Az alkalmazási módszertan egyelőre még kidolgozásra vár, de azt már tudni lehet, hogy az ingyenes programot már ősztől beindítaná a kormány – tudta meg a Krónika Márton Árpád parlamenti képviselőtől.

„Pontosan meg kell jelölni a pénzforrásokat, le kell szögezni, hogy ki és mikor végzi el a munkát. Mindez még hátravan, de az már biztosra vehető, hogy minden településen más időpontban rajtol a program, ezért résen kell majd lenni, mert soha vissza nem térő alkalomról van szó, annak lejárta után ismét fizetni kell majd a telekkönyvezésért” – avatott be a részletekbe a sepsiszentgyörgyi politikus.

Van, ahol újdonság a telekkönyv

A nemzeti kataszteri és telekkönyvezési programra a kormány 1,2 milliárd eurót költene el saját kasszájából, természetesen uniós támogatással kiegészítve. A kataszteri törvény szerint az eljárás során térítésmentesen lehet rendezni az eddig elhanyagolt hagyatéki ügyeket is, nem kell fizetni sem a közjegyzőnek, sem a topográfusnak, sem a telekkönyv kiállításáért.

Márton Árpádtól megtudtuk továbbá, az ország számára létfontosságú a telekkönyvi nyilvántartási rendszer aktualizálása, hiszen néhány éven belül csak azok kaphatnak területalapú és állattartás után járó uniós támogatásokat, akik fel tudják mutatni a tulajdont igazoló törvényes dokumentumokat. Romániában Erdélyt és Bukovinát kivéve nem volt telekkönyv, tehát sok helyen nemcsak pontra kell tenni, hanem a rendszert kell létrehozni.

„Sok helyen nincsenek birtoklevelek, nem történt meg a pontos felmérés, a hagyaték, a telekkönyvezés, a tulajdonosok csak használják a földeket, de a hivatalos ügyintézést elhanyagolták, mert nem volt rá pénzük. Ahol nem volt kollektivizálás – Háromszéken például Magyarhermányban vagy Zalánpatakon –, egy évszázada semmit nem jegyeztek be a telekkönyvekbe, ilyen esetben is segítséget jelent a program a tulajdonviszonyok tisztázására” – magyarázta a parlamenti képviselő.

Ugyanakkor a program célja, hogy tisztázza a szomszédos közigazgatási egységek közötti vitás területek helyzetét, például Kovászna és Hargita megyék területvitáját a Kárpát-kanyaron túli megyékkel.

„A törvény tulajdonképpen három kategóriára vonatkozik. Az első, akik megkapták a birtoklevelet, de nem telekkönyveztették tulajdonukat a költségek miatt. Egy másik csoport még meg sem kapta a birtoklevelet, rájuk később kerül sor, szükséges ugyanis a tulajdonjogot igazoló lap, de a törvény szabályozza az akár szomszédok, akár települések, akár megyék közötti vitatott területek rendezésének módját, és addig is, amíg mindez tisztázódik, a jelenlegi határok között elkezdik a munkát. Külön kategóriába tartoznak azok a települések, amelyekben az utolsó telekkönyvi bejegyzések 100–150 évesek, ezek esetében nagy segítséget jelent a hagyatéki ügyek ingyenes intézésének lehetősége” – tudtuk meg a politikustól.

Csak az állam pénze segít

Márton Árpád hangsúlyozta, egyértelmű volt, hogy ezen a területen csak akkor teremthető rend, ha a költségeket az állam állja, hiszen a magánszemélyeknek, önkormányzatoknak nincs erre pénzük. Úgy értékeli, a jogszabálynak több jótékony hatása is lehet, hiszen amellett, hogy tisztázhatja a tulajdonjogi viszonyokat, több munkahely jön létre, a földmérő cégeknek szakembereket kell alkalmazniuk. „Fellendítheti az ingatlanpiacot is, ha a rendezett tulajdonviszonyok megkönnyítik az adásvételt” – tette hozzá.

Hivatalos becslések szerint Romániában a mintegy 40 millió ingatlan 20 százaléka városi, 80 százaléka pedig vidéken található, ellenben a telekkönyvi nyilvántartásokban jelenleg csupán 7,4 millió szerepel. Kormányforrások szerint csak hét közigazgatási egységnek van teljes telekkönyvi nyilvántartása.