Különös rangot ad Meleșcanu látogatásának, hogy az ALDE színeiben politizáló tárcavezetőt előadásra kérték fel a magyar nagykövetek szokásos évi értekezletén. Lapunk a bukaresti külügyi forrásokból úgy értesült, hogy a román diplomácia vezetője egyebek mellett azt is felveti magyar partnerének, hogy a kétoldalú viszony bizalmi jellegének erősítése érdekében térjenek vissza a 2000-es évek második felében működő közös kormányülések gyakorlatához. A magyar kormány jelenleg is tart ilyen jellegű egyeztetéseket több szomszédos országgal is.

A Sorin Grindeanu vezette baloldali kormány hivatalba lépése után az erdélyi magyarok, illetve Magyarország vonatkozásában az egyik legfontosabb kérdés, hogy miként alakul a magyar–román etnikum- és államközi viszony. Most vannak olyan jelek, amelyek az eddigi status quóhoz vagy éppen visszalépéshez képest egy pozitív irányú elmozdulás esélyére utalnak. A magyar–román államközi viszonynak a holtpontról való elmozdulását segítheti az RMDSZ-nek a bukaresti kormányhoz közeli szerepvállalása. A szociáldemokrata vezetők az utóbbi időben nem illették olyan jelzőkkel a magyar kabinetet, mint azt a román jobboldalon tették (populista, Európa-ellenes, nacionalista, oroszbarát stb.). Ráadásul a baloldal a választási kampányban – de a tüntetések minősítésekor is – olyan jelszavakkal élt (idegenszívű az ellenfél, külföldről irányítják a tüntetőket, Soros befolyása alatt állt a technokrata kormány stb.), amelyeket Magyarországon a Fidesz is használ.

A Szociáldemokrata Párt kritikusabb Brüsszellel, s általában a Nyugattal szemben, mivel azt a román liberális jobboldal örökös támogatójának tartja. A baloldal részéről nagyobb a nyitottság a térségbeli összefogás iránt is. Biztató jel Teodor Meleşcanu külügyminiszteri kinevezése, s főleg a veterán – Magyarországot jól ismerő – diplomata kijelentése, miszerint erkölcsi kötelességének tartja a magyar–román kapcsolatok javítását. A nyilatkozatra azonnal megérkezett a válasz Budapestről: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mielőbbi budapesti látogatásra hívta meg román kollégáját.

A két ország kapcsolatának az egyik legkényesebb vetülete eddig az Oroszországhoz való viszony volt. Bukaresti diplomáciai, biztonságpolitikai körökben általános az a vélekedés, hogy Orbán Viktornak a Vlagyimir Putyinhoz történő közeledése az Egyesült Államok egyik legelkötelezettebb térségbeli szövetségesének számító Romániára nézve biztonsági kockázatot jelent, mivel „Moszkva – budapesti segítséggel – a székelyek autonómiatörekvései révén destabilizálhatja az országot”. Ez az amerikaiak által is sugallt tétel gyengülhet Donald Trump elnökségével, amennyiben az valóban amerikai–orosz közeledést fog eredményezni.