Kárpátaljai mindennapok a háború árnyékában
Ungvár, sorban állás a bankautomata előtt
Fotó: Varga Brigitta
Belefáradtak az emberek az állandó félelembe, a légvédelmi szirénák szinte napi szintű zúgásába Kárpátalján. A kezdeti pánikot követően kialakult a megmásított hétköznapok rendje, nem állt meg az élet a háború árnyékában sem. Bujdosó Ivettel, a Kárpáti Igaz Szó újságírójával beszélgettünk.
Barabás Hajnal
2022. június 19., 11:462022. június 19., 11:46
„Az első hírek hallatán hitetlenséggel fogadtuk az orosz támadásról szóló híreket Kárpátalján. Úgy gondoltuk, valamilyen félreértés lehet, ám később egyre több hír látott napvilágot, így tudatosult bennünk annak valósága. Az emberek pánikba estek, az első napokban bevásárlási láz kezdődött” – osztotta meg az orosz–ukrán háború első napjainak tapasztalatait az Ungvár közeli Palágykomorócon élő Bujdosó Ivett, a Kárpáti Igaz Szó újságírója. Hozzátette, a bizonytalanság miatt a legnagyobb pánikban teltek a napok, ugyanis senkit sem készítették fel arra, hogy háborús helyzetben mi a teendő.
– osztotta meg. Mint elmondta, az első, valós veszélyre figyelmeztető légvédelmi sziréna zúgása bénítóan hatott rá, tehetetlennek érezte magát. „Csak vártuk, hogy mi fog történni. Imádkoztunk, hogy legyen vége” – mondta. Eleinte éjszaka volt a legtöbbször riadó, azóta a nap bármely szakaszában megszólalnak a szirénák. „Néha, egy-egy rövidebb időszak erejéig elcsitulnak, aztán újra naponta többször megszólalnak, leginkább a kora esti órákban” – fejtette ki Ivett.
Megmásított hétköznapok
„Idővel az emberek hozzászoktak a helyzethez, kialakultak a gondterhes mindennapok” – fogalmazott a kárpátaljai újságíró. Hozzátette,
Megszokott hétköznap Ungváron, miközben az ország másik felében harcok dúlnak
Fotó: Varga Brigitta
„Kárpátalján viszonylag nyugodalmasan telnek a napok. A több mint 100 napja tartó harc során egyszer fordult elő a kárpátaljai térséget, a munkácsi járási Volóc területét érintő rakétatámadás” – mondta. Hozzáfűzte, mindig megdöbbenti az embereket a robbanásokról szóló hír.
– jegyezte meg. Amikor kikerült egy-egy felvétel Mariupolból, Bucsából, az letaglózta az embereket. Ráadásul az érintett területeken problémásabb a vízellátás, az élelmezés. „Elszomorít, hogy a 21. században egyáltalán megtörténhet, hogy meg kell harcolni az ivóvízért” – fogalmazott. Megkérdeztük azt is, van-e ismerőse, aki a háborús övezetben tartózkodik. Mint elmondta, közeli rokona, ismerőse ugyan nincs ott, csak falubelije, akiről a Facebook-oldalon közzétett fényképein keresztül informálódik.
Lassult, de működik
A háborús helyzetre való tekintettel szinte az összes kulturális rendezvény elmaradt, azokat a legtöbb esetben elhalasztották.
Fotó: Varga Brigitta
„A szervezők bizakodnak a jövőben, a háború mihamarabbi befejezésében. Kisebb volumenű helyi rendezvényekkel próbálják pótolni a hiányt, gyermeknapokat, családi napokat tartanak” – sorolta Bújdosó Ivett. A közszolgáltatásokról érdeklődve megtudtuk, hogy
Rendszeres a szemételszállítás, működik az internet-szolgáltatás, a községi és kistérségi tanács is folyamatosan dolgozik. „Az ügyintézés nyilván lassult, többet kell várni a dokumentumok kiállítására, ám ettől a kellemetlenségtől eltekintve minden működik” – tudatta. Az üzemanyag-ellátással voltak ugyan gondok, de mostanra az is megoldódni látszik. „Egy ideig államilag szabályozták az üzemanyag árát, viszont amióta megszüntették a hatósági árat, közel 30 százalékkal emelkedett a benzin és a gázolaj ára” – ismertette.
Megdrágultak a termékek
Beszámolt arról is, hogy kezdetben leürültek az üzletek polcai, főként azért, mert megnövekedett a térségben a belső országrészből érkező menekültek száma, aztán idővel rendeződött az áruellátás a boltokban.
– tette hozzá. Példákkal is szolgált, a hajdina kilója január óta 45 hrivnyáról 80–90 hrivnyára, a hosszú szemű rizs kilója 35-ről 55-re drágult, a tej literje 28-ról 36-ra, a sertés nyakrész kilója 144-ről 162-re, a szarvasmarha bordarész kilója pedig 145-ről 160-ra emelkedett. Ezekkel párhuzamosan a tömegközlekedés is drágult.
