Négynapos munkahét: álom vagy lehetőség?

„A tervezet a szenátusból jött át a képviselőházba, a képviselőház lesz a döntőház. De sokkal összetettebb ez a kérdés, mintsem hogy pikk-pakk döntsünk róla. Sokkal több vetülete van ennek, mint elsőre hangzik” – fogalmazott a képviselő, aki rámutatott, a munkatörvénykönyv jelenleg is megadja a lehetőséget, hogy amennyiben olyan típusú munkát végez az illető személy, és megegyezik a munkaadójával, akkor kevesebb napot dolgozzon egy héten, vagy más felállásban, mint a megszokott hétköznap és hétvége. „Emellett sok kérdést vet fel a tervezet, mert

A mezőgazdaságban sem mennek el az állatok szabadnapokra, ott a folytonosságot muszáj biztosítani. Ugyanakkor az emberi teljesítőképességet is érdemes megvizsgálni, vajon képes az ember odafigyelni a munkájára tíz órán át? Képes egy varrónő tíz órán keresztül nyomni a pedált. Ügyfélfogadóként emberekkel dolgozni sem könnyű tíz órán át, szüksége van az embernek a kikapcsolódásra, regenerálódásra” – jelezte Csép Andrea. Hozzátette:

Jót tenne a turizmusnak, de az egészségnek is?

A képviselő ugyanakkor megemlítette, hogy a magáncégeknél lehet a négynapos munkahétnek olyan haszna például, hogy pénteken nem kell fűtse és világítsa a munkahelyi irodát, költséget spórol meg ezzel, a munkavállalók szempontjából pedig egy hosszabb hétvége több kirándulást, kikapcsolódást eredményezhet, ami jót tesz a turizmusnak, a vendéglátásnak. „Számos kérdés merül fel azonban még a rövidebb munkahéttel kapcsolatban, például az, hogy a gyerekek heti öt napon át járnak iskolába. Akkor lesznek olyan kategóriák, amelyek nem választhatják a négynapos munkahetet: például a tanárnak pénteken is órát kell tartania, az iskolai asszisztens, a menza személyzete diszkriminálva lesz a többi ágazatban dolgozóhoz képest?

– tette fel a téma kapcsán elkerülhetetlenül felmerülő kérdések egyikét Csép Andrea. Szerinte sok mindent kell körbejárni és megnézni, hogy milyen hozadéka lenne egy ilyen intézkedésnek. „Érdekes az ötlet, de annyi területre terjed ki, annyi mindent befolyásol, hogy nagyon részletesen meg kell vizsgálni szakemberekkel, hogy mit jelent a tízórai termelés négy napon át, és a háromnapos pihenés. Szakszervezetekkel kell egyeztetni, egészség szempontjából is körül kell járni, megnézni, milyen hatása van a gazdaságra és az intézményeinkre” – magyarázta fenntartásait a képviselő.

Ahol működik

A gyergyószentmiklósi székhelyű Tig-Rad System építőipari vállalat immár hetven alkalmazottja már több mint egy éve ebben a rendszerben dolgozik. Amint Bajkó Tibor cégvezető elmondta, 2021. március 15-én úgy kezdhették el a munkát a vállalat alkalmazottai, hogy tudták, a szokott nyolc helyett tíz órát kell dolgozniuk, de cserében kapnak egy plusz fizetett szabadnapot. „Ez egy megállapodás volt a munkavállalók képviseletével. Az ötlet onnan jött, hogy láttuk, az építőiparban nem idegen a tízórás munkaprogram, sokan ráadásul hétvégén kalákába járnak, vagy a cégen kívül vállalnak még munkát, amire sokszor rámegy a vasárnap is. Mi most úgy dolgozzuk le a munkatörvény által előírt heti kötelező munkaórákat, hogy négy napig tíz órát dolgozunk, tehát valójában a pénteket ledolgozzuk a többi hétköznap” – fejtette ki a cégvezető.

Hozzátette, amikor ezt ajánlatként felvezették a munkavállalók képviselői felé, mindenki visszament a csoportjához, és megbeszélte a beosztottjaival, akik teljes egyetértéssel fogadták el a javaslatot.

– fogalmazott Bajkó Tibor. Hozzátette, amióta ezt a rendszert alkalmazzák, lett hét-nyolc új munkavállalója, akik kifejezetten a háromnapos pihenő miatt jöttek a cégéhez dolgozni.

A cégvezető úgy látja, nem fáradnak el a tízórás munkanap alatt sem sokkal jobban a munkásai, munkaszervezés kérdése az egész, ugyanakkor a cége számára ugyanúgy jönnek az eredmények, mint azelőtt. S bár apróságnak tűnik, de az sem elhanyagolható, hogy a munkatársak péntekenként munkaügyben nem kell közlekedjenek, így nem koptatják az autógumit, nem porlasztják az üzemanyagot.