Reményteljes felszállás – az Aeroexpress számára hosszú távú terv a regionális légiközlekedés

– Az Aeroexpress bejelentése után Székelyföldön sokan felkapták a fejüket. Milyen üzleti megfontolásból döntöttek úgy, hogy megkísérlik ezen szolgáltatás elindítását?

– Úgy láttuk, hogy Magyarországon az elmúlt években rengeteget fejlődött a légi közlekedés, viszont egy olyan szegmens kiszolgálása megoldatlan maradt, ami rendkívül fontos a magyarlakta területek elérésében. Eleinte leginkább Kárpátaljában és Erdélyben gondolkodtunk, sajnos az előbbi – ismert okok miatt – végül nem vált időszerűvé. De az, hogy a nehezen megközelíthető, a földön nem megfelelő közlekedési vagy autós összeköttetéseken javítani lehessen nagyon motiváló szempont volt számunkra. Így kezdtünk el dolgozni együttműködésben az anyacégünkkel, a BASe Airlines-zal, aminek hatalmas tapasztalata van a légiközlekedésben Európa-szerte. Amikor ezen elkezdtünk dolgozni, épp felbukkant a COVID-járvány: mindannyiunk életében, alapvető tevékenységeinkben leállás jött, ezért több kapacitást tudtunk a vállalkozás-fejlesztésnek szentelni. Ekkor gyorsultak fel a folyamatok, de így is sok időbe telt, amíg eljutottunk az első repülésig.

– Tegyünk egy szaltót a múltba: önöknek van egy vízirepülési ágazatuk is, ami már korábban is jól működött. Erről mi többet tudhatunk?

– Valóban, az Aeroexpress brand a vízirepüléssel kezdődött hosszú-hosszú évekkel ezelőtt. Idén februárban a Cessna 206-ossal történelmi leszállást hajtottunk végre a Dunán, aztán nyáron a Balatonon is több alkalommal. Ezek is tesztrepülések voltak, így gyakorlatilag ez az egész év egy próba, amitől azt remélem, hogy a következő évre vonatkozóan mind a vízirepülésben, mind a regionális repülés területén az Aeroexpress csoport jelentős előremozdulást, akár áttörést tud elérni. Visszatekintve a múltra: közel 100 évvel ezelőtt az első magyar légitársaság Aeroexpress néven hidroplánokkal hajtotta végre az első magyar menetrendszerinti kereskedelmi repüléseket Bécs felé, és ilyen módon a vízirepülés és a regionális repülés megalapozója egyaránt az akkori ős-Aeroexpress volt.

– És akkor önök ezt a hagyományt szeretnék folytatni…

– Ha úgy nézzük, mind a két profil rokon, a névben viszont szeretnénk erősen utalni és tisztelegni azok felé, akik a magyar vízi- és kereskedelmi repülést elindították annak idején.

– Amikor regionális légiközlekedésről beszélünk, akkor az üzleti szféra, utána pedig az egy-két napos kirándulások jutnak eszünkbe. Úgy tűnik, hogy az önök szolgáltatásával egyszerűbbé válik, hogy egy erdélyi család mondjuk Budapesten töltsön el egy hosszú hétvégét. Amikor létrejött ez a szolgáltatás, miképpen döntötték el, hogy a kolozsvári, marosvásárhelyi, debreceni és budapesti reptereket használják majd?

– Budapest összeköttetését Kolozsvárral prioritásnak láttuk már a kezdetektől. A Wizzair ugyan járja Budapest-Marosvásárhelyt, de a Budapest-Kolozsvárt már nagyon régóta nem. A Malév egy időben járta, aztán a Wizzair is járta, viszont hosszú évek óta ez a reláció nem szerepel a légi összeköttetések listáján. Ezt mindenképpen meg akartuk oldani. Emellett pedig intenzív együttműködésbe léptünk a debreceni repülőtérrel, ahol pályázni tudtunk vonalakra és járatfejlesztési támogatásra. Ezt elnyerve egyértelmű volt, hogy Debrecen összeköttetése alapvető szempont lesz a jövőben. Marosvásárhely egy olyan irány volt, amiben hinni is tudtunk, hogy Debrecennel, mint második legnagyobb magyar várossal, illetve a hajdúszoboszlói turisztikai kínálattal összekötve hosszú távon is egy nagyon jó megoldás lehet. A visszajelzések is pozitívak; kiemelten a Debrecen-Marosvásárhely a jövő számára is mindenképpen egy megoldandó feladat lesz. Nagyon remélem, hogy a tesztidőszak után akár a jövő tavaszi menetrendtől képesek leszünk egy Marosvásárhely-Debrecen összeköttetést hosszú távon is megoldani.

– És milyen a kapcsolatuk a Wizzair-rel?

– Ők teljesen más volumenben és piacon dolgoznak, mint amire mi készülünk. Amikor azt említem, hogy Magyarország légi közlekedése hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben, az alapvetően a Wizzair-nek köszönhető, hiszen ennek a légitársaságnak a színeiben magyar lajstromú utasszállító repülőgépek százai szelik keresztül-kasul Európát. Ez már önmagában egy jelentős fegyvertény és szakmai büszkeség lehet hazánknak. Amiben mi indulunk, az egy ettől eltérő szegmenst céloz meg: azokat az úticélokat tudjuk összekötni, amelyeken nagy légitársaság számára túl kicsi forgalom jelentkezik, viszont annyi utazási igény mégis van, hogy mi a 30 fős repülőgépeinkkel a sokszor kritikus vasúti és a közúti összeköttetésen javítani tudjunk.

– A későbbi tervek között szerepel-e Budapest-Bukarest, vagy Kolozsvár-Bukarest járat indítása?

– Utóbbi megítélésünk szerint a román kollégák feladata; mi nem tervezünk romániai belföldi járatokat indítani, akkor sem, hogyha magyarlakta területeket köt össze Románia fővárosával. A fővárosok közötti összeköttetés az már egy másik kérdés, jelenleg vizsgáljuk ezeket a lehetőségeket. Kizárni nem tudom, de olyan piaci helyzetet egyelőre nem látunk, hogy Budapest-Bukarest járatot kelljen indítanunk.

– Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg egy tesztidőszakban járnak, amiben az Aeroexpress igyekszik rájönni, hogy van-e igény Erdélyben arra, hogy vállalkozók, családok vagy magánszemélyek Magyarországra repüljenek. Ennek kapcsán mivel tudná biztatni, hívni a lehetséges ügyfeleket?

– Mindenképpen abban látom a lényeget, hogy ahelyett, hogy 80 km/h-val kamionok között araszolva közelítik meg az erdélyi városokat, milyen az, ha az üzleti dolgozók végig tudják dolgozni ezt az időszakot akár a repülőtéri váróban, akár a repülőgépen úgy, hogy közben maga a repülés egy óra alatti eljutást tesz lehetővé minden esetben. Ez egy sokkal kényelmesebb és gyorsabb módja az utazásnak, és arányaiban nem sokkal drágább. Azt gondolom, hogy ez a misszió, amin mi dolgozunk, mindenképpen hosszú távú folytatásra hivatott, és dolgozunk azon, hogy ez is legyen. Természetesen minél többen veszik igénybe ezt a szolgáltatást, annál nagyobb esélye van a jövőre nézve annak, hogy komoly folytatásban tudjunk gondolkodni.

– Jelenleg hány repülőgép és milyen típusú áll üzemben?

– Anyacégünknek, a BASe Airlines-nak három darab Embreaer 120 ER repülőgépe van. Ez egy 30 személyes brazil gyártmányú turboprop repülőgép, amelyet kifejezetten a regionális repülésre terveztek. El lehet róla mondani, hogy egy „kis nagy” repülőgép: tehát pont olyan a belseje, mint a nagy gépeknek, légiutas-kísérő gondoskodik az utasokról, az ülések kényelmesek, illetve a repülőgép végében található mosdóhelyiség és konyha is. Tehát ez egy ugyanolyan repülő, mint a nagyok, csak arányaiban – az üléseken és a lábtéren kívül – minden kisebb. Minden ülésből ki lehet látni a tájra és a felhőkre, úgyhogy elmondhatjuk, hogy kamionok sorfala helyett igazi csodákat láthat az, aki a repülést választja és velünk utazik.

(X – fizetett hirdetés)