Rengeteg a menekült
A kárpátaljaiak hétköznapjait a menekültáradat is befolyásolta. Eleinte azok érkeztek, akik nem szorultak a helyiek segítségére, szállást, albérletet találtak maguknak. „Viszont amikor elindultak az állami vasutak evakuációs vonatai, akkor rengetegen érkeztek az ország keleti és déli részéről Ungvárra. Itt segélypontokat alakítottak ki, ahonnan a környékbeli településekre irányították a menekülteket. Rengetegen voltak, a helyiek ott segítettek, ahol tudtak” – mesélte. Arra a kérdésre, hogy a menekültek megjelenésével gyakoribb lett-e a konfliktus az ukránok és a magyarok között, azt válaszolta, hogy személyesen nem tapasztalt ilyesmit. Kiemelte, hogy néhány szélsőségesen megnyilvánuló ember alapján nem szabad megítélni az egész társadalmat.
– magyarázta. A menekültek kapcsán ugyanakkor arról is beszélt, hogy a megyevezetés a beilleszkedési időszak után – amikor is szállást, napi háromszori étkezést, takarítást biztosítottak számukra – most már azon dolgozik, hogy önállósítsák az ideiglenesen áttelepülteket, munkavállalásra, önálló lakóhely megtalálására biztatják őket.
Kárpátaljára menekítették a vállalatokat
Nem csak az okozott nehézséget a térségben, hogy munkahelyek szűntek meg, hanem az is, hogy sokan családostul települtek külföldre, így a hiányzó munkaerőt a belső menekültekkel próbálják pótolni.
Fotó: Varga Brigitta
„Mivel Kárpátalja az ország egyik békés megyéje, ezért állami kezdeményezésként ide telepítik át a belső-ukrajnai kis- és nagyvállalkozásokat. A cégek saját munkaerőt is hoznak, illetve a helyiek közül alkalmaznak munkaerőt. Aki el akar helyezkedni, az el tud, hiszen a több vállalkozás több munkahelyet jelent a térségben. A fizetés összege azonban már más kérdés” – magyarázta.
Hadiállapot
A 18–60 év közötti férfiak továbbra sem hagyhatják el az országot, néhány kivételt (például a rokkantakat, három kiskorú gyermeket nevelőket, stb.) leszámítva. A határátkelők azonban működnek, nincsenek korlátozások. A rendőri jelenlét is megerősödött, a hadköteleseket sűrűbben ellenőrzik.
„Ezek után nem tudjuk, hogyan tervezzük a jövőnket, nem szeretnénk elhagyni Kárpátalját” – mondta.
Csíkszék
A rovat további cikkei
Már a harmadik majomhimlős esetet azonosították Romániában
Újabb majomhimlős esetet azonosítottak Romániában - közölte szerdán az egészségügyi minisztérium. Ez a harmadik igazolt megbetegedés az országban.
Már a harmadik majomhimlős esetet azonosították Romániában
A magyar diákoknak szánt tételeket kapták a kisérettségin egy Dolj megyei iskolában
Vizsgálatot rendelt el a Dolj Megyei Tanfelügyelőség Predeşti község iskolájánál, miután a tanulók a magyar tannyelvű osztályoknak szánt tételeket kapták román nyelv és irodalomból a keddi képességfelmérő vizsgán.
A magyar diákoknak szánt tételeket kapták a kisérettségin egy Dolj megyei iskolában
A turizmus békeidőben működik igazán jól
Bár az év elején még úgy nézett ki, jó nyaraló szezonra számíthatnak az utazási irodák, a jó kezdet megrekedt, miután kitört a szomszédos háború. Az áremelkedések, a koronavírus-világjárvány, újabban pedig a majomhimlő is „aggasztja” a nyaralni vágyókat.
A turizmus békeidőben működik igazán jól
Üzemanyagárstopot követelnek a közúti fuvarozók
A benzin és a gázolaj árának maximálását kéri a kormánytól hétfői közleményében a Romániai Fuvarozók Szövetsége (FORT).
Üzemanyagárstopot követelnek a közúti fuvarozók
Romániában is megjelent a majomhimlő
Azonosították az első majomhimlős esetet Romániában – közölte az egészségügyi minisztérium. A tájékoztatás szerint egy 26 éves bukaresti férfi a fertőzött.
Romániában is megjelent a majomhimlő
Záporokra, zivatarokra figyelmeztetnek
Záporokra, zivatarokra figyelmeztető sárga riasztást adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia 18 megyéjére.
Záporokra, zivatarokra figyelmeztetnek
Erdélyi kiadók munkáit is díjazták
A 93. Ünnepi Könyvhét keretében adták át a Szép Magyar Könyv 2021 verseny díjait Budapesten. A díjazottak között több erdélyi kiadó kötete is megtalálható.
Erdélyi kiadók munkáit is díjazták
Ártrükközés gyanúja miatt vizsgálódnak, több energiaszolgáltató vállalat is érintett
Ártrükközés gyanúja miatt indított vizsgálatot az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE), több energiaszolgáltató vállalat tevékenységét is vizsgálják.
Ártrükközés gyanúja miatt vizsgálódnak, több energiaszolgáltató vállalat is érintett
„…tartozunk. Össze is, meg az ügynek is”
A zabolai születésű háromgyerekes édesanyával, a Grund School egyesületi elnökével és az International School of Oradea nemzetközi iskola egyik titkárával, Aczél Dórával beszélgettünk összetartozásról, elszámolásról, népszámlálásról.
„…tartozunk. Össze is, meg az ügynek is”
Növekedés: közel 6000 ezer lej volt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme
Tavaly 5683 lejt tett ki a romániai háztartások havi átlagjövedelme, az egy főre jutó jövedelem pedig 2243 lej volt; ez 8,9 százalékos, illetve 10,5 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Növekedés: közel 6000 ezer lej volt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!