Mit akarnak tudni az Európai Unióról a fiatalok? Ők kérdeznek, Vincze Loránt válaszol

•  Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája

Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája

Merész vállalkozásba kezdett az RMDSZ európai parlamenti képviselője, Vincze Loránt (Európai Néppárt): csapata az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket gyűjt szerte Erdélyben, ő pedig a közösségi médiában válaszolja meg azokat. Összeállításunkban rendhagyó interjú formájában közöljük Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron élő fiatalok kérdéseit és Vincze Loránt válaszait. A képviselő Facebook- és Tik-Tok oldalán folyamatosan jelennek meg ezek és további kérdés-feleletek, érdemes követni őket!

Támogatói tartalom

2023. október 31., 09:002023. október 31., 09:00

2023. október 31., 14:522023. október 31., 14:52

– Milyen visszhangja volt az Európai Parlamentben a palesztin-párti tüntetéseknek, és mit gondol, hogy ez esetleg eszkalálódhat-e más formában is itt Európán belül?

– A közel-keleti a világ egyik legrégebbi konfliktusa. Ez szinte folyamatosan valamilyen formában fegyveres konfliktus, és több dolgot érdemes mérlegelni ennek kapcsán. Az egyik az, hogy a zsidóknak joguk van egy saját országhoz, hazához – ez Izrael. Ezzel szemben az arabok jó része nem szeretné, ha Izrael a Közel-Keleten létezne. Ott van mellette nyilván az emberiesség erkölcsi parancsa is, hogy minden emberi élet értékes, védendő, és elfogadhatatlan a kioltása. Ez nem egy fekete-fehér kérdés. Egy biztos, a mostani konfliktusnak a kiindulópontja a Hamász terrorszervezet támadása Izrael ellen. A terrorizmus minden formája elfogadhatatlan.

Idézet
Sajnos látjuk azt, hogy az iszlám szélsőségesség, a dzsihadisták, az Iszlám Állam, A Hamász, a Boko Haram, a Hezbollah és így tovább, az elmúlt években folyamatosan emberi életeket oltottak ki minden további terv nélkül, csak a gyilkolás kedvéért.

Palesztin-párti tüntetések voltak sok helyen Európában, és azt lehetne mondani, hogy ez egyezik a szabad gyülekezés és véleményszabadság lehetőségével. Azonban voltak olyan részei, amelyek ebbe nem férnek bele, hiszen a terrorizmus dicsőítése vagy egy állam létének, Izraelnek a megkérdőjelezése, a zászlóégetés és hasonló cselekedetek mind jogszabályokba ütközőek nagyon sok tagállamban. Én annak örvendek, hogy Romániában és Magyarországon nem voltak szélsőséges tüntetések, és én abban bízom, hogy a mi térségünk védett is marad ennek a konfliktusnak a további elmérgesedésétől.

Videó: Vincze Loránt MEP

– Mikor oldja meg Brüsszel az óraátállítás problémáját?

– Az óraátállításra vonatkozó kérdés évente kétszer legalább előkerül, hiszen tavasszal és ősszel állítjuk át az órát. Az igazság az, hogy az Európai Unióban van szándék arra, hogy töröljék el az óraátállítást, de mindeddig nem sikerült megegyezni.

Idézet
Az Európai Bizottság több éve kezdeményezte ezt egy közvélemény-kutatásra hivatkozva, ahol a megkérdezettek nagy többsége azt mondta, hogy legyen csak egy időzóna, de az Európai Tanács, tehát a tagállamok nem tudtak megegyezni erről, azért is, mert mindig voltak fontosabb kérdések a napirenden.

Ez nem volt egy prioritás, emiatt nem is sokat dolgoztak ezen. De képzeljük el: minden ország dönt arról, hogy leáll az óraátállítás, de választaniuk kell a az őszi és a tavaszi idő között, és akkor előfordulhat az, hogy szomszédos országok más-más időzónába kerülnek. Ez jelentősen megbonyolítaná az életünket, a gazdaságot ahhoz képest, hogy megoldjon problémákat. De személyesen természetesen én is szeretném, és mások is nagyon sokan, hogy ne legyen ez az óraátállítás minden márciusban és minden októberben.

– Romániában a schengeni csatlakozásról mindig a Nyugat mámorában beszélünk. A kérdésem az, hogy a Románia schengeni csatlakozásával együtt járó migrációs útvonalak megváltozását, illetve a drogkereskedés, fegyvercsempészet, emberkereskedelem kérdését hogy fogja Románia rendezni? Románia meg kell védje a schengeni határokat. Fel vagyunk készülve erre, mennyibe kerül, és mit fogunk tenni ezeknek a problémáknak az orvoslására?

– A schengeni övezet jelenleg működésképtelen, de nem azért működésképtelen, mert Románia és Bulgária csatlakozása ezt valamilyen módon befolyásolná. Egyszerűen azért, mert a tagállamok a bevándorlástól való félelmük miatt határellenőrzést vezettek be. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Horvátországtól Dániáig körülbelül négy határellenőrzési szakaszon kell átjutniuk az autósoknak. Szlovénia, Ausztria, Németország, Dánia is bevezettek határellenőrzést, tehát gyakorlatilag nem működik az, amiről a schengeni övezet szól, hogy akadálytalanul lehet áthaladni a határon. De ismétlem, Romániának ehhez az égvilágon semmi köze nincs. Ahhoz természetesen van, hogy a külső határokat védje, de

Idézet
műszaki értelemben és a jogszabályok tekintetében Románia készen áll 13 éve a csatlakozásra, és jogtalan, hadd ne mondjam, hogy a jogállamisággal ellenkező, hogy ennek ellenére Románia nem csatlakozhat a schengeni övezethez.

Magának az Európai Uniónak, az Európai Tanácsnak, benne a tagállamoknak és Ausztriának is be kell tartaniuk azokat a szabályokat, amelyeket ők maguk hoztak.
Mit lehet innentől kezdve tenni? Én azt gondolom, a házi feladatát a maga helyén mindenki elvégezte, mi az Európai Parlamentben is, hiszen a Parlament több alkalommal nagy többséggel támogatta Románia schengeni csatlakozását. Ha szükséges, ezt még néhány alkalommal megerősítjük, de ezt legfelső szinten, államelnöki szinten kell az európai uniós vezetőkkel és a tagállamok vezetőivel rendezni, és kedvező megoldást elérni.

– Persze ez egy nagyon bonyolult kérdés: például a külső határok védelme, mi úgy gondoljuk, hogy nem csupán annak a tagállamnak a felelőssége, amelynek a konkrét állam határa, hanem közös európai uniós erőfeszítésre van szükség. Nemcsak Románia részesül abból a határvédelemről, amelyet maga végez el, hanem Németország, Ausztria és a többi állam is, hiszen ha jó a külső határellenőrzés, akkor nem jutnak el a bevándorlók a többi belső tagállamba, ezért közös erőfeszítésre, közös pénzügyi befektetésekre is szükség van. De ismétlem, Románia a műszaki előkészületeket megtette, tudja védeni a külső határokat.

– Ahhoz Romániának megint kevés köze van, hogy a menedékkérőket nagyon hosszú időn át bírálják el az uniós tagállamok, és ezalatt az illetők szabadon jöhetnek-mehetnek Európában, akár a terroristák is Olaszországban, Svédországban, Belgiumban – ugye, láttuk néhány héttel ezelőtt, hogy két svéd futballszurkolót lelőtt egy dzsihadista, aki ellen egyébként Tunézia kiadatási kérelmet nyújtott be Belgiumnak, és ő átcsúszott a mindenféle titkosszolgálati és egyéb ügyészségi és rendőri szűrőn, nem állították meg. De hát ennek mi köze van Romániához? Igen, ez a kérdés. A visszatoloncolásra nincsenek gyors eljárások, és nincsen megoldva az, hogy aki bűnt követett el, aki valamilyen módon megszegte a törvényeket, azt vissza kell toloncolni abba az országba, ahonnan jött. Említette a kérdező a drogkereskedelmet, a csempészetet. Ez hatalmas üzlet természetesen, és sajnos Európa több országa érintett a nagy bűnszervezetek munkájában. Románia is, de azt mondanám, hogy – például összehasonlítva a Belgiummal, amelyik Európa drogkereskedelmének a kapuja –, Románia érintettsége sokkal kisebb mértékű, és ezt a schengeni övezethez való csatlakozás sem súlyosbítaná. Hadd mondjak erre egy példát: Belgiumban a tavasszal az igazságügyminisztert és családját egy védett lakhelyre vitték, hiszen a maffia megfenyegette, hogy ha folytatódik a kábítószer-csempészet felgöngyölítése, az ügyészségi eljárások, akkor ki fogják nyírni. Gondoljunk ebbe bele, a mi térségünkben ilyen példák nincsenek, ilyen dolgok nem történnek.

Idézet
Nagyon fontos az Európai Unió közös igazságügyi együttműködése, illetve a rendőri szervek együttműködése.

Ezen én sokat dolgoztam a néppárti frakcióban, a közös cselekvésen, a rendőri és igazságszolgáltatási együttműködésen. Ez közös adatbázisokat jelent, közös nyomozást jelent, közös eljárásokat jelent, közös letartóztatásokat jelent. Amikor azt halljuk, hogy egy nagy bűnbandát lelepleztek, és több országban is egyszerre letartóztatás volt, azok mind uniós ügyészségi együttműködésnek köszönhetőek.

– A Minority SafePack elérte az egymillió aláírást már elég régóta, és nem történt azóta nagyjából semmi. Milyen fázisban áll jelenleg ez a program?

– A Minority SafePack kezdeményezés, ha úgy tetszik, egy olyan pohár, amely félig tele van, félig üres. Hiszen nem sikerült még elérni azt, hogy az Európai Unióban legyenek olyan jogszabályok, törvények, amelyek védik, támogatják az őshonos kisebbségeket. De másrészt tele van, hiszen napirendre helyeztük ezt a kérdést az Európai Unióban az elmúlt 4 esztendőben. Mit jelent ez? Az Európai Parlament háromnegyedes többséggel támogatta azt a határozati javaslatot, amellyel felszólítottuk az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el törvényeket. A későbbiekben egy az Európai Unió és az Európa Tanács együttműködéséről szóló határozatot, amelyben a kisebbségvédelem szintén megjelenik sok alkalommal, szintén háromnegyedes többséggel fogadott el a Parlament. Tehát azt mondanám, hogy a Parlament mögöttünk van, ez nem volt adott, nem volt biztos a mandátum kezdetén. Ez a mi munkánk eredménye.

Idézet
Hogy az Európai Bizottságban még nem értünk el áttörést, az abból is adódik, hogy mi nem vagyunk ott, az erdélyi magyarságnak nincsen képviselete az Európai Bizottságban vagy az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők között, de nem adhatjuk fel a küzdelmet. Azt gondolom, hogy folytatni kell a következő időszakban azokat az erőfeszítéseket, amelyek végül törvényekhez vezetnek. Lassú víz partot mos.

Egyfelől ezt tudom mondani, másrészt ez egy járatlan út, hiszen évtizedek alatt nem sikerült megtalálni azokat a döntéshozókat a legmagasabb szinten, akik a kisebbségek védelmét támogatják. Még úgy sem, hogy például Németország, Dánia, Hollandia vagy Belgium tagállamonként hajlandóak támogatni a kisebbségvédelem ügyét, mert nem vállalnak fel konfliktusokat, amikor szembeállnak Romániával, Szlovákiával, Görögországgal, Franciaországgal, amelyek egyébként elutasítják ezt a kérdéskört. Így mindenki inkább csendben marad, nekünk pedig marad az a feladatunk, hogy erőfeszítéseket tegyünk azoknak a tagállamoknak a meggyőzésére, amelyek továbbra is elutasítják kéréseinket.

A második rész pedig a jogi út, hiszen a Minority SafePack Kezdeményező Bizottsága, amelynek tagja Kelemen Hunor szövetségi elnök is, megfellebbezte az Európai Bíróságon az Európai Bizottság döntését. Most másodfokon, a fellebbezési szakaszban van az ügy, és a következő egy évben látjuk majd azt, hogy a bíróság hogyan dönt.

Idézet
Nem tehetünk le arról a nagyon nyilvánvaló erőfeszítésről, célról, hogy kisebbségvédelmi standardokra van szükség az Európai Unióban. Jó kiindulópont az, ami az Európa Tanácsban már megvan, a Kisebbségi Keretegyezmény vagy a Nyelvi Charta, de ezeket át kellene ültetni az európai uniós jogba is.

– Mikor fog az Európai Parlament közös nyilatkozatban elhatárolódni az ukrajnai kisebbségellenes politikáktól, illetve mikor adunk ultimátumot Ukrajnának ezeknek a kérdéseknek a rendezésére?

– Az Európai Unió támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, de másrészt Ukrajna szeretne az Európai Unió tagjává válni. Ez pedig azt jelenti, hogy meg kell felelnie az európai uniós jogszabályoknak, a demokratikus normáknak, köztük a koppenhágai kritériumrendszert is magáévá kell tennie, benne a kisebbségi jogok fejezetét – és ez benne van az Európai Parlament számos határozatában. Ezért én magam is sokat küzdöttem, hiszen sok kollégám van itt az Európai Parlamentben, aki azt mondta, hogy Ukrajna háborúban van, úgy tudjuk a legkönnyebben segíteni, hogyha azonnal európai uniós taggá válnak. Ez a két dolog így nincs egymással szoros összefüggésben, és

Idézet
elképzelhetetlen, hogy egy ország úgy legyen az Európai Unió tagja, hogy nem vette át azokat a szabályokat, amelyeket minden korábbi tagjelöltnek teljesítenie kellett.

Ezzel együtt az Európai Parlament nem adhat ultimátumot Ukrajnának, hiszen nem rendelkezik fölötte, még nem uniós tagállam. Viszont elmondhatja pontosan, hogy mire van szükség a csatlakozás támogatása érdekében, és a kisebbségi jogok tekintetében az anyanyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, a kisebbségi média, a kulturális intézmények támogatása, könyvkiadás, a kisebbségi szervezetek akadálytalan működése mindenképpen ide tartozik. Ez feltétele Ukrajna uniós csatlakozásának, és azon kell lennünk, hogy ez valóban így is történjen.

Ezeket a felszólításokat egyébként az általam vezetett FUEN kisebbségi ernyőszervezet is több alkalommal megtette, összhangban mindazzal a nemzetpolitikai erőfeszítéssel, hogy a magyar közösségek közül jelenleg a kárpátaljai magyarok szorulnak leginkább mindannyiunk, a Kárpát-medencei magyarság támogatására.

– Mi a véleménye a szlovákiai választásokról? Mit tehet az erdélyi magyarság, hogy ne járjon ugyanúgy, mint felvidéki társaink?

Szomorú, ami történt Szlovákiában, hiszen gyakorlatilag 13 éve nincsen parlamenti képviselete a felvidéki magyarságnak. A mostani parlamenti választáson is az 5 százalékos küszöb alatt maradt a szlovákiai magyarság, amely egyébként több mint 8 százaléka az ország lakosságának. Ezzel összevetve Erdélyben, Romániában ugyan nagyobb a magyar közösség – több mint egymillió százezer ember – de mi csak körülbelül 6,2-6,3 százaléka vagyunk az ország lakosságának. Tehát,

Idézet
ha úgy tetszik, az 5 százalékos küszöböt arányosan nehezebb elérni Romániában, mint Szlovákiában. Szlovákiában mégsem sikerült ez.

Ez abból is adódott, hogy a szlovákiai magyarok nem voltak annyira motiváltak, hogy elmenjenek szavazni, kevesebb magyar ment el szavazni, mint szlovák, és azon belül is egy részük nem a magyar pártra, a Szövetségre szavazott. Hogyha mindent összevetünk, akkor a szlovákiai magyarok egyharmada szavazott a magyar Szövetségre. Ez nem volt elég, ez kevés, és ezzel a felvidéki magyarság ismét elveszíti azt az eszközt, hogy az országos dolgokba beleszóljon.

Idézet
Hiába van képviselete önkormányzati, megyei önkormányzati szinten, hiszen tudjuk, hogy a pénzek nagy részét a központból, a fővárosból osztják, és ez így van Szlovákiában is. Le van maradva a magyar térség a határ mentén, ott kevesebb a beruházás, kevesebb a jó infrastruktúra, és ennek az az oka, hogy nincs magyar képviselet.

Én abban bízok, hogy ebből is tanulva az erdélyi magyarság bölcsessége megelőz egy hasonló forgatókönyvet, hiszen az egységes politikai képviseletnek nincsen alternatívája. Az RMDSZ-en kívül nincs olyan politikai szereplő Romániában, amely a magyar közösség ügyét felvállalná. Ezt mindenki láthatta, az is, aki ezelőtt négy évvel próbából egy másik pártra szavazott. Azóta sem láttuk azt, hogy ők bármit is segítettek volna a romániai magyarság ügyein, vagy az adott településen a magyar közösség ügyein. Legyenek ezek intő jelek, és az erdélyi magyarság összefogását erősítse meg, hogy valamennyien elmegyünk szavazni, és támogatjuk a politikai érdekképviseletet, amelyet érhet kritika – szükséges is a kritika –, viszont az egyetlen, amely magyar ügyekben megszólal, magyar ügyeket képvisel. Így volt ez az az Európai Parlamentben is. Fontos, hogy itt hangja legyen az erdélyi magyarságnak, fontos, hogy itt a prioritásainkról beszéljenek képviselőink, az RMDSZ képviselői.

Galéria

(Fizetett tartalom)

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 06., vasárnap

Ördögök Szablyások ellen, avagy Prágában kezdődött az NHL alapszakasza

Atyaég, hogy fogunk ide bejutni? Több mint egy óra van a kezdésig, ezrek tobzódnak a csarnok előtt. Pár percnyi tanácstalan nézelődés után egyenesen nekiindulunk az egyik sornak, amelytől jobbra is, balra is hasonló sorok kígyóznak.

Ördögök Szablyások ellen, avagy Prágában kezdődött az NHL alapszakasza
2024. október 06., vasárnap

Életműdíjat kapott Hecser Zoltán, a MÚRE alapítója

Életműdíjban részesítette alapítóját és első elnökét, Hecser Zoltán újságírót a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a Szovátán megtartott szombati szakmai találkozóján.

Életműdíjat kapott Hecser Zoltán, a MÚRE alapítója
2024. október 06., vasárnap

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, vasárnap reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt
2024. október 06., vasárnap

Erős gázszagot éreztek a tömbházlakók, három holttestet találtak a tűzoltók egy lakrészben

Holtan találtak két nőt és egy férfit szombat este egy besztercei tömbházlakásban.

Erős gázszagot éreztek a tömbházlakók, három holttestet találtak a tűzoltók egy lakrészben
2024. október 06., vasárnap

Mekkora fizetésre számíthatnak a pályakezdő fiatalok?

A tanév kezdete aktivizálta a munkaerőpiacon a nagyon fiatal jelentkezők kategóriáját: az elmúlt hónapban az eJobs.ro állásközvetítő platformon nemcsak a jelentkezések száma nőtt ebben a korosztályban, hanem a csatlakozó új jelentkezők száma is.

Mekkora fizetésre számíthatnak a pályakezdő fiatalok?
2024. október 05., szombat

Még süt a nap, de már nem sokáig

Záporokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország felére.

Még süt a nap, de már nem sokáig
Még süt a nap, de már nem sokáig
2024. október 05., szombat

Még süt a nap, de már nem sokáig

2024. október 05., szombat

Az egészséges táplálkozás a legkisebb változtatásokkal kezdődik

A kenyér nem az ördögtől való, és a saláta sem váltja meg önmagában a világot, csupán az egyensúlyt kell megtalálni az étkezésben. Azonban fontos tudatosítani, hogy egy adott étrend nem tud ugyanolyan hatékony lenni különböző embereknél.

Az egészséges táplálkozás a legkisebb változtatásokkal kezdődik
2024. október 04., péntek

Sepsiszentgyörgytől 69 kilométerre volt a péntek reggeli földrengés epicentruma

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt péntek reggel 6 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben.

Sepsiszentgyörgytől 69 kilométerre volt a péntek reggeli földrengés epicentruma
2024. október 02., szerda

Országos takarítási nappá nyilvánították szeptember harmadik szombatját

Döntő házként fogadta el szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely országos takarítási nappá nyilvánítja minden év szeptemberének harmadik szombatját.

Országos takarítási nappá nyilvánították szeptember harmadik szombatját
2024. október 02., szerda

2025-ben új részekkel folytatódik a Magyar népmesék rajzfilmsorozat

Tizenhárom epizóddal folytatódik a Magyar népmesék rajzfilmsorozat; az új részek várhatóan 2025-re készülnek el – közölte a Kecskemétfilm Kft. az MTI-vel kedden.

2025-ben új részekkel folytatódik a Magyar népmesék rajzfilmsorozat
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!