Számos hiányosságot tartalmaz a magáncsőd intézményét bevezető, illetve az eljárást részletező, múlt héten elfogadott törvény – hívták fel a figyelmet a csődeljárásban jártas szakemberek.
A Transilvania felszámolócég által készített, a Hotnews.ro hírportál által ismertetett tanulmány szerint egyrészt problémás lehet, hogy a jogszabály szerint csődeljárási bizottságot fognak alapítani, amelyben azonban nem kapnak helyet az adósok képviselői.
A bizottságnak döntéshozó és ellenőrző hatásköröket biztosítanak, vagyis a tagok rendelkezhetnek majd a fizetésképtelenségi eljárást igénylő magánszemélyek iratairól, ez pedig „a gyakorlatban komoly nehézséget és aggályokat okozhat” a szakemberek szerint. Egy másik kérdéses előírás, hogy bizonyos esetekben a csődeljárási hatóság bíróságként tevékenykedhet anélkül, hogy az érintett magánszemélynek megadnák a fellebbezés lehetőségét, ez pedig az igazságügyi szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférés jogát korlátozza.
A felszámoló azt is kifogásolja, hogy a legalább ötéves munkaviszonnyal rendelkező bírósági végrehajtók és csődvédelmi szakemberek automatikusan felkerülnek arra a listára, ahonnan a fizetésképtelenségi eljárást igénylő magánszemélyek mellé csődvédelmi biztost rendelnek ki, ezzel szemben viszont az ügyvédeknek és közjegyzőknek külön vizsgát kell letenniük, hogy felkerüljenek a listára.
Vasile Godîncă-Herlea ügyvéd, a Transilvania felszámoló tagja rámutatott: a hiányosságok ellenére a magáncsődre vonatkozó törvénynek számos előnye is van, a legfontosabb ezek közül, hogy második lehetőséget biztosít a jóhiszemű, bajba jutott adósoknak, megvédve őket a hitelezőktől. Mint kiderült: amennyiben valamilyen oknál fogva nem lehetséges a tartozások átütemezése, a fizetésképtelenné vált polgár javainak elárverezése is megadott előírások szerint történik.
A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a jogszabály elsősorban azt próbálja megakadályozni, hogy a rosszul fizető adósok utcára kerüljenek, ennek érdekében például kedvező bérleti szerződést köthetnek a jelzáloghitelesekkel. Romániában ugyan nem készült hatástanulmány a csődtörvény várható következményeiről, de például Franciaországban az eljárás bevezetése óta 700 ezer, magánszemélyek fizetésképtelenségére vonatkozó ügyet indítottak el, míg az Egyesült Államokban 1,3 millióan kértek ilyen jellegű védelmet.
Márton Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselő rámutatott: ugyan a bankoknak nem tetszik, hogy a csődeljárást kérő ügyfelek számára már nem tudnak büntetőkamatot felszámolni, a jogszabály azonban szerinte jó megoldás a társadalom számára.
A politikus úgy vélekedett: a törvény minden érintett fél számára okoz kellemetlenségeket, de egyértelmű előnye, hogy az eladósodott család nem marad fedél nélkül. Márton elmondása szerint országos szinten mintegy 800 ezer magánszemély van olyan helyzetben, hogy igényelheti a fizetésképtelenségi eljárás elindítását. Hozzátette: az eljárás kiskölcsönök, például elmaradt közköltségek, ki nem fizetett munkálatok esetében is alkalmazható.
„A törvény nagy biztonságot jelent a magánszemélyeknek, a procedúra hasonló a jogi személyek fizetésképtelenségi eljárásához. A bíróság elemzi a kérést, amennyiben ezt elfogadják, kijelölnek egy csődvédelmi biztost, aki gyakorlatilag kézbe veszi a család kasszáját, minden költséget szabályoz, és közben törleszti az adósságot” – magyarázta Márton Árpád. Hozzátette: a rendszerből nem lehet kilépni, amíg a védelmet kérő ki nem lábal az adósságcsapdából.
Az eljárás elindítását kérő magánszemélyeknek egyébként ötéves átütemezési tervet kell készíteniük, ez bizonyos feltételekkel még egy évvel meghosszabbítható, a procedúra megkezdése után pedig nem lehet elárverezni az adós ingatlanját és ingóságait, illetve büntetőkamatot sem lehet számára felszámolni. „A csődtörvény egy mentőöv azok számára, akik élni akarnak vele, akik pedig visszautasítják, úszhatnak nélküle” – fogalmazott az RMDSZ-es képviselő.
Romániai idő szerint szombaton 12 óráig több mint 300 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 10 óráig több mint 246 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint pénteken 19 óráig több mint 150 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Az év első három hónapjában több mint 240 ember vesztette életét közúti balesetben, és több mint 500-an kerültek kórházba – tájékoztatott csütörtökön a Facebook-oldalán a belügyminiszter.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap. A címer jelképeinek értelmezéséhez a Vatikán útmutatót közölt.
A külügyminisztérium azt tanácsolja a Líbiában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a konfliktusok eszkalációja miatt azonnal hagyják el az országot.
Vízi balesethez riasztották szerda délután a Dolj megyei katonai tűzoltókat, két kisebb csónak és egy uszály összeütközött a Dunán, Rast település magasságában – számolt be a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) közlése nyomán az Agerpres.
A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták – közölték egy friss számítás alapján.
Elutasította kedden a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban többek között azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek.
szóljon hozzá!