Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke
Fotó: Veres Nándor
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a kezdetektől fontos szerepet vállalt nemcsak az egyszerűsített honosításban, hanem a magyarországi választásokon való részvétel elősegítésében, a levélszavazatok továbbításában is. Sándor Krisztina ügyvezető elnökkel a külhoni magyar állampolgárokat érintő választási tudnivalókról, a honosítás tíz évének tapasztalatairól beszélgettünk.
2021. december 18., 20:102021. december 18., 20:10
2021. december 19., 10:422021. december 19., 10:42
– Közelednek a magyarországi országgyűlési választások. Mik a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban az Erdélyben élő magyar állampolgárok számára?
– Az Erdélyben élő magyar állampolgárok részvétele a magyarországi országgyűlési választásokon regisztrációhoz kötött – azaz kérniük kell felvételüket a választói névjegyzékbe, és ennek nyomán kapnak egy borítékot, amely tartalmazza a szavazólapot.
Mindenkit arra biztatok Erdélyben, hogy regisztráljon. Ha ezt már korábban megtette, illetve részt vett a 2014-es, vagy 2018-as választásokon, akkor már kapott levelet a Nemzeti Választási Irodától, amelynek az volt a célja, hogy ellenőrizték az adatait. Azoknak, akiknek az elmúlt években változott a lakcímük, akár egy utcanév-változással is, célszerű újból regisztrálniuk. A rendszer a dupla regisztrációkat kiszűri, tehát jobb újra regisztrálni, mint egy téves adatokkal rendelkező regisztrációja legyen valakinek.
A regisztrációs folyamat online a legegyszerűbb, de az EMNT Demokrácia-központokban bárkinek segítünk ebben, ha hozzánk fordul, mert ezt regisztrációs űrlap kitöltésével is meg lehet tenni. Azoknak, akik már regisztráltak, fontos tudniuk azt, hogy korábban hová kérték a választási borítékot, amennyiben bizonytalanok, arra kérjük, regisztráljanak újból, ez is csak néhány percbe telik. Nagyon sokan nem regisztráltak a honosítással együtt, az elmúlt években azonban, akik már állampolgári eskütételre mennek a konzulátusokra, helyben kitölthetik a regisztrációs űrlapot. Ezek az űrlapok az irodáinkban is rendelkezésre állnak, ha valaki betér hozzánk. Az EMNT-nek is van egy külön oldala erre a célra létrehozva, a választás.info, ahol nagyon egyszerű, letisztult tájékoztatást talál az érdeklődő, és könnyű elérni a regisztrációt.
Fotó: Veres Nándor
– Hogy lehet elkerülni a tévedéseket, hibákat, mire kell figyelni még?
– Nagyon fontos, hogy a választási boríték a megfelelő lakcímre érkezzen, ez várhatóan, ahogy a korábbi alkalmakkor is, a választások előtti két hétben történik meg. A levélszavazatokat tartalmazó borítékokat, amennyiben lehet, juttassák el hozzánk. Székelyföldön minden városban, minden széken jelen vagyunk, igyekszünk a lehető legtöbb településen felkészülni arra, hogy begyűjtsük a levélszavazatokat, és eljuttassuk a főkonzulátusra. Ezekről pontos összesítést vezetünk, ez korábban is egy tervezett, szervezett munka volt, például 2018-ban az Erdélyben begyűjtött levélszavazatok 45 százalékát a mi segítségünkkel juttattuk el a két főkonzulátusra, a csíkszeredaira és a kolozsvárira. Ugyanerre a feladatra készülünk,
A szavazólap mellett van egy azonosító nyilatkozat, ennek kitöltése okozott nehézségeket, illetve értelmezési zavarokat a korábbi években. Az azonosító nyilatkozat kitöltésében is segítünk, bárki, aki úgy érzi, hogy jobb, ha valaki segít neki, inkább keresse fel valamelyik irodánkat. Már beindult egy regisztrációs kampány és egy választási részvételre buzdító kampány az EMNT részéről, és ez tovább erősödik a következő hetekben, hónapokban.
– Nem minden külhoni magyar állampolgár tartja fontosnak, esetleg szükségesnek részt venni a magyarországi választásokon. Mi erről a véleménye, mivel biztatná őket?
– A jelenlegi magyar kormány már több mint tíz éve egységes magyar élettérben gondolkodik, ehhez igazodnak a különböző gazdasági, oktatási, kulturális programokat támogató tevékenységei is. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a külhoni magyar állampolgárság nem csak érzelmi alapú kötődést jelenthet, hanem egyfajta jog és kötelesség is. Ha csak a felmenőinkre gondolok, meg vagyok győződve arról, hogy ők is, ha lehetőségük lett volna a 20. század során minden egyes alkalommal éltek volna a szavazati jogukkal.
A magyarországi választások kapcsán sokan érvelnek azzal – főként az ott élők –, hogy az szavazzon, aki ott él és ott adózik. A Kárpát-medencében élő magyarok életét nem lehet ebből a szemszögből nézni. Csak az utóbbi százegy év választ el a mai határok szerint. A magyarság sorsa, itteni jövője csak szerves egészként képzelhető el. Ha egyfelől az adózást említjük, akkor másfelől ott az oktatásra, képzésre szánt költség. Azt is mérlegelni kellene, hogy hány külhonból Magyarországra települt felnőtt ember képzését fizette egy-egy szomszédos állam, és mennyit nyert így a magyar állam. Ezek a felvetések jóval összetettebbek, de nem szabad ebbe belemenni. Nem patikamérlegen mérik a nemzeti hovatartozást, és azt, hogy ki mennyit adott, kapott ezen a téren – különösen káros ez, ha magyarok művelik, egymás között.
Fotó: Veres Nándor
– Az EMNT Demokrácia-központok a kezdetektől részt vállaltak az egyszerűsített honosítás folyamatában. Hogy látja, milyen hozadéka, eredménye van a nemzetegyesítésnek?
– Amíg az első években erőteljes érzelmi töltete volt az állampolgársági igényléseknek, az utolsó öt évben már sok olyan ügyfelünk volt, akik teljesen pragmatikus okokból, például magyar útlevél igénylése céljából érkeztek az irodáinkba. A határ menti régiókból ez az igény még nagyobb, nyilván, akik ott élnek, azoknak nagyobb a mozgásterük, gyakrabban járnak külföldre, és a magyar útlevél még mindig nagyobb elismertségnek örvend számos országban, mint a román.
Mivel magyar állampolgárok vagyunk, minket is nyilvántart a magyar állam, és ezzel együtt jár az is, hogy ha bármilyen változás következik be a családi életünkben, akkor azt ott is be kell jelenteni: születést, házasságot, válást, elhalálozást.
Fotó: Veres Nándor
A mi felelősségünk, hogy ezeket a naprakész adatokat tudják rólunk nyilvántartani, így a honosítás mellett az irodáink nagyon nagy mértékben ezzel is foglalkoznak – ez már egy folyamatos ügymenetet jelent. Az állampolgárság felvétele után szembesül az egyén azzal, hogy kötődik a magyar államhoz, ami egyrészt az adminisztráció szintjén is jelen van, de ugyanakkor vannak bizonyos juttatások, amelyek feltétele a magyar állampolgárság. A babakötvényről és az anyasági támogatásról is sok szó esett az elmúlt években, de volt egy időszak, amikor a hadiárva-juttatásban segített a magyar állam, ehhez is elég sok ügyfél tért be az irodáinkba. Ezek az ügyek mind segítik ezt a folyamatot, akárcsak azok a nagy méretű gazdasági, oktatási, kulturális projektek, amelyek a magyar állam támogatásával megvalósultak az elmúlt években, és folyamatban vannak.
Mi olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az elmúlt tíz évet cselekvő részként végigkövethettük és segíthettük – ennek következtében érezhető és tetten érhető, hogy
Én ezt a folyamatot egy szerves újbóli egymásra találásnak érzem, és továbbra is arra biztatok mindenkit, akinek esetleg kételyei, félelmei vannak a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatban, hogy ezeket tegye félre. Ebben a tisztségemben azt mondom, hogy nekünk az elmúlt tíz év iránt is van némi felelősségünk, és van még amit bepótolni az elmúlt száz évre vonatkozóan, így ennek a folytatását reméljük.
Csütörtöki ülésén a kormány december 19-ig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig az adófizetők a részleges adóamnesztia kedvezményeivel élve törleszthetik az adóhátralékaikat.
Felületességgel és mulasztással vádolta csütörtökön Cătălin Drulă képviselő, korábbi szállításügyi miniszter Sorin Grindeanu jelenlegi tárcavezetőt, miután hajnalban törölték a Bukarest-Brassó elektromos vonat járatát.
A szerdán első menetrend szerinti útjára indított új elektromos vonat csütörtök reggeli járatát a fedélzeti számítógép meghibásodása miatt törölték – közölték a Vasúti Reform Hatóság (ARF) képviselői.
Az államelnök-választások második fordulója után kezdődnek a tárgyalások az új kormány megalakításáról – jelentette ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és államfőjelöltje szerdán Szatmárnémetiben.
Az előző havi 0,2 százalékos növekedés után szeptemberben az Európai Unióban és az euróövezetben 0,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés augusztushoz képest, az uniós országok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Összesen 28 személy került előzetes letartóztatásba azzal a gyanúval, hogy kábítószert árultak iskolákban, miután a hét elején a rendőrség és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség a hét elején 54 házkutatást tartott Iaşi és Vaslui megyében.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke kedden arról számolt be, hogy az elnökválasztási kampány szombaton reggel 7 órakor véget ér, addig a jelöltek és pártjaik kötelesek eltávolítani a közterületekről és az online térből a kampányanyagaikat.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) kedden bejelentette, hogy szerdától forgalomba helyezik az első elektromos vontatású Alstom-szerelvényt.
Az Állandó Választási Hatóság elnöke kedden bejelentette, hogy a romániai választások történetében először lehet valós időben követni az államelnök-választás eredményeit.
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte egy keddi szakmai konferencián Sebastian Burduja.
szóljon hozzá!