Merkel: nincs tűzszünet Ukrajnában

Merkel úgy vélte, hogy súlyos visszaesés tapasztalható Németország és Oroszország együttműködésében a Krím félsziget „nemzetközi jogba ütköző” elcsatolása óta. A kancellár ezért arra buzdította Putyint, hogy erőteljesebb közvetítőként lépjen fel a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése érdekében. Emellett a német kormányfő az ukrán válságban érintetteket a minszki megegyezés betartására szólította fel.

Az orosz elnök a harcoló felek közötti közvetlen párbeszédet sürgette. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kijevi vezetés „alkotmányba ütköző módon” buktatta meg Viktor Janukovics ukrán elnök kormányát.

Putyin elismerte, hogy az ukrajnai események miatt az orosz-német viszony „nem a legjobb időszakát” éli, ugyanakkor „partnerként és barátként” beszélt Németországról, és úgy vélte, az oroszok „ott mindig barátokra és követőkre találtak”.

Egy nappal a náci Németország felett az európai hadszíntéren aratott győzelem 70. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeket követően az orosz elnök megjegyezte, a Szovjetunió a második világháborúban nem Németország, hanem a náci rezsim ellen küzdött.

Az orosz elnök úgy vélte, maga Németország volt a világháború első áldozata, és emiatt „teljesen természetesnek” tartja, hogy Merkel Moszkvába utazott és lerótta tiszteletét az áldozatok emléke előtt. Merkel Moszkvába érkezése után Putyinnal együtt megkoszorúzta a Vörös tér közelében lévő Sándor kertben az ismeretlen katona sírját. Ezután a két vezető tárgyalóasztalhoz ült, majd közös sajtótájékoztatót tartott.

Merkel illegitimnek minősítette Lengyelország felosztását és a balti államok szovjet annexióját, amelyekről a szovjet–német megnemtámadási szerződés titkos záradéka rendelkezett. 1939 őszén a náci Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést – az úgynevezett Molotov–Ribbentrop-paktumot – kötött egymással, amelyben semlegességről biztosították egymást abban az esetben, ha a másikat valaki megtámadná. Ezen felül a szerződés titkos záradéka felosztotta Lengyelországot a két ország között, valamint rendelkezett arról is, hogy a szovjet csapatok annektálhatják a balti országokat.

„A Szovjetunió számos erőfeszítést tett arra, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a náci Németországgal szembeni kollektív ellenállásra, és hogy egy antifasiszta blokkot hozzon létre Európában” – mondta Putyin. „Az erőfeszítéseket azonban nem koronázta siker” – tette hozzá.

„Mihelyt a Szovjetunió szembesült azzal, hogy magára maradt Hitler Németországával szemben, lépéseket tett a közvetlen összetűzés elkerülésére, és aláírták a Molotov–Ribbentrop-paktumot” – vélte az orosz elnök.