Orbán: Brüsszelt meg kell állítani!

– sorolta a kormányfő.

„Saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak. Munkát adtunk emberek százezreinek, a családokat megerősítettük, átléptük osztály, származás, életkor, vallás és politikai hitek határait, és valódi nemzeti egységet teremtettünk az »álszentek szövetségének« fenyegetése ellenére” – mondta.

Hangsúlyozta azonban, hogy nincs olyan egység, amelynek fenntartásáért ne kellene nap mint nap megdolgozni, nincs olyan eredmény, amely megvédené önmagát. „Nekünk kell azokat megvédenünk” – jelentette ki a kormányfő.

Azt is mondta, hogy soha sincs kész ország, soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem adnak át jószántukból semmit, sem helyet, sem lehetőséget, sem munkát, sem hasznot, sem jólétet.

A végre valahára megteremtett egységet nekünk kell működtetni, és minden nap tovább- és újraépíteni – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök a díszünnepségen arról is szólt: 2061 évvel ezelőtt ezen a napon egy merénylet rázta meg az ókori Rómát, 1848 tavaszán forradalmak törtek ki, és most is a lázadás állapotában vannak Európa népei. „Jelek, amelyek mindig ugyanazt üzenik: baj van a birodalomban” – jegyezte meg.

– mondta. Orbán Viktor úgy értékelte: „nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helyt állnunk”.

A magyar nemzet horizontjáról nézve két út közül választhatunk: választhatjuk azt, amely a nemzeti nagyság tágas kapujához, és azt is, amelyik a gyűlölködés lehúzó ingoványába vezet.

Az idő igaz, és eldönti, ami nem az – fogalmazott. 1848 belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált – mutatott rá a miniszterelnök.

„A '48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor” – fogalmazott a kormányfő, kiemelve: megmutatja, mi a nagyság. Hozzátette: megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás. 1848 mércéje meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban. És 1848 meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban – mondta a kormányfő, aki hozzátette: erre a bennünket megillető helyre büszkék lehetünk.

Orbán Viktor szerint 1848 nem áll magányos szigetként a magyar történelem folyamában. 1848 kapocsként fogja össze Rákóczi szabadságharcát és 1956 októberét – jelentette ki a miniszterelnök.

„Mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A háborút, a haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút végül mindig megnyertük. (...) Mindenki akarata ellenére itt vagyunk” – fogalmazott a kormányfő. Szavai szerint „a mi családi szelfink egy győztes nemzetet mutat”.

„Bennünket nem győztek le, igaz, sok fontos csatát elvesztettünk”. De akik csatát és hadjáratokat nyertek a magyarok ellen, a háborút végül elvesztették: a tatároknak nyomuk veszett, az ottomán porta elenyészett, a Habsburg Birodalom köddé vált, a szovjet kolosszus pedig egyszerűen kimúlt – fejtette ki, feltéve a kérdést: »hatalmas birodalmak, hol a ti fullánkotok«?” Szerinte március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk, „ez a mi diadalunk”.

Orbán Viktor, aki köszöntötte az ünnepre Lengyelországból érkezetteket is, úgy fogalmazott: „fontos nekünk, hogy mint '48-ban, ma is itt vannak velünk”. Azt is mondta: minden nemzet úgy ünnepel, ahogyan jelleme adja, van, aki fesztivált rendez, és van, aki partit ad. Hozzátette: „a mi tavaszköszöntő magyar ünnepünket körüllengi valami derűs komolyság”.

Végül arról beszélt, hogy

A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – zárta ünnepi beszédét a kormányfő.