Azoknak a nagy része (77,6%), akiknek sikerült valamicskét félretenni, 10 ezer eurónál kevesebbet tudtak csak összegyűjteni, 20 ezer eurónál több megtakarításról pedig a válaszadóknak mindössze a 9,8 százaléka tudott beszámolni.

Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzt sikerül havonta félretenniük, a megkérdezettek 52,8 százaléka azt válaszolta, hogy egyetlen vasat sem tud félretenni a havi jövedelméből, 21,8 százalékuk 300 lejnél kevesebbet, 13,5% 300 és 600 lej közötti, 5,8% 600 és 1000 lej közötti összeget tesz félre havonta, és mindössze 6 százalékuk nyilatkozta azt, hogy több mint 1000 lejt tud megspórolni minden hónapban. Mi több,

Akinek van megtakarítása, azok jó része, azaz 49,7%-a készpénzben, lejben tartja otthon a megtakarítását, 20,3% a folyószámláján, 11,95% pedig valutában (euró vagy dollár) őrizgeti a pénzét. A válaszadóknak mindössze 4,9%-a fekteti a pénzét részvényekbe és befektetési alapokba. Bár ez egy viszonylag új terület, a válaszadók 1,9%-a fektetett már kriptovalutába. 

Ami a 3 hónapig tartó kiadások és törlesztőrészletek fedezésére ajánlott készenléti alapot illeti, a válaszadók 71,7%-a állítja, hogy nem rendelkezik ilyen forrásokkal, és csak 28,3%-a hozott létre ilyen alapot. A romániaiak pénzügyi helyzetéről szóló felmérést egy közel 1400 fős, az ország egész területéről származó, reprezentatív mintán végezték. A megkérdezettek 60,3%-a alkalmazott, 44,2% 2500 és 5000 lej közötti jövedelemről nyilatkozott, és csaknem a fele havi 2500 lej alatt keres.

Nem gondolunk a jövőre

Szabó Árpád közgazdász szerint annak, hogy a lakosság jó része nem tud félretenni, és nincsenek megtakarításai, több oka is van, nem fogható egyszerűen arra, hogy rosszul keres az emberek többsége.

„Vannak kutatások, amelyek bizonyítják, hogy a volt szocialista országokban az embereknek nincsen igazán jövőképük, s nem is igazán gondolnak arra, hogy mi lesz később. Ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy nincsenek megtakarításaik, hanem akár abban is, hogy

Valahogy kulturálisan a szüleink, nagyszüleink nagy része úgy élt, hogy nem igazán lehetett magántulajdonuk, mindent államosítottak, és az ember megszokta, hogy ne legyenek megtakarításai, ne legyen tulajdona, s ezt elég nehéz kulturálisan kiverni az emberek fejéből” – magyarázta Szabó Árpád.

A pénzügyi szakértő hozzátette, természetesen a kis jövedelmekből eleve nehéz spórolni, a felmérésből is kiderül, hogy az emberek csaknem fele 2500 lej alatt keres, márpedig ennyiből nehéz eltartani egy családot, nemhogy még félretenni. Ugyanakkor a szakember rámutatott, hogy ha megnézzük a fogyasztási szokásokat, akkor a statisztikai átlagok alapján a fejlettebb országokban, de nálunk is

De az okok közé sorolja a szakértő a pénzügyi nevelés hiányát is, egyetemi tanárként azt látja, hogy nem tudnak százalékot, kamatot számolni a diákok, nem tudják, hogy mi az, hogy kamat, hozadék, államkötvény, és akkor nincs is, hogy használják ezeket a dolgokat.