak: rendben van, egy ideig használni fogjuk” – mondta Flahault. „Végül továbbra is használják az óvszert” – tette hozzá. „Elképzelhető, hogy zárt terekben és tömegközlekedési járműveken továbbra is maszkot kell viselnünk” – jelentette ki az epidemiológus.
A külügyminisztérium csütörtökön megerősítette, hogy börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt.
A legfontosabb feladatunk, hogy Magyarországot soha ne engedjük belerángatni a háborúba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, a kiszabadított hadifoglyokkal való, Budapestre érkezésekor.
Egyiptomból Romániába érkezett szerda egy magán légitársaság gépén 172 román állampolgár, akik Izraelből kértek segítséget a hazatéréshez – közölte a külügy.
Az iráni légvédelem, a légierő, a haditengerészet és a vezetőség megsemmisítését jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök, aki hozzátette, hogy Teherán tárgyalni akar, ám, mint mondta, ehhez már túl késő.
A közel-keleti események miatt összesen 28 járatot töröltek kedden a bukaresti repülőtereken az Izraelbe, Dubajba, Bahrainba, Katarba és Jordániába közlekedő útvonalon – tájékoztatott a fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB).
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett TAROM-különjáratok elindítását. Ők a közel-keleti konfliktuszónából kerültek Egyiptomba, hogy biztonságosabb helyről térhessenek haza.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő reggelre tanácskozást hívott össze a közel-keleti konfliktus térségében rekedt román állampolgárok helyzetéről – közölte a kormány sajtóirodája.
A jelenlegi információk szerint elhúzódó lehet az iráni konfliktus, ha az Amerikai Egyesült Államok meg akarja gyengíteni az iráni rezsimet, akkor hetekig tartó támadássorozatra van szükség – közölte Csicsmann László Közel-Kelet szakértő.
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM).
Donald Trump amerikai elnök közösségi oldalán hivatalosan is megerősítette, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője meghalt.
5 hozzászólás