Nem csak akkor kellene orvoshoz fordulni, ha már nagy a baj

A kutatás szerint a nők születéskor várható élettartama az EU-ban átlagosan 5,7 évvel volt hosszabb 2020-ban, mint a férfiaké (83,2 év a 77,5 évvel szemben), az egészséges életévek tehát a nők és a férfiak teljes várható élettartamának 78, illetve 82 százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy

Az EU-tagállamok közül 2020-ban Svédországban regisztrálták a legtöbb egészséges életévet a nők esetében (72,7 év), ezt követi Málta (70,7 év) és Olaszország (68,7 év). A férfiaknál a legmagasabb értékeket ugyanebben a három országban jegyezték: Svédországban (72,8), Máltán (70,2) és Olaszországban (67,2). Ezzel szemben Lettországban volt a legalacsonyabb az egészséges életévek száma mind a nők (54,3 év), mind a férfiak (52,6 év) esetében.

„Ellátás, kezelések és gyógyszerek szempontjából Románia köztudottan nincs jó helyzetben, nem eléggé felszerelt, számos olyan kezelés hiánycikknek számít, amely más országokban hozzáférhető, ezért sok betegség esetében már semmit sem lehet tenni, ha túl későn van felfedezve. Ezért lenne fontos a megelőzés, hiszen egyénenként sokat tehetünk az egészségünk megőrzése érdekében” – mutatott rá a szakember.

A szűrővizsgálatok mellett jó lenne a rendszeres vércukorszintmérés, a kardiológiai vizsgálatokon való részvétel, illetve bizonyos időszakonként egy tüdőröntgen vagy egy hasi ultrahang is. További problémát jelent, hogy

Mindez az egészségtelen életmódra vezethető vissza a szakorvos szerint. A legnagyobb gondot az előre feldolgozott élelmiszerek jelentik, amelyeket már gyermekkorban is fogyasztanak. A készételek, a fast food, az üdítők, pékáruk, édességek mind kerülendők lennének, mégis a többség ezeket részesíti előnyben a húsokkal és a zöldségekkel, gyümölcsökkel szemben.

– sorolta Máté Beáta. Arra is kitért továbbá, hogy a rendszeres testmozgás is kulcsfontosságú lenne a megfelelő táplálkozás mellett. „Mindkettőt gyermekkorban kellene kialakítani, mert ezáltal az egészséges életmód végigkíséri az egész életet. Tudatosan kell tervezni, és a szűrővizsgálatok terén is ennek alapján kell eljárni, tehát ha tudjuk, hogy cukorbetegség vagy valamilyen daganatos betegség előfordult a családban, akkor már 30 évesen érdemes ellenőrizzük az állapotunkat, hogy ha bármi baj van, időben lépni lehessen” – húzta alá a szakorvos.

Nem csak az egyén felelőssége

Nyilván egyénenként is oda kell figyelnünk az életmódunkra, de az egészség nemcsak a betegség hiányát jelenti, hanem többek között a társadalmi jólét, a jó közérzet, a biztonságérzet és anyagi biztonság meglétet is. Éppen ezért az egyéni felelősség mellett a mindenkori kormányok szerepe is jelentős ebben a kérdésben – mutatott rá a téma egy másik vetületére Soós-Szabó Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke. Mint kifejtette, a

„Az egy dolog, hogy táplálkozzak egészségesen, de van rá lehetőségem? Megvan az a biztonságérzetem, hogy azok a termékek, amelyeket az üzletekben a polcokra kerülnek, le vannak ellenőrizve? De ugyanígy a gyógyszerek vagy a táplálékkiegészítők? A szűrővizsgálatok népszerűsítése is sokszor csak porhintés az emberek szemébe, ha nincs mögötte anyagi fedezet.

Véget kéne vetni annak, hogy egy populizmusra felépített egészségügyi ellátó rendszert működtessenek” – nehezményezte Soós-Szabó Klára.