A törvénytervezetről még a képviselőháznak is döntenie kell, tehát akkor módosul a büntető törvénykönyv, ha ügydöntő kamaraként a képviselőház is elfogadja azt. Hogy szükséges-e a szigorítás, illetve hogy milyen gyakoriak az ilyen esetek, ügyészt és igazságügyi közlekedési szakértőt kérdeztünk.

A szigorítás mellett van Kiss Kató ügyész, de abban nem biztos, hogy kivétel nélkül mindenkit börtönbe kellene küldeni, aki hasonló bűncselekményt követ el. „Úgy gondolom, hogy a szigorítás egy jó kezdeményezés, biztos vagyok benne, hogy jobban elrettentené az embereket, ugyanakkor a véleményem mégiscsak az, hogy eddig is megvolt rá a lehetőség, és ha súlyos körülmények között történt a baleset, eddig is letöltendőt kaptak az elkövetők. De ha valaki megivott két pohár sört és nem volt részeg, de úgy okozott balesetet, én nem vagyok benne biztos, hogy ez a legjobb megoldás.

– magyarázta. Noha ügyészként az ő meglátása az, hogy

Előfordulhat ugyanis, hogy nem indokolt a letöltendő börtönbüntetés. „Úgy gondolom, hogy tényleg jó, ha elkezdjük megnézni, hogy melyek azok a bűncselekmények, amelyek nagyon gyakoriak, és azokon kicsit szigorítunk, de

Egyértelmű, hogy minden bűncselekményt meg kell torolni, de ennek ne vegyük el a preventív hatását, mert nem az a lényeg, hogy az embereket berakjuk a börtönbe, hanem az, hogy elkerüljük ezeknek a bűncselekményeknek a megismétlődését” – mondta az ügyész.

A büntetések nagysága is reflektál arra a kritériumra, hogy mennyire gyakori az adott bűncselekmény, ugyanis annak az elkövetésétől kell elrettenteni az embereket – mondta Kiss Kató. Tapasztalata szerint térségünkben elsősorban az ittas vezetés a jellemző, a drog hatása alatt történő vezetés ritka, ugyanakkor

– tudtuk meg az ügyésztől.

Többnyire felfüggesztettet kapnak, de ez nagyban függ az alkoholértéktől és az előélettől is

Jelenleg többnyire felfüggesztett börtönbüntetést rendelnek el a bíróságok az ilyen bűncselekmények elkövetőire, ha nem büntetett előéletűek. Ez persze attól is függ, hogy mekkora alkoholértéket mértek a bűncselekmény elkövetésekor az elkövető leheletében.

Mi ügyészként mindig – éppen úgy, ahogy most a törvénytervezetben van – javasoljuk a börtönbüntetést, amikor nagyobb az alkoholérték, vagy olyan esetben, amikor nincs jogosítványa az illetőnek” – magyarázta Kiss Kató, hangsúlyozva azonban, hogy a jogosítvány nélküli vezetésnél különbséget kell tenni két fontos körülmény között.

A büntető törvénykönyv is különbséget tesz a két eset között, külön cikkelyekben szerepelnek azok. Az említett körülmények miatt Kiss Kató véleménye az, hogy a büntetés súlyosságának a határait kellene növelni, nem pedig általánossá tenni a letöltendő börtönbüntetést, ugyanis minden ilyen ügy egyedi kivizsgálást és elbírálást igényel.

Gyorsan visszakaphatják a jogosítványt

Amellett, hogy enyhék a büntetések, Szilágyi Ferenc igazságügyi közlekedési szakértő azt is gondnak tartja, hogy az ittasan vagy jogosítvány nélkül halálos balesetet okozók túl gyorsan visszakaphatják jogosítványukat.

A törvény azt írja, hogy a jogosítvány érvénytelenítése után egy évvel már újra vizsgázhat, akkor is, ha még folyamatban van a felfüggesztett börtönbüntetése, ha pedig bezárták valamennyi időre, akkor a szabadulása utáni hatodik hónapban már újra vizsgázhat” – sorolta az általa problémásnak vélt körülményeket az igazságügyi közlekedési szakértő, aki egyben gépjárművezető-oktató is. Hozzáfűzte, hogy korábban az újravizsgázás feltétele az volt, hogy az illető előtte újra elvégzi a sofőriskolát, de körülbelül tíz éve azt is eltörölték, így

„Mondhatni, nem igazán van visszatartó ereje a törvénynek” – jegyezte meg.

– magyarázta. Történt már olyan, több emberéletet követelő baleset is, amelyben a gépkocsivezető az öv helyett csak egy üres csatot dugott a csatlakozóba, hogy kiiktassa visszajelzést – azt szerencsére lefotózta a helyszínelő –,

– mesélte a gyakorlatról.

Az azonban szerinte sem jellemző, hogy az ittas sofőrök súlyosabb baleseteket okoznak.