
Európa-szerte híressé vált a luxemburgi kis település, Schengen
Fotó: Wikipédia/Zinneke
Románia és Bulgária a légi és tengeri forgalomban 2024 márciusában csatlakozik a schengeni övezethez, miután az elmúlt napokban politikai megállapodás született erről Ausztria és Bulgária illetékes minisztereivel – jelentette be a belügyminisztérium.
2023. december 28., 12:042023. december 28., 12:04
A belügyminisztérium szerda este kiadott közleményében – amit az MTI is szemléz – azt írta, hogy a belügyi tárca december 23-án kötött politikai alkut erről az osztrák és bolgár belügyi tárcák képviselőivel.
2024-ben a közúti és vasúti határ- és vámellenőrzés megszüntetéséről is folytatják a tárgyalásokat – írták. A közlemény szerint a felek december 26-án és 27-én a belügyminisztériumok, a külügyminisztériumok és a külképviseletek szintjén egyeztettek, és a tárgyalások csütörtökön is folytatódnak.
Marcel Ciolacu kormányfő szerdán este közösségi oldalán közölte a hírt. „13 év után Románia belép a schengeni övezetbe! Politikai megállapodás van erről!” – írta. Hozzátette, hogy
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke meggyőződésének adott hangot, hogy jövőre a szárazföldi határátkelőkre vonatkozóan is megszületik a megállapodás.
A megállapodást Nicolae Ciuca szenátusi elnök, a kisebbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is üdvözölte, hangsúlyozta, hogy pártja mindig „abszolút prioritásként” kezelte a schengeni csatlakozás ügyét.
Az ellenzék szerint félmegoldásról van szó
Az ellenzéki politikusok félmegoldásként értékelik az eredményt. Ionuț Moșteanu, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia „teljes jogú schengeni tagságot érdemel”.
Dacian Cioloș európai parlamenti képviselő azon reményének adott hangot, hogy a PSD „nem adta el” a schengeni tagság fontosabb részét pártja rövid távú választási érdekeiért, és nem áll fenn a veszély, hogy a szárazföldi csatlakozás ügyét eltolják vagy levegyék az uniós napirendről.
A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. Az egyezményt nem minden aláíró tagország alkalmazza. Az alkalmazó országok összességét schengeni övezetnek vagy schengeni térségnek is nevezik. A luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én az Európai Gazdasági Közösség öt tagja – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – által a Princesse Marie-Astrid nevű hajó fedélzetén aláírt megállapodás mindössze a részt vevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is, amely a Benelux államok között már 1960 óta működött. (forrás: Wikipédia)
Minden idők legmagasabb, 44,9 százalékos részvételi arányát mérték az izraeli parlamenti választásokon kedd délután kettőig – írja az MTI a központi választási bizottság közlésére hivatkozva.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jobb eredményre számított a vasárnapi előre hozott szerbiai parlamenti választáson, de sikernek tartja, hogy a párt megőrizte parlamenti képviseletét – jelentette ki Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.
Utcai felvonulásokkal, énekléssel, tűzijátékkal és autódudálással ünnepelték Szerbia több városában vasárnap éjjel az ellenzéki Egyetemista Lista győzelmét az előre hozott parlamenti választáson.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy beleegyezne egy olyan megállapodásba, amely leállítaná a harci cselekményeket a jelenlegi frontvonal mentén, mivel ez szerinte a háború lezárásának megvalósítható módja.
Kihirdették hétfő este a francia nagyvárosokban az első kijárási korlátozásokat a prefektusok, hogy megakadályozzák az újabb erőszakos cselekményeket és éjszakai fosztogatásokat.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik amiatt, hogy a középiskolákban hetekig tartó megmozdulásokat zavargások és fosztogatások kísérték országszerte.
A francia nagyvárosok utcáin a pusztulás látványa fogadta vasárnap a járókelőket a megélhetési problémák elleni tiltakozásul előző nap szervezett országos megmozdulás során történt erőszakos cselekmények és fosztogatások után.
Csatatérré változott a Milánó városközpontjában található Dóm tér, ahol tüntetők és rendőrök csaptak össze szombat délután.
Százezrek vettek részt szombaton a francia nagyvárosokban a megélhetési problémák elleni tiltakozásul az egykori sárgamellényesek és a diákok által meghirdetett felvonulásokon.
Ukrajna újból elkezdi az orosz nyersolajfinomítók elleni támadásokat, miután Oroszország sem hagyott fel az ukrajnai energiaipari létesítmények támadásával – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott interjúban.
szóljon hozzá